Öt animáció, amelyeket ezeken a téli estéken érdemes megnézni mindenkinek, aki a megszokott sorozatok helyett valami kuriózumra, fiatal magyar alkotók műveire vágyik.
A következő rövidfilmeket a METU hallgatói készítették, és legtöbbjük jó pár hazai és nemzetközi elismerést is bezsebelt. A filmek a Dot&Line oldalon, az alkotókkal készült interjúkkal együtt is megtekinthetők. Aki pedig az online elérhető filmek után kedvet kap az animációs filmekhez, az ingyenes Animascope fesztiválon január 25-én megtekintheti a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatóinak diploma- és vizsgafilmjeit.
Jacques ámokfutása, avagy mikor veszítjük el bizalmunkat önmagunkkal szemben? (Horesnyi Máté)
A fekete-fehér, abszurd jelenetekből álló, a mindennapok értelmét kereső animáció Jacques Tati francia filmrendező előtt tiszteleg. Szabad kompozíciós film, amely „egymástól független jelenetek összekapcsolásából adódó érzet mentén próbálja definiálni a mindennapok mibenlétét.”
Betti (Ács Zsuzsanna)
A dokumentarista animációs film egy interjúra épül, amelyet a Metropolitan Egyetem animációs mesterszakán végzett Ács Zsuzsanna egy női taxisofőrrel, Forgó Bettivel készített. Bettiben a nyolcvanas években punkként erős volt a szabadságvágy, amit később a taxizásban talált meg.
Mamahotel (Orosz Tina)
Aktuális, elgondolkodtató és vicces film a fiúról, aki épp hazafelé tart, hogy segítse beteg édesanyját, és egyúttal bemutassa szerelmét a családjának. Az anyósjelölt nem örül túlságosan a váratlan vendégnek. A hatperces karikatúra nagyon aktuális szociális problémát jelenít meg humoros stílusban, letisztult, minimalista, mégis érzékletes animációval.
Papa (Bakos Fanni)
Szavak nélkül is sokatmondó film, melyben egy kislány édesapját kíséri a hosszú úton. Szimbolikusan jeleníti meg azt a folyamatot, ahogyan a gyerek megéli szülője elvesztését, a dacolástól kezdve az elfogadáson át az elengedésig.
Spirit Walk (Finta Simon)
Lélekvándorlás. Technikájában és megvalósításában is nagyban eltér az előzőktől, de éppen ezért színesíti a palettát. Az absztrakt, nem könnyen emészthető, homályos alkotás egy régi erdőben játszódik, és ahogy haladunk a mély belseje felé, a növényzet egyre hangosabban kommunikálja emlékeit felénk. Nehezen értelmezhető, mint ahogy maga az élet is.
Bardo (Spitzer Fiorella)
Az öreg halász és kutyájának története életről, elmúlásról és a kettő közti átmenetről.
Aki kedvet kapott az animációs világhoz, január 25-én a hetedik Animascope-on, az Uránia Nemzeti Filmszínházban nagyvásznon tekintheti meg a Budapesti Metropolitan Egyetem 2020-ban és 2021-ben diplomázott alap- és mesterszakos hallgatóinak diploma- és vizsgafilmjeit.
