Mi lesz az asztmásokkal, miközben támad a koronavírus és az influenza?

Hírek Kiemelt

Alig könnyebbülhettek meg az asztmával élők az allergiaszezon végeztével, máris újabb rizikótényezők veszélyeztetik a több százezer, krónikus légúti gyulladásban szenvedő magyar egészségét. Egyre szaporodnak a koronavírusos esetek, miközben a szakértők a tavalyinál jóval komolyabb influenzajárványt prognosztizálnak az őszi-téli időszakra. A vírusfertőzések fokozott fenyegetést jelenthetnek az asztmások számára, hiszen esetükben súlyosabb tünetekkel jelentkezhetnek és könnyen tüdőgyulladáshoz vagy végzetes szövődményekhez vezethetnek – hívja fel a figyelmet az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet. A megoldás a megelőzésben rejlik: a higiéniai szabályok tudatos betartásával, illetve megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és rendszeres orvosi kontrollal elkerülhető a nagyobb baj.

 

Hazánkban legalább háromszázezer, egyes becslések szerint akár félmillió asztmás beteg él, a krónikus felső légúti megbetegedésről azonban sok tévhit kering a köztudatban, és sokszor maguk, az érintettek sincsenek tisztában állapotukkal, illetve a gyógyszeres kezelés fontosságával. „Az asztma a légutak gyulladásos betegsége, jellegzetessége a tünetek hullámzása. Mivel a jelentkező panaszokat gyakran tünetmentes időszakok követik, sokan nem ismerik fel a betegséget, ráadásul a jellemző tüneteket – zihálás, köhögés, mellkasi szorító érzés, légszomj, illetve sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel – könnyű betudni egy komolyabb megfázásnak vagy valamilyen allergiának. Az enyhe asztmával élők emiatt hajlamosak elhanyagolni vagy teljes mértékben elhagyni a fenntartó terápiát” – hangsúlyozza Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa.

 

Fokozott veszélyt jelentenek a vírusok a gyulladt légutakra

Habár az asztmások természetesen ugyanakkora eséllyel kaphatnak el vírusfertőzéseket, mint bárki más, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az esetükben krónikusan gyulladt felső légutak kiemelt kockázatot jelentenek, különösen akkor, ha egyébként is súlyos tünetekkel küzdenek vagy nem tartják megfelelően kontroll alatt állapotukat. Az egyébként is érzékeny és duzzadt légutakkal „találkozó” vírusok így komolyabb megbetegedést okozhatnak: asztmás rohamokat is kiválthatnak, miközben jelentősen nő az egyéb akut légzőszervi szövődmények kialakulásának veszélye is. Nem meglepő tehát, hogy a most leginkább terjedő, delta koronavírus variáns és a szezonális influenza kapcsán is nagyobb eséllyel szorulnak kórházi kezelésre az asztmával is küzdő betegek.

„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a lakosság körében továbbra is információhiány van az asztma és az egyéb légúti elváltozások tünetei, kezelése, valamint a megfelelő, személyre szabott terápiák tekintetében, így fontos feladatunknak tekintjük az edukációt, különösen most, a pandémia időszakában. Mindannyiunk közös érdeke, hogy minél kevesebb beteget kelljen kórházi kezelésben részesíteni, és a hiteles tájékoztatás nagy segítséget jelent. Ennek érdekében az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet lakossági tájékoztató oldalt indít, ahová folyamatosan töltünk majd fel információs anyagokat a laikus közönség számára” – mondja Dr. Bogos Krisztina.

 

A legjobb védekezés a megelőzés

A csendesebb hónapokat követően jelenleg ismét 2000 körüli új fertőzöttet diagnosztizálnak koronavírussal naponta, és lassan-lassan elérkezik a szezonális influenzajárvány időszaka is. Nem véletlen, hogy tavaly jóval kevesebb embert érintettek az influenzás megbetegedések, mint korábban, hiszen számos, a COVID-19 vírus ellen alkalmazott védekezési módszer segítette a fertőzés elkerülését. A szakemberek arra figyelmeztetnek – különösen a fokozottan veszélyeztetett csoportok, így az asztmások esetében is –, hogy szabályozásokra és korlátozásokra tekintet nélkül, továbbra is érdemes betartani a korábban megszokott védelmi intézkedéseket (pl. maszk, kézmosás stb.). Emellett ajánlott tájékozódni a védőoltások felvételének lehetőségéről, ha pedig valaki a vírusfertőzés jellemző tüneteit tapasztalja, a legjobb 48 órán belül a háziorvosához fordulni, illetve asztmás páciensek esetében szakorvosukkal is konzultálni.

 

Új terápiás megközelítés segíti az asztmások kezelését

Az asztmások számára a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása és következetes alkalmazása, ezáltal a gyulladás tartós kezelése kulcsfontosságú, nem csupán a vírusok elleni védekezésben, de állapotuk súlyosbodása és a szövődmények elkerülése miatt is. Ez komplex szemléletet igényel mind a kezelőorvosok, mint a páciensek részéről, miközben továbbra is gyakori jelenség, hogy az időszakosan jelentkező panaszok csillapítására a betegek rohamoldó inhalátort (SABA) használnak gyorssegélyként, ami ugyan azonnali enyhülést hoz, hosszabb távon viszont nem járul hozzá az asztma kontroll alatt tartásához. Nem érdemes tehát túlzottan támaszkodni a rövid hatású hörgőtágítók használatára a mindennapokban. A tartós eredményt hozó, modern terápiák alapját ugyanis a kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlókat alkalmazó inhalációs kezelések jelentik, melyek hatékonyan járulnak hozzá a súlyosabb panaszokkal járó állapotromlások elkerüléséhez.

Rendkívül fontos tehát a tartós javulást hozó kezelések szempontjából, hogy a betegek is tisztában legyenek a lehetőségekkel, és a SABA inhaláló készülékektől való túlzott függés következményeivel. Így néhány hónapja egy globális edukációs kampány indult útjára, melynek online felülete már magyar nyelven is elérhető. Az asztmateszt.hu oldalon a betegek egy informatív teszt kitöltésével bizonyosodhatnak meg arról, hogy terápiájuk valóban megfelelő-e számukra vagy éppen az ajánlottnál nagyobb mértékben támaszkodnak a rövid hatású hörgőtágítójukra. Az önellenőrzés segítségével maguk is könnyedén felismerhetik kezelésük hiányosságait, így szakorvosukkal együttműködve hatékonyabban és tájékozottabban tudnak fellépni betegségük szinten tartása érdekében.

 

SOCIAL MEDIA