A digitális vásárlás nemzetközi térnyerése átlagosan évente 6 százalékkal nő1, így 2021-re elérheti a 2,14 milliárd felhasználót. Itthon a folyamat lassabb, de érezhető: az online vásárlás részesedése 2010-ről 2018-ra összesen 7 százalékkal, 16 százalékról 23 százalékra nőtt a kereskedelemben.1 A környezettudatos szemlélet ebbe a szegmensbe is beszivárgott, mind nemzetközi, mind hazai szinten egyre nagyobb szerepet kap. Nemzetközi kutatás alapján a vásárlók 71 százaléka számára kulcstényező a termék környezeti hatása2. Itthon ugyanez az arány mutatkozik meg, a legtöbben (72%) szívesen vásárolnak olyan terméket, amellyel a környezetért is tesznek. Ennél jelentősen kevesebben (31%) többet is fizetnének egy-egy zero waste holmiért – derül ki a Vatera legfrissebb felméréséből3. A kutatás rávilágított arra, hogy a felhasználókat bár jellemzi a környezettudatos gondolkodásmód, a mindennapok gyakorlatában nem nyilvánul meg ekkora mértékben, ezért a Vatera újításokat vezet be az oldalán, hogy segítse felhasználóit a tudatos döntésekben.
A szomszéd földjén a termékek már zöldek
Nemzetközi szinten a termékek, kiemelten azok gyártásának társadalmi hatása egyre fontosabbá válik a fogyasztók számára. 4 Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a fenntarthatónak nevezett fogyasztási cikkek egyre nagyobb százalékát teszik ki a piacnak és esetükben gyorsabb növekedés tapasztalható, mint a hagyományos termékeknél.5
„Megfigyelhető, hogy a vásárlók részéről nő az elvárás a termékekről elérhető információkkal kapcsolatban, kiemelten a termékek fenntarthatóságáról, figyelemmel kísérik az előállításához felhasznált víz, illetve energia mennyiségét és az esetleges újrahasznosított anyag tartalmát. Nemzetközi szinten ma már a környezettudatos szemlélet kulcsfontosságú az árucikkek választásánál, nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.
Tudatosság a hétköznapok és a vásárlás szintjén
Vatera a nemzetközi tendenciát látva megkérdezte saját felhasználóit, hogy mennyire fontos számukra a környezettudatosság a mindennapokban és vásárláskor. A kutatás azt is felmérte, hogy a vaterázók gondolkodása és gyakorlata között milyen különbségek vannak. A kitöltők legalább fele tesz valamit a mindennapokban a zero waste jegyében az alábbi 10 közül:
- 78% szelektíven gyűjti a hulladékot
- 77% tusol fürdés helyett
- 75% a fagyaszott ételt nem mikróban olvasztja, inkább időben kiveszi
- 74% elsősorban LED izzókat használ
- 71% nem használ szívószálat
- 71% kihúzza a konnektorból a telefontöltőt, ha nem használja
- 70% tartós bevásárlótáskát használ
- 58% inkább hazai alapanyagot vásárol
- 57% főként elektronikusan kapja a számlákat
- 53% textilrongyot használ inkább papírtörlő helyett
Vásárlás szempontjából is próbálunk odafigyelni ökológiai lábnyomunkra. A válaszadók többsége (72%) szívesen helyez olyan terméket a kosarába, amellyel a környezetért is tesz, és közel harmaduk (31%) akár még többet is fizetne a zero waste holmikért. A kitöltők majdnem negyede (23%) szintén nyitott a tudatosabb választásokra, de vannak olyan árucikkek, szokások, amikről nem tudnak lemondani. Mindössze 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy beszerzéseinél nem szempont a hulladékmentesség.
A használt holmi nem rossz holmi
A kutatás rávilágított továbbá arra, hogy a használt termékek iránt is jelentős a kereslet. A válaszadók 46 százaléka fele-fele arányban vásárol új és használt termékeket az online piactéren. 40 százalék kizárólag, vagy főként új holmikat keres, 14 százalék pedig csak, vagy főként használt árukra költ. Összességében tehát a felhasználók több mint fele nyitott a másodkézből való cikkek vásárlására. A kitöltők fele 5 000 és 30 000 Ft közötti értékben vásárolt az elmúlt egy évben az online piactéren, illetve más használt termékeket árusító oldalakon. A válaszadók közel harmada (30%) 10 000 és 30 000 forint között költött használt árura, de ugyanennyien vannak azok is, akik még ennél is többet szántak rá. A kutatás a választás okaira is kitért. Az eredmények azt mutatják, hogy vásárlók szívesen választanak használt terméket, de elsősorban még mindig a költséghatékonyság miatt (66%). Az egyediség pedig (30%) közel azonos mértékben esik latba döntéskor, mint a környezettudatosság (32%). Mindent egybevetve tehát, bár a kitöltők 72 százaléka nyitott a zero waste termékekre, a válaszadók csupán 60 százaléka vásárol használt cikkeket, és a másodkézből vásárló felhasználók harmada tartja csupán szem előtt a környezettudatosságot, mikor kosarába helyezi a terméket. Így elmondható, hogy annak ellenére, hogy a felhasználók környezettudatosan gondolkodnak, a mindennapok gyakorlatában nem nyilvánul meg ekkora mértékben a zero waste szemlélet.
Zero waste szemlélet az online piactéren
A felmérés végén a kutatásban részt vevők értékelhették önmagukat, hogy mennyit tesznek a környezettudatosság jegyében. A válaszadók csupán közel negyede (23%) válaszolta, hogy nagy figyelmet fordít rá. A kitöltők 39 százaléka úgy érzi, a kérdőív rávilágított, hogy hulladékmentesebben él, mint gondolta, illetve közel azonos az aránya (38%) azoknak, akik saját bevallásuk szerint keveset tesznek a hulladék csökkentéséért, nem is gondolták, hogy ilyen sokat lehet.
„Ma már nem lehet elmenni a túlfogyasztás problémája mellett, épp ezért a Vatera a minimalista életmód mellett teszi le a voksát. A visszajelzésekből is látszik, hogy a vásárlók gondolkodásmódja és a cselekedetei között nagy eltérés lehet, segíteni kell a felhasználókat a tudatos döntésben, hogy a gondolatiság és a gyakorlat közelítsen egymáshoz. A zero waste túlmutat azon, hogy nem vásárlunk olyan dolgokat, amelyeket egy használat után többé elő sem veszünk. A cél, hogy száműzzük életünkből a felesleges tárgyakat, szokásokat, tevékenységeket. Erre mutat rá a témában létrehozott microsite-unk. Emellett azért, hogy konkrétabban kereshessenek a vásárlók, bevezetjük az online piactéren a zero waste kategóriát is, így tudatos termékekre való a szűrés és a keresés is egyszerűbbé válik az oldalon” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.
1 Statista [2019]
2 Edelman Trust Barometer [2019]
3 Vatera online kérdőíves felmérése, 2019. augusztus
4 Edelman Trust Barometer [2019]
5 Harvard Business Review [2019]