Így képzelik el a magyarok a jövőt egy kutatás szerint

Hírek Kiemelt

Az utóbbi években egyre több szó esik világunk jövőjéről, legyen szó a klímakérdésről, állatfajok eltűnéséről a természeti erőforrások csökkenéséről, vagy éppen a mesterséges intelligencia elterjedéséről. Ezek a változások aggodalomra adnak okot, így nem csoda, hogy az emberek nagy része nem tekint túl optimistán a jövőbe.

 

A National Geographic legújabb országos reprezentatív felméréséből – melyet a „NASA-találmányok” című sorozata apropóján készített – kiderült, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az életkörülmények rosszabbá válnak a jövőben: az éghajlatváltozás miatt egyre több környezeti problémával kell majd szembenézni, 43% pedig úgy látja, még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és a szegények között. Ennek ellenére minden ötödik válaszadó szerint még nincs minden veszve, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően kényelmesebben és egészségesebben élünk majd.

 

Húsz év múlva irány a Mars?

A válaszadók közel fele izgalmasnak tartja a jövő közlekedési eszköziéit, például az önvezető járműveket, repülő autókat vagy a hiperszonikus utazást, és kíváncsiak rá, hogyan változtatja meg a közlekedési szokásaikat. Több mint egyharmaduk részt venne egy űrutazáson is, ha az megfelelően biztonságos és az egészségügyi állapota is úgy engedi. Sőt, a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy az emberiség letelepedjen egy másik bolygón, bár az így vélekedők java része szerint ez nem mostanában, hanem legalább 20 év múlva fog megtörténni.

Megoszlik a jövő technológiáját érintő, és azok mindennapi életre hatást gyakorló kérdésekben a magyarok véleménye. Szinte ugyanannyian figyelik érdeklődéssel és szkeptikusan (55% és 45%) a mesterséges intelligencia és a robotika elterjedését. Leginkább arra kíváncsiak, hogy lehetséges-e felelősségteljesen alkalmazni a technológiát, míg a szkeptikusok főleg attól tartanak, hogy emberek elől vesznek majd el munkahelyeket és veszélyeztetik az emberi kapcsolatokat.

Összességében a lakosság egyetért abban, hogy a jövő technológiájára szükség van, főleg az egészségügyben, illetve az energiagazdálkodásban. A döntő többség (68%) úgy véli, gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé válik majd az egészségügyi ellátás és gyógyulás, sőt, 21% elképzelhetőnek tartja, hogy a műtéteket, beavatkozásokat teljes mértékben robotok végzik majd. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó (20%) tart attól, hogy ezáltal az orvoslás túlzottan technológiaivá válik és sérülnek az emberi kapcsolatok. 18%-uk mindezek ellenére reméli, hogy a jövő orvostudományával gyógyíthatóvá válnak a ma még gyógyíthatatlan betegségek, és a válaszadók több mint fele egyetért abban is, hogy a fenntartható energiaforrásokban végbemenő technológiai fejlődéssel gazdaságosabb, környezetbarátabb módon élhetünk majd.

 

A jövő technológiája ma

Világunk fejlődése nagymértékben függ a technológiai erőforrásoktól és korlátoktól, ám az emberi leleményesség és innováció nem ismer határokat. A NASA egyértelműen a terület egyik vezetője, és szerepe vitathatatlan az óriási evolúciós ugrások megtételében. A világ legnagyobb űrügynökségének kapui most feltárulnak. A National Geographic csatornán április 18-tól elérhető „NASA-találmányok” című sorozat elkalauzolja a nézőket a világ legnagyobb űrügynökségének leghíresebb kutató-központjaiba (például a Kennedy-be, a Langley-be és a Goddard-ba), és egyedülálló módon, közelebbről is bemutatja az egyes feltalálókat, tudósokat, mérnököket és űrhajósokat, betekintést nyújtva munkásságukba. A zéró gravitációs robotok, a mesterséges intelligenciával rendelkező marsjárók és más, soha nem látott újdonságok láttán a nézők úgy érezhetik, hogy a valóság olykor a sci-finél is izgalmasabb és utópisztikusabb. A bemutató április 18-án, csütörtökön lesz 21:00-kor a National Geographic csatornán, melyet hetente követnek az új epizódok ugyanebben az időpontban.

A kutatás 1076 fő megkérdezésével zajlott 2024. márciusában az Opinio Piackutató applikációval együttműködve. A minta reprezentatív a 16-59 éves okostelefonnal rendelkező magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.

 

SOCIAL MEDIA