Hogyan válhat a divatipar fenntarthatóbbá? Mit tehetnek a gyártók azért, hogy mérsékeljék a környezeti terhelést? A Nike május 16-án bemutatott „Körforgás: A tervezés jövőjének irányelvei” című útmutatójában 10 területet azonosított a termékgyártás folyamatában, amelyek ösztönzik az erőforrások hatékonyabb felhasználását és a divatipar ökológiai lábnyomának csökkentését.

Akárcsak a sportolók számára készített ruházatoknál, a Nike a termékgyártás terén is a holisztikus megközelítést alkalmazza, amelynek szerves része a fenntarthatóság. Május 16-án a sportszergyártó publikálta „Körforgás: A tervezés jövőjének irányelvei” című útmutatóját, amely 10 fenntarthatósági területet azonosít a termékfejlesztés körfolyamatában. Ezek figyelembevételével az iparági szereplők nem csupán a gyártás során, hanem a termékéletciklus összes pontján csökkenthetik a környezeti terhelést és az erőforrások pazarlását.

„Kötelességünknek érezzük, hogy egy termék előállításakor a teljes tervezési folyamatot is megvizsgáljuk. Fontos, hogy honnan szerezzük be az alapanyagot, hogyan használjuk fel, hogyan adjuk azt vissza, és végül az is, hogyan tudjuk újragondolni” – mondja John Hoke, a Nike vezető tervezője.

A „Körforgás: A tervezés jövőjének irányelvei” című útmutató 10 fenntarthatósági területe az alapanyaghasználat, körkörösség elve, a melléktermékek csökkentésére irányuló törekvés, a termék szétszedhetőségének biztosítása, a környezetkímélő anyagok használata a gyártás során, a javíthatóság, sokoldalúság és tartósság elve, a csomagolás megválasztása és olyan úttörő modellek megalkotása, amelyek hosszabb termékéletciklust tesznek lehetővé.

A Nike az elmúlt években innovációk sorával bizonyította, hogy a fenntarthatóság nem korlátja, hanem katalizátora a fejlődésnek. Ennek egyik példája a Flyleather, amelynek előállításánál a hulladékbőrt feldarabolják, szintetikus szálakkal és poliészterszövettel keverik, majd összeolvasztják. E gyártási folyamatnak köszönhetően a Flyleather a hagyományos előállításhoz viszonyítva 80%-kal csökkenti az ökológiai lábnyomot, az eljárás pedig 40%-kal könnyebbé és ötször kopásállóbbá teszi az anyagot a valódi bőrhöz képest.