A Parlament elítéli a magyar kormány szándékos, folyamatos és szisztematikus erőfeszítéseit az EU alapértékeinek aláásására.

A csütörtökön 345 igen szavazattal, 104 ellenében és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők komoly aggodalmukat fejezik ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok további eróziója miatt Magyarországon, különösen a nemrég elfogadott úgynevezett „nemzeti szuverenitásvédelmi” csomag nyomán, amelyet Oroszország hírhedt „külföldi ügynökökről” szóló törvényéhez hasonlítanak.

Az uniós szerződések megsértése

Az állásfoglalás sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács nem alkalmazta a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást (miután a Parlament 2018-ban aktiválta a mechanizmust), és felszólítja az Európai Tanácsot, hogy a 7. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás keretében állapítsa meg, hogy Magyarország elkövette-e az uniós értékek „súlyos és tartós megsértését”. A képviselők elítélik Orbán Viktor miniszterelnök fellépését is, aki tavaly decemberben „az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével” blokkolta az EU többéves pénzügyi keretének felülvizsgálatáról, és az ukrajnai segélycsomagról szóló döntést, és úgy vélik, hogy „az ilyen fellépések sértik a Szerződésekben rögzített lojális együttműködés elvét”. Kiemelik, hogy az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak.

Az uniós források védelme

A Parlament sajnálatát fejezi ki, hogy a Bizottság úgy döntött, felszabadít 10,2 milliárd eurót a korábban befagyasztott forrásokból, annak ellenére, hogy nem teljesültek az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó kért reformok, és hogy a Bizottság nemrég meghosszabbította a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet intézkedéseinek alkalmazását.

Az európai parlamenti képviselők továbbá elítélik a tudományos körökkel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szembeni, a jelentések szerint, rendszerszintű diszkriminatív gyakorlatokat a források elosztása során. Sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett felvásárlási ajánlatokat, valamint az uniós forrásokat a kormány politikai szövetségeseinek meggazdagítására használják fel.

A különböző szabályok szerinti uniós források felszabadításához szükséges intézkedéseket egységes csomagként kell kezelni a képviselők szerint, és nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármelyik területen továbbra is hiányosságok állnak fenn. A Parlament megvizsgálja, hogy kell-e jogi lépéseket tenni a források részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezése érdekében, és megjegyzi, hogy jogi és politikai intézkedések egész sorát alkalmazhatja, ha a Bizottság megsérti a Szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében vállalt kötelezettségeit.

A Tanács közelgő magyar elnöksége

Mindezek fényében a Parlament megkérdőjelezi, hogy a magyar kormány képes lesz-e eleget tenni feladatainak 2024 második felében, és figyelmeztet arra, hogy amennyiben az Európai Tanács elnöki tisztsége megüresedik, ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnának az ország féléves tanácsi elnöksége alatt. A képviselők arra kérik a Tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e kockázatok mérséklésére, és a Tanács döntéshozatali folyamatának reformjára szólítanak fel, hogy megszűnjön a vétójoggal való visszaélés és a zsarolás – írják.

Photo by Guillaume Périgois on Unsplash