Akik idén elmennek pihenni, utazni, azok átlagosan 327 ezer forintot szánnak a kikapcsolódásra – derült ki a 2024 első negyedévében készült K&H biztos jövő felmérésből. Ez jókora növekedés a koronavírus-járvány sújtotta 2021-es év mélypontjához képest, amikor mindössze 183 ezer forint volt a tervezett éves utazási büdzsé. Az ezt követő években előbb 2022-ben 247 ezer forintra, majd 2023-ban 296 ezer forintra emelkedett a becsült átlag.
A jegybank által nyilvántartott valamivel kevesebb mint 359 forintos 2021-es árfolyammal számolva abban az évben több mint 510 euró jutott a nyaralásra. Egy évvel később a 391 forintra emelkedő euróárfolyam ellenére 631 euróval számolhattak az érintettek, míg tavaly a 382 forintos árfolyam alapján majdnem 775 euró volt ugyanez az összeg. Euró alapon tehát a forintosított 80 százalék helyett csak 52 százalékos emelkedés ment végbe 2021-hez képest.
Ami az átlag mögötti számokat illeti, a legtöbbet, átlagosan 444 ezer forintot a budapestiek költenének pihenésre, nyaralásra. A vidéki városok lakói esetén 313 és 331 ezer forint között alakul a tervezett kiadás, míg a falvak lakói átlagosan csak 236 ezer forintot szánnak kikapcsolódásra. A magasabb végzettségűek közel 400 ezer forintot, az alacsonyabban képzettek átlag 271 ezer forintot említettek. Ugyanez az eltérés látható a jövedelmek növekedésével párhuzamosan, ahol a skála 161 ezer forint és 422 ezer forint között húzódik.
Az elmúlt évhez hasonlóan átlagosan 2,4 fő azok száma, akik ebből a költségkeretből útnak indulnának. A hosszabb távú adatsor csökkenő tendenciát mutat, elsősorban azért, mert negyedével nőtt azok száma, akik egyedül utaznak, vagy csak maguk után fizetik a nyaralás költségét.
Hányan mennek és kivel?
A középkorú magyarok többsége, 40 százaléka kettesben utazik. Ez főleg az ötvenes korosztályra jellemző, akik körében 50 százalék ez az arány. Hárman az utazók 13 százaléka indul nyaralni. A negyvenes korosztályban 24 százalék a hármasban nyaralók aránya. Az utazók száma alapján vizsgált kiadási átlagok erősen lejtenek az egyedül útnak indulók felé, akik átlagosan 205 ezer forintot szánnak nyaralásra. A kétfős nyaralások esetén már csak 120 ezer forint jut egy utazóra. A háromfős csoportok esetén 90 ezer, a négy fősöknél 85 ezer forint jut fejenként.
Jellemzően ugyanazokkal az útitársakkal tervezik a nyaralásukat, mint az elmúlt években. Az utazók 14 százaléka egyedül vág bele a nyári kalandba. Ez inkább a férfiakra és a központi régióban élőkre jellemző. Házastárssal vagy mással kettesben a K&H kutatásban megszólalók 43 százaléka nyaral, szűkebb családdal, szülőkkel, gyerekkel 46 százalékuk. Az utóbbi a nők esetén 56, a férfiaknál 39 százalék. A tágabb család bevonását az utazók 10 százaléka említette, főként az alacsonyabb jövedelműek. Baráti társaságok adják a nyaralók 17 százalékát. Ezen belül ebben a csoportban kiugróan magas, 30 százalék a fővárosiak aránya.
Nem változott az sem 2023-hoz képest, hogy miből fedezik az emberek az utazási kiadásokat. A felmérés válaszadóinak 69 százaléka saját jövedelmét és megtakarítását használja erre a célra. A 30–39 évesek körében 77, a magas jövedelműeknél 78 százalék ez az arány. Más családtag a nyaralók 19 százaléka esetén járul hozzá jelentősen az utazás költségéhez. A banki kölcsön átlagosan az emberek nyolc százaléka esetén játszik szerepet a kiadások fedezésében. Míg a magasabb bevétellel rendelkezők nemigen szorulnak rá erre, addig az alacsonyabb jövedelműek esetén 14-16 százalék ez az arány. A SZÉP kártya a tavalyi 30 százalék helyett idén várhatóan az utazók 25 százalékánál lesz jelentős forrás. A gyerekesek esetén 36, a gyermekteleneknél 19 százalék ez az arány.
Photo by Philipp Kämmerer on Unsplash
