„A Repropress sajnálattal vette tudomásul, hogy a szakhatóság és az igazságügyi miniszter nem hagyta jóvá a sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogok kapcsán benyújtott díjszabását. A szervezet a terjedelmes jogi indokolás haladéktalan elemzését követően megfontolja a javaslatait az iparág védelme érdekében. Az EU szerzői jogi direktívája, hazai átültetése után 2021. júniusától megteremtette a lehetőséget arra Magyarországon is, hogy a sajtókiadók jelentős szellemi és anyagi ráfordítással előállított tartalmaik után jogdíjat kaphassanak a globális platformoktól, amelyek évtizedekig ingyenesen használták a kiadói tartalmakat. Ennek nyomán kiadók közös jogkezelője, a Repropress benyújtotta díjszabását és annak indokolását, amely milliárdos nagyságrendet jelentett volna a kiadói piac számára, jogdíj formájában” – írja a szervezet közleménye.
Az EU szerzői jogi direktívája nyomán átültetett jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű és megteremtette a lehetőséget arra, hogy a sajtókiadók az eddig ingyenes felhasználás helyett bevételhez jussanak az általuk – jelentős szellemi és anyagi ráfordítással – előállított tartalmak után. A Repropress célja az volt, hogy a kiadói szerzői jogdíjak transzparens módon, mielőbb bevezetésre kerüljenek és a gazdasági erőviszonyokat valamelyest egyensúlyba hozzák és egy olyan új jogdíjgyakorlatot és díjszabást alakítson ki a hazai hatóságok együttműködésével, amely jövőálló kompenzációs rendszert indítana el a digitális környezetben.
A Repropress a díjszabását szabályszerűen állította össze, ahhoz minden olyan iratot, indokolást benyújtott, amelyet a jogszabályok megkövetelnek, a megalapozó hatásvizsgálatban felhasznált információk pedig iparági sztenderd mérésekből, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek publikációiból, szakmai adatbázisokból, publikus tanulmányokból, elemzésekből származnak, természetesen releváns jogszabályok és hatósági intézkedések figyelembevételével. Véleményünk szerint fontos megjegyezni, hogy a hatásvizsgálat eredményeként megállapított hazai díjmértékhez hasonló díjak megállapításához jutott el a kanadai jogalkotó is (4 %-os díjaránnyal), ahol a Google, a kormánnyal történt megállapodás értelmében idén már 100 millió CAD értékű összeget fizet a hírszolgáltatóknak.
A Repropress a díjszabásában a keresőszolgáltatók kapcsán 5%-os, a közösségi tartalomszolgáltatók kapcsán pedig 3,6%-os díjarányt határozott meg javaslatában. Ennek alapján, összesen 4,3 milliárd forintra becsülte a felhasználók által 2022-re vonatkozólag fizetendő jogdíjak teljes összegét.
Rendkívül nehezítő körülmény volt az eljárás során, hogy az érintett felhasználók, amelyek jelentős piaci részesedéssel bíró multinacionális szolgáltatók, nem működtek együtt az eljárás során, így a tavalyi évben módosított (szigorított) jogszabályi előírások értelmében a Repropressnek erős információs aszimmetria helyzetben kellett végig vinnie az eljárást.
Az elutasítás egyik következménye, hogy hosszú idő telhet el anélkül, hogy a kiadók jogos igényüket méltányos mértékben tudják érvényesíteni, melynek köszönhetően a piac még rosszabb állapotba kerülhet. A folyamat nem egyedülálló az EU-ban, ezért EU-s szintű változásra van szükség, de ez a hazai kiadóknak, kultúrának és gazdaságnak rövidtávon nem jelent segítséget.
Az EU szerzői jogi irányelvének felülvizsgálata idén megkezdődik, az eddigi tapasztalatok alapján az olyan tagállamokban, ahol a kormányzatok is kiemelt nemzeti prioritásként kezelték a kiadói jogdíjak érvényesítésének ügyét, születtek érdemi megállapodások (pl. Franciaországban). Sok más tagállamban azonban, nehézségekbe ütközik a jogérvényesítés és az irányelv ilyen módon nem tudja elérni kívánt célját. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése továbbra is kihívást jelent, így a sajtókiadói jogok megerősítése kulcsfontosságú. Meg kell vizsgálni, azt is, hogy a technológiai óriások, visszaélnek-e domináns pozíciójukkal, annak érdekében, hogy megkerüljék a jog alkalmazását, ami a versenyhatóságok közbelépését teheti szükségessé, Franciaországhoz hasonlóan.
Mivel a Google az úgynevezett ENP “Extended News Previews” szerződések kapcsán nem transzparens módon jár el, és az irányelv hazai átültetése óta számos esetben jogsértő módon használja fel a kiadói tartalmakat, a közös kiadói összefogásnak továbbra is van létjogosultsága. A Repropress álláspontja szerint a hazai sajtókiadóknak össziparági szinten több milliárd forintos bevételekhez kellene jutnia, melynek egyik lehetséges és transzparens beszedési módja most lehetetlenné vált, kedvezve a globális platformok számára.
Mivel a piacnak szüksége van megállapodásra, a Repropress az általa képviselt kiadók érdekeit szem előtt tartva, a miniszteri döntéstől függetlenül, – ahogyan ezt korábban is kinyilvánította – , továbbra is minden erőfeszítést megtesz és tárgyalásokat kíván folytatni a felhasználókkal annak érdekében, hogy a felek kölcsönösen előnyös megegyezésre jussanak.
