A Procter &Gamble progresszív „apasági szabadságot” vezet be a gyermek érkezésével, mellyel elkötelezettebb, motiváltabb dolgozókat és egyben boldogabb családokat teremt, valamint hozzájárul egy jobb hangulatú társadalom kialakulásához.
Több vezető háztartási márka (Pampers, Ariel, Gillette vagy Pantene) mögött álló multinacionális vállalat, a Procter&Gamble új, előremutató szülői szabadságpolitikát vezet be. A vállalat #ShareTheCare elnevezésű új programja lehetővé teszi, hogy az apák 8 hetes fizetett távollétet vegyenek ki, a gyermek születésétől vagy adoptálásától számított 18 hónapon belül. A kezdeményezés egyenlő esélyeket teremt mindkét szülő számára a gyereknevelésben már a kezdetektől.
A legtöbb kutatás szerint a gyermekkel való születés utáni hosszabb együttlét erősíti a szülő-gyermek közötti köteléket, és hosszan tartó pozitív hatást gyakorol a gyermek fejlődéséhez, magasabb kognitív, valamint érzelmi fejlettségi szintet és jobb fizikai egészséget garantál.[1]
A gyermekgondozás szülők közötti megosztása bizonyítottan pozitív hatással van az anyákra is, mivel az könnyebben térhetnek vissza a munkahelyükre, a női foglalkoztatottsági szint magasabb, és a kereseti különbségek alacsonyabbak. [2] A cég nemcsak az egyes családok és a vállalat életére szeretne pozitívan hatni, hanem a társadalom egészét kívánja pozitívan befolyásolni az új, fizetett szülői szabadság politikájával.
„Elkötelezettek vagyunk a szülői szerepek körüli sztereotip felfogás megváltoztatásában, nem gondoljuk, hogy csak a nők feladata lehet a gyermek gondozása a gyermek életének első szakaszában – hangsúlyozza Berkó Gábor, a P&G magyarországi vállalatának vezetője. – A vállalatnál ösztönözzük az apákat, hogy szánjanak időt magukra és a gyermekükre, használják ki az „apasági szabadságot” és az egész család élvezhesse ennek előnyeit.”
Kolarovszki Zoltán, a P&G munkatársa, kinek harmadik gyermeke április végén született és augusztustól veszi ki az apasági szabadság első felét, így vélekedik az apasági szabadsággal kapcsolatban: „Kiváló kezdeményezésnek gondolom, hiszen a kisbaba életének első néhány hónapja nagyon intenzív. Az apai jelenlét épp olyan fontos, mint a szűk család (édesanya, testvérek) többi tagjáé, hogy a változás gördülékeny legyen, és mindenki megtalálja a helyét. Azt gondolom, hogy a szerető környezet így biztosítható legjobban a babának. Apaként már az első gyermekemtől fogva komoly szerepet vállaltam mind a gyerekek körüli, mind a háztartással kapcsolatos feladatokban. Az apasági szabadság abban segít rengeteget, hogy az otthoni elfoglaltságokra megfelelő időm jut majd. Érdemben tudok a kisbabámmal és a két nagyobb (6 és 8 évesek) gyermekemmel időt tölteni, a feleségemnek segítséget és támogatást adni.”
Léder László ismert pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia megalapítója és a Csendes apa forradalom című könyv szerzője az apasági szabadságpolitika kapcsán elmondta: “Az apák hiánya a modern társadalmak meghatározó problémájává vált. A kisgyermekes apák munka-magánélet egyensúlyának felborulása, az „apalibikóka” sajnos általános és globális jelenségnek tekinthető. A KSH NKI 2018-ban megjelent beszámolójában kiemeli, hogy hazánkban 2008-óta folyamatosan nő az apákra nehezedő kenyérkeresői szerep elvárás, miközben egybe erőteljesebben megjelenik (tegyük hozzá, nagyon pozitív módon) az otthoni és nevelési feladatokban aktívan résztvevő apa igénye is. Ugyanakkor a pszichológiai szakirodalom kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a szülők és gyermekeik a gyermek születést követő első 1000 napban minél több időt tölthessenek el egymás közelében. Minél korábban bekapcsolódik egy apa gyermeke gondozásába és nevelésébe, annál mélyebb, stabilabb, hosszú évekre meghatározó hatású pozitív apa-gyermek kapcsolat alakulhat ki.
A mai fiatal férfiak már munkahelykeresésük és karriertervezésük során is előnyben részesítik az „apa támogató humánpolitikát” folytató vállalatokat. A munkahelyek ugyanakkor sokat profitálhatnak abból, ha segítik az apák otthoni helytállását, döntő fontosságú lehet az aktív apai szerep támogatása a jól képzett fiatal munkaerő megnyerése és megtartása érdekében. Ladge és munkatársai 2015-ben közölt tanulmánya szerint azok az apák, akik munkavégzésük mellett megélhetik apai szerepüket nagyobb munkahelyi elégedettséget mutatnak. Egy másik elgondolkodtató kutatás szerint a legalább két gyermekkel rendelkező édesapák 30 éves időtávlatban vizsgált munkateljesítménye meghaladta a gyermektelen férfiak mutatóit.
Kijelenthetjük, hogy az aktív apaság támogatása hosszú távú befektetésnek tekinthető mind a családok, mind pedig a munkaadók számára. A megfelelő munka-magánélet egyensúly biztosítása esetén az apák motiváltabban végzik munkájukat is. Az ideiglenes vagy részleges kivonulás a munka világából, jelentősen csökkentheti a munkahelyi kiégés veszélyét és az apai jelenlét pozitív hatással bír a gyerekek, illetve az egész család mentálhigiénés és egészségügyi állapotára.”
„Rendkívül fontos, hogy a ShareTheCare program normává váljon, hiszen hosszútávon szeretnénk megváltoztatni azt a felfogást, miszerint a szülői szabadság gátja lenne a karrierfejlődésnek. – tette hozzá Krubl Yvette, a vállalat kommunikációs vezetője. – A mai és a jövőbeni munkaerőnek a flexibilitás egy igen erős szempont munkahely választásánál.[3] Kutatások kimutatták azt is, hogy azok az apák, akik kihasználták a szülői szabadság által biztosított előnyöket, inkább voltak hűségesek munkahelyükhöz[4].”
A #ShareTheCare szülői szabadságpolitika a Procter&Gamble széleskörű flex@work üzleti stratégiájának része, mely stratégia felismeri a munka-magánélet összehangolásának fontosságát életszakasztól függetlenül. A cég flex@work politikáját képezik olyan vállalati dolgozói kedvezmények, mint például a fizetetlen éves szabadság, a rugalmas munkaidő, részmunkaidő vagy az otthoni munkavégzés biztosítása annak érdekében, hogy a dolgozó a magánéleti szükségleteit a munkája mellett is menedzselni tudja.
A cég márkái erejét használja a sztereotípiák átírásához
A világ vezető fogyasztói termékeket gyártó cége, mely 5 milliárd embert ér el naponta, a termékei kommunikációján keresztül is befolyásolni tudja, hogyan látjuk a világot. A Pampers a reklámokkal például bemutatja a szülői lét valóságát és igyekszik a szterotípiákat megváltoztatni. Az Ariel és a Jar reklámok népszerűsítik az egyenlőséget, a férfiakat, mint családjuk bajnokait bemutatni, akik részt vesznek a mindennapok háztartási feladataiban. A Procter&Gamble, mint gyártói ernyőmárka áll a jól ismert márkák mögött, közvetítve az esélyegyenlőség, diszkriminációmentesség és befogadás vállalati kutúráját, hiszen a kettő csakis egységben működhet. A márkatermékek alapvető terméktulajdonságaik mellett társadalmi problémák mellé is állnak, ahogy az Always kampányai révén a menstruációs szegénységet kívánja enyhíteni.
[1] European Union, 2018; Paternity and parental leave policies across the European Union
[2] European Union, 2018; 2018 Report on equality between women and men in the EU
[3] (Deloitte Millennial Survey 2018)
[4] Harvard Business Review, Koslowski, 2018: When Workplace Cultures Support Paternity Leave, All Employees Benefit
Scientific American, Barron, 2017: The Economics of Paid Parental Leave
