Minden ingatlan adásvétel leginkább sarkalatos pontja, hogy a felek érdekei és szándékai miként simulnak össze, ennek legfőbb mutatója az ár. A vevők minél kedvezőbb árat szeretnének, az eladók a lehető legtöbbet kihozni a tulajdonukból, de vajon van-e olyan, hogy átlagos alku.

A belvárosi ingatlanok kapcsán a terület specialistája, a Central Home szakértője foglalja össze gondolatait.

„Ez mindenképpen egy összetett kérdés – kezdi Ben-Ezra Orran az elemzést. – Nem mindenki indul ugyanonnan az eladási folyamat során. Gyakran előfordul, hogy egy eladó profi segítség nélkül lép be a piacra, és az online felületekre támaszkodva próbálja megállapítani, hogy mi az ára az eladásra szánt lakásának. Tapasztalataink szerint a legtöbben ilyenkor ringatják magukat hamis illúziókba, és már az első árazás során tévednek legalább 15-20%-ot az irányár megállapításakor.”

A szakértő szerint ez a nyugati, már jól működő rendszerekben sokkal kisebb mértékű és nincs ekkora szórás, mint a magyar ingatlanpiacon, mert a hirdetési árat minden esetben profi szakemberek szabják meg, nem a szabadon bárki által használható hirdetési portálokon való nézelődés után találja ki az eladó.

De mit is nevezünk pontosan alkunak?

Az ingatlanszakma szerint az alku az a különbség, amely a vételi folyamat megkezdésénél megadott ár és a tényleges eladási ár között van. Az alku tehát nem a hirdetési árhoz mérhető, hanem a konkrét szándékot mutató, tényleges vételi ajánlattól az adásvétel megkötéséig történő árcsökkentés.

Akármilyen reményekkel is vág bele az értékesítésbe, a legtöbb eladó 3-4 hónap alatt észreveszi azt, hogy komolyabb szándékú vevőkkel nem találkoznak, inkább csak ingatlanosok keresik őket, mintsem a vevőcsoport. Ha ezt a helyzetet reálisan értékeli, felismerik az árazási gondot és szemléletet váltanak, sokkal reálisabb árral tudnak visszalépni a piacra.

„Ha egy eladónak olyan lakása van, amely rendelkezik jelenleg is aktív vevőcsoporttal, de ő az online hirdetési felületek kínálati árai alapján áraz, az alku mértékének jelenleg legalább 15%-nak kell lennie a sikeres eladáshoz – mondja Ben-Ezra Orran. – Jelenleg nem olyan egyszerű átlátni a piacot, hiszen a legtöbb eladó és vevő is kivár, nem mutat rugalmasságot. És ha születik is vételi szándéknyilatkozat, az eladók gyakran keveslik az árat, pedig van, hogy csak a piacismereteik hiányosak. Ha mégis átlagszámot kellene mondanom, akkor még úgy is 5-7 %-os alkut mondanék reálisnak, ha az eladó már legalább 3-4 hónapja jelen van a piacon és az irányár tükrözi a vevőcsoportok elvárásait.”

Részletesen vizsgálva, megkülönböztetve az ingatlanok állapotát, már nagyobb szóródás érzékelhető, amint az a mellékelt infografikán is látható. Egyértelműen a lakások állapotától függ a lehetséges alku mértéke. Felújítandó lakásoknál 9 % a maximum, ilyenkor tér el leginkább a hirdetési ár a későbbi eladási ártól, akár 20 % is lehet az elvárt és a reális ár közötti különbség. A költözhető állapotú lakásoknál 15 % között is lehet az alku, de itt általában nincsenek olyan eltúlzott hirdetési árak, amire nem mozdul meg a vevőcsoport. Általában itt születnek leggyorsabban vételi ajánlatok, ha valaki 15 %-kal az eladási ár felett hirdet, már relatív gyorsan számíthat érdeklődőkre, de rugalmasnak kell lennie az alku során, hogy valóban elkeljen az ingatlan. Amennyiben pedig teljesen felújított lakásokról beszélünk, általában nincs több alku benne, mint 2 %, a hirdetési árak is jóval reálisabban vannak meghatározva.

A Central Home szerint a budapesti belváros dinamikáját nagy mértékben meghatározza, hogy mennyire aktív a befektető csoport. Mivel az utóbbi 1 hónapban egyre aktívabbak a befektetői csoportok, ezért előfordulhat, hogy ez a tendencia kisebb alkulehetőséget fog eredményezni és van rá esély, hogy tavasztól ismét kisebb mértékű áremelkedés fog elindulni.