A Kiwi.com a nyár végéig leadott foglalásokból azt látta, hogy Tirana sokkal népszerűbb úti cél lesz a magyarok körében az év utolsó negyedében, mint egy évvel korábban volt. A november 8-ig leadott foglalások is ezt igazolták: több mint kétszer annyi honfitársunk fedezte fel vagy fedezi fel Albánia fővárosát idén, mint tavaly.
Nem véletlen, hiszen mióta elmúlt a kommunizmus, folyamatos fejlődésnek indult. Felújítások is megkezdődtek, de ami igazán szembeötlő, az az, hogy az egykori lepusztult kommunista házakat a szivárvány minden árnyalatára átfestették. A repülőjegyárak pedig igencsak kedvezőek Tiranába Budapestről. Míg a 2024. november 8-ig leadott 1500 km-nél közelebbi célállomásra szóló repülőjegyek átlagára 46 ezer forint, addig Tiranába átlagosan 37 ezer forintért vehettünk repülőjegyet, de ha nem ragaszkodunk egy pontos utazási dátumhoz, akkor még akár a november, decemberi hónapokban is találunk 15 ezer forint alatti repülőjegyet az albán fővárosba. És mivel Albánia az Egyenlítőhöz közelebb fekszik, mint Magyarország, a télikabátot bátran itthon is hagyhatjuk, ha odautazunk.
Az albánok nagyon kedvesek, vendégszeretetük még csodálatosabbá teheti az ott tartózkodásunkat. Az ország gasztronómiáját a balkáni és a mediterrán ízvilág jellemzi. Bárhol indíthatjuk a napot egy erős kávéval és a híres balkáni péksüteménnyel, a burekkel. Napközben érdemes megkóstolni nemzeti ínyencségüket, a Tava e Kosit, amely tojásból és húsból készült egytálétel. Az albán konyhában jellemzőek a török kultúrából átvett ételek, így például a baklava is, így ha desszertre vágyunk, együnk egyet és máris összehasonlíthatjuk hazánk török éttermeiben kapható baklaváival.
Albánia fővárosának, Tiranának a főutcáján is megmutatja magát a történelem: a kommunista épületek mellett láthatunk ottomán, olasz stílusú építészeti jegyeket, minareteket és sok-sok köztéri szobrot. Nézzük, miket ne hagyjunk ki semmiképp, ha idelátogatunk.
Skanderbeg tér
Tirana főtere építészetileg sokszínű, maga a zöld terület pedig olyannyira új, hogy 2016-ban még egy hatalmas körforgalom volt a helyén. Érdemes itt kezdeni az ismerkedést Albánia fővárosával, hiszen sok kihagyhatatlan nevezetesség található itt. A Nemzeti Történeti Múzeum tökéletesen beleillik Tirana bájos posztszocialista stílusába, a múzeum falán a győzedelmeskedő partizánokról látható freskó. A tér déli részén az albánok nemzeti hőse, Szkander bég szobra kémleli lóháton a turistákat. A tér róla kapta a nevét. Itt áll az óratorony mellett az Ethem bégről elnevezett mecset, amelyben kivételesen freskók borítják a falakat. A tér közelében található a Bunk’Art2, amelyről részletesebben írunk később.
A tér kiváló eligazodási pontként is szolgálhat városfelfedezésünk során, hiszen a nagy sugárutak kiindulópontja.
Tipp: Innen indulnak 2,5 órás angol nyelvű ún. becsületkasszás városnéző túrák is helyi idegenvezetőkkel.
Tiranai piramis (Piramida)
Szkander bég szobrától kényelmes 10 perces sétával érhetünk el az 1988-ban Enver Hodzsa emlékére épített hatalmas fehér építményhez. Enver Hodzsa 1941 és 1985 között diktátorként irányította az országot, szélsőségesen kommunista nézeteket vallott. Az intézményt 1991-ben bezárták, majd később rádióállomás, szórakozóhely, konferenciahelyszín és NATO bázis is volt.
A piramis életében a fordulatot a holland MVRDV építésziroda hozta el, aki a helyi IRI Architecture-rel együttműködve felújította. Az épület ekkor kapott lépcsőket a tetőhöz, így meg is mászhatjuk a betonépítményt, amely egykor a kommunista állam legdrágább épülete volt. A diktatúrát dicsőítő szimbólumok közül csak pár részletet tartottak meg a kommunizmus áldozatainak emlékére. A felújítás előtt a fiatalok gyakran csúszdáztak itt, a tervezők a tető egy részén meghagyták ennek a lehetőségét. A romszerűséget szerették volna hangsúlyozni azzal, hogy megnyitották a piramist és színes dobozokat helyeztek el a 11 835 négyzetméteres épületben, felette és körülötte is. Ezek többek közt kávézóként, műhelyként, start-upok irodáiként funkcionálnak, de fiatalok is tanulhatnak itt például robotikáról, animációról.
Tipp: A teraszáról gyönyörű a naplemente.
Blloku negyed
A tiranai éjszakai élet ma egyik legpezsgőbb helyszínét, a Blloku negyedet a kommunizmus idején teljesen elszigetelték. Most pedig, ha jó kávézót, koktélbárt, éttermet keresünk, a negyedben biztosan találunk ízlésünknek megfelelőt. Megnézhetjük itt Enver Hodzsa villáját és még egy részletet a berlini falból is.
Bunk’Art múzeumok
Enver Hodzsa rettegett egy esetleges háborútól, így országszerte többszázezer bunkert építtetett az elit számára. Bunk’Art néven az egykori hidegháborús bunkerek közül megtekinthető kettő. A komor és sötét múzeumok folyosóin érezhető, hogy az intézmény szomorú témát dolgoz fel, amely egykor az ország életének szerves részét képezte. A már említett Skanderbeg térnél található Bunk’Art2 egy 24 szobás komplexum, amely a kormányzati épületeket köti össze a föld alatt. Egy jóval nagyobb, ötszintes, 106 szobás, mozival is rendelkező bunker felfedezéséhez a városon kívülre kell utaznunk, hiszen egy Tiranától 3 kilométerre található hegy gyomrába építették 1972 és 1978 között. A Bunk’Art1-et az albán kormány 2014-ben nyitotta meg, múzeum és művészeti kiállítási tér gyanánt.
Dajti-hegy Nemzeti Park
És ha már elhagytuk a várost, menjünk fel a helyiek körében is népszerű Dajti-hegyre drótkötélpályán. Itt elcsendesedhetünk, sportolhatunk, sétálhatunk a természetben, és a panoráma sem utolsó. A hamisíthatatlan piknik-hangulat és a friss levegő garantált.
Tipp: Ha spórolósabban jutnánk fel, a városi buszokkal is felmehetünk a hegy tetejére.
