Kutyák és macskák villámgyors evolúciója

Hírek Kiemelt

A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.

 

A Kutya-akta

Népesség: egymilliárd, fajta: közel 350, illetve sok milliónyi keverék, csatlakozott az emberhez: nagyjából 15.000 éve.

A nagy találkozás: egyes feltételezések szerint a farkas asztaltárs lett: az ember ételmaradéka megosztásával szoktatta magához az állatot, más feltételezések szerint az ember és farkas egymást segítette a vadászatban, mások szerint pedig az emberek egyszerűen csak magukhoz vettek farkaskölyköket, amelyek aztán mellettük nőttek fel.

Így lett a farkasból kutya: a leletek szerint a farkasok háziasítása három különböző térségben is lezajlott – 15.000 éve Nyugat-Európában, 12.500 éve Észak-Kínában, végül a Közel-Keleten. Eleinte az állatokat nem csupán társként használták, hanem fel is dolgozták őket a húsukért és a bundájukért. Testi átalakulásuk részben arra vezethető vissza, hogy az ember mellett egyrészt megváltozott az étrendjük, másrészt pedig az emberek nemzedékeken át testi adottságaik, erőnlétük és viselkedésük alapján pároztatták őket, ami több különböző vérvonalhoz vezetett.

A macska-akta

Népesség: 400 millió, fajta: 70, csatlakozott az emberhez: egy ciprusi lelet szerint 11.000 éve.

A nagy találkozás: az első földművesek rengeteget kínlódtak a termést dézsmáló rágcsálókkal, a macskák viszont el tudtak bánni a károkozókkal, ezért előbb megtűrték, később befogadták; majd az ókori Egyiptomban már bálványként tisztelték őket.

Így lett a vadmacskából házimacska: a macskák küllemre nem, csak életmódban különböznek az elődjeiktől, a vadmacskák ugyanis magányosan élő, területüket védő, rejtőzködő állatok. Ugyan már egy 11.000 éves lelet is utal a háziasítás nyomaira, a „nagyüzemi” tenyésztés 3.000 évvel ezelőtt, Egyiptomban kezdődött, ahol mumifikálás céljából tartottak rengeteg macskát. A legtöbb faj a XIX. században jelent meg, amikor nemesek hóbortjává váltak, ők pedig különleges példányokra vágytak, melyekhez mesterséges párosítással juthattak hozzá.

SOCIAL MEDIA