Az Ynsight Research csapata a netnográfiai kutatás során a globális webtérben megjelenő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos online megjelenéseket vizsgálta, arra fókuszálva, hogy a mostani elsősorban közösségi médiában zajló kommunikáció miben különbözik a korábbi konfliktusok online megjelenésétől.
Az orosz-ukrán konfliktus sok szempontból állította váratlan helyzet elé az európai társadalmakat. Kevesen számítottak a modern diplomácia működése mellett ilyen súlyos fegyveres konfliktus kialakulására Európa területén, a közösségi média korában pedig az állampolgárok sosem tapasztalt módon voltak képesek hangot megdöbbenésüknek az interneten. A közösségi média forradalomként is emlegetett Arab tavasz során már tapasztalhattunk a mostanihoz hasonló állapotokat az online térben, azonban a platformok szerepe azóta jelentősen nőtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a közösségi média csatornákat nem csak a felhasználók használják információk továbbítására és információszerzésre, hanem a vezető politikusok és tisztségviselők is.
A háborúval kapcsolatosan rekord mennyiségű online diskurzust regisztráltak, mintegy 150,405,142 megjelenést és ehhez kapcsolódó ezerszeres interakciót a vizsgált elmúlt egy hétben. A közösségi média platformok közül a legtöbb tartalom a gyors helyzetjelentésekre alkalmas és a nemzetközi politikai és közéleti szereplők által leginkább preferált Twitteren jelent meg, összesen 141,780,220 nyilvános tweetet tettek közzé. Ebből 2,370,955 jelent meg Ukrajnában, míg 2,588,114 Oroszországban. Az arányok jól tükrözik, hogy az ukránok a közösségi média ezen csatornáját jobban használják – ezt jól mutatja az a tény is, hogy az egyik legnépszerűbb tweet Zelenszkij ukrán elnöké, amelyre 360,991 felhasználói reakció érkezett. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az oroszok saját közösségi média felülettel is rendelkeznek, amelynek a legutóbb közölt adatok szerint 66 milliónál több felhasználója van.
A közösségi média több szempontból tölt be kiemelten fontos szerepet az orosz-ukrán háború tekintetében. Egyrészt a hivatalos információtovábbítás egyik fő eszközévé vált a konfliktus kiéleződése óta, amely leginkább a gyors és nagy tömegek elérését biztosító jellegének köszönhető. A hivatalos politikai szereplők egymás közötti, de a nyilvánosságnak szánt üzenetei mellett szintén jelentős szerepet játszanak a közösségi platformok a félprofesszionális humanitárius szféra szerveződésében.
Míg az előbbi esetben az egyszerű felhasználók mindössze passzív befogadóként jelennek meg, addig az utóbbi időszakban jelentős szerveződésnek lehettünk tanúi a civil társadalom vonatkozásában is. Az Ukrajnával szomszédos országokat érintő humanitárius katasztrófa kezeléséért tett erőfeszítések gyors és hatékony eszközévé váltak a különböző közösségi média platformok. A magyarországi közösségi média használat Facebook-dominált jellege miatt Magyarországon leginkább Facebook-csoportok alakulásában figyelhető meg jelenség. Az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésére rendkívüli gyorsasággal létrehozott csoportokban az egyszerű állampolgárok a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és vállalkozásokkal együttműködve igyekeznek a segítségnyújtás részleteinek megszervezésében. A megmozdulás méretét mutatja, hogy az egyik legnagyobb Facebook-csoport már közel 100 ezer tagot számlál mindössze néhány nap leforgása alatt.
A közösségi média ugyanakkor platformot biztosít az események dokumentálására, valamint a felhasználók, az állampolgárok véleményének megosztására is. Míg a Facebook bár hazai vonatkozásban továbbra is jelentős platform a témában, nemzetközi szempontból a diskurzus leginkább a Twitteren jelentős. Bár itt is fontos szerepet játszanak a mémek, az itteni kommunikáció jóval komolyabb és a megszokott politikával kapcsolatos online kommunikációhoz hasonló hangvételű, mint amit a TikTok-on tapasztalhatunk. A rövid zenés-táncos videók megosztására létrejött, azóta azonban átformálódóban lévő alkalmazást az utóbbi napokban elöntötték az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatos tartalmak.
A TikTokon megjelenő videók egy része a hagyományos médiaportálok csatornáiról származnak, akik általában politikusok nyilatkozatainak, riportereik bejelentkezéseinek rövid részleteit vagy televízióból származó képsorokat osztanak meg. A videók többsége azonban az egyszerű felhasználóktól származik, akik a platform működésének megfelelő módon, trendek keretében reagálnak az eseményekre.
Ezek közül az egyik legjelentősebb trend a Harmadik Világháborút jósoló, az emiatti kötelező katonai szolgálat gondolatával foglalkozó videók sora. Az ilyen videók többsége humorosnak szánt formában mutatja be, hogy az adott személy hogyan kerülné el a besorozást, illetve hogy a TikTok felhasználói táborát domináló Z Generáció hogyan viselkedne a harctéren. Szintén ide sorolhatók a nők egyenjogúságával, valamint az ő esetleges besorozásukra reflektáló videók.
Szintén rengeteg videó készült, amelyek Volodimir Zelenszkijt méltatják, illetve Vlagyimir Putyinból csinálnak viccet.
Az Ukrajnával kapcsolatos tiktokos tartalmak egyik szimbolikus eleme lett egy videókban használatos hang, Tom Odell – Another Love című zenéjének egy részlete is. A zene felhasználásával elképesztő mennyiségű felhasználó osztott meg olyan tartalmat, amelyekben „Az én otthonom, az én Ukrajnám” címszavak alatt mutatják be saját, a háború előtti békés Ukrajnával kapcsolatos érzéseiket.
