A 16–29 éves magyar fiatalokra fókuszál az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete (az MTA által támogatott) friss kutatása. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az e témában készülő felmérések nem közvetlenül azt vizsgálják, hogy „holnap reggel” kik fogják elhagyni az országot, hanem sokkal inkább azt, hogy általában hogyan érzik magukat a fiatalok. Milyen a jövőképük, ha tehetnék, ha minden lehetőség rendelkezésükre állna, inkább Magyarországot vagy inkább más országot priorizálnák.
Ha így tekintünk a felmérésre, akkor az adatok azt mutatják, hogy a 16–29 éves fiatalok legalább egy harmada nem érzi jól magát a jelenlegi magyarországi viszonyok között, sőt, 40 százalékuk több évre is szívesen lenne külföldön munkavállaló. Három éve, a Magyar Fiatalok 2020 kutatásban még csak 21 százaléknak voltak hosszú távú munkavállalási szándékai, azaz megduplázódtak az adatok – írja a HVG.
A külföldi letelepedést érintő kérdést a kutatók különösen közhangulati jellegűnek vélik, hiszen jóval nagyobb elszántság, elköteleződés, előkészület, anyagi és egyéb befektetés szükséges a kivitelezéséhez, mint akár egy Erasmus-ösztöndíj elnyeréséhez, vagy egy rövid távú külföldi munkavállaláshoz.
A 2023. májusi adatok szerint minden harmadik (35%) magyar 16−29 év közötti fiatal fejében megfordult már a gondolat, hogy inkább itt hagyja az országot és másutt élje az életét. Ez az aggasztó adat – hangsúlyozzák a kutatók – leginkább dühöt, frusztrációt, elkeseredettséget mutat az ifjúsági réteg egy részében. A három évvel ezelőtti számokhoz képest (11 %) ez több mint háromszor magasabb érték.
A jómódú, ellenzéki érzelmű gimnazisták tanulnának elsősorban külföldön
Nemzetgazdasági előnnyel jár, ha egy fiatal Magyarországon kívül is tanul középiskolában, egyetemen, majd hazajőve kamatoztatja a megszerzett ismereteit. Rövidebb távú külföldi tanulási szándékokról vagy külföldi diplomaszerzésről a „magas státuszú” fiatalok számolnak be: ha mindkét szülő diplomás, akkor a külföldi tanulási szándék aránya megduplázódik. De még ennél is fontosabb tényező az életkor és vele szoros összefüggésben a jelenlegi iskolai szint. A legfiatalabbak, azaz a 16−19 évesek körében 42, míg a gimnazistáknál 50 százalék azok aránya, akiknél szóba jöhet, hogy fél-egy évig külföldön tanuljon, illetve, hogy akár külföldön szerezzen diplomát.
A külföldi tanulási szándékok pártpreferenciák mentén is érdekes összefüggést mutatnak. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok, valamint a preferenciájukat titkolók körében felülreprezentáltak a külföldön tanulni szándékozók. A Fidesz és a Mi Hazánk fiatal szavazói azonban kevéssé vágynak a Magyarországon kívüli tanulásra – írják.
Fotó: Kari Shea/unsplash.com
