Az Európai Unió Bírósága mai döntése szerint a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény elfogadásával a magyar állam uniós jogot sértett. A Bíróság az EU alapértékeinek, a Chartában foglalt több alapvető jog, továbbá a belső piaci szabályok (különös tekintettel a szolgáltatásnyújtás szabadságára) sérelmét állapította meg – írja közös közleményében az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság.

A döntés két szempontból is történelmi: egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.

A bíróság ítélete azt jelenti, hogy véget kell vetni a homofób és transzfób cenzúrának a nyilvánosságban, a fóliázásnak a könyvesboltokban és a mai döntés alapján a 2025-ben elfogadott önkényes „Pride-tilalom” sem maradhat.

A bíróság indokolása

Az orosz mintára elfogadott törvény rendszerszerű diszkriminációt vezetett be a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, amikor megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg.

2025-ben a kormány ezt a tág korlátozást a békés gyülekezéshez való jog területére is kiterjesztette, hogy jogalapot teremtsen a Pride-felvonulások vagy az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért kiálló más tüntetések megtiltására, a szervezők kriminalizálására és a résztvevők megbírságolására. Ezekben az ügyekben az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Az EUB ma kimondta, hogy egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására egy olyan diszkriminatív szabályozás indokaként, amely sérti az unió alapértékeit. Az EU-hoz csatlakozáskor minden tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeket, így az emberi méltóságot, szabadságot, demokráciát, egyenlőséget, jogállamiságot, emberi jogokat, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Az Unió közös értékei olyan „vörös vonalat” jelentenek, amelyek megsértésekor az Unió alkotmányos modelljének védelme érdekében válaszra van szükség. Az EUB első alkalommal állapította meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó EUSZ 2. cikk különálló megsértését.

A kormány 2021-ben azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy az a gyerekek és a szülők védelmét szolgálja, mivel a kiskorúak „LMBTQI tartalomnak” való kitettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja fejlődésüket. Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányul, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani. A gyerekek nyíltan szexuális tartalmakkal szembeni védelméhez nem volt szükség az „LMBTQI tartalmak” tilalmát bevezető jogszabálymódosításra, hiszen a védelmükre vonatkozó szabályok már a törvény elfogadása előtt is voltak.

Az Európai Unió Bírósága azt is világosnak látta, hogy a propagandatörvény bevezetése a kormány azon előítéleten alapul, hogy a szexuális és nemi kisebbséghez tartozók élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és cisznemű emberek élete. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. Ez pedig ellentétes ellentétes az Unió – mint a pluralizmus társadalmában érvényesülő közös jogrend – saját identitásával.

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján az új országgyűlésre hárul a feladat, hogy a jogsértő törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem így jár el, a Bíróság akár bírság megfizetésére is kötelezheti.

Képünk illusztráció.