Az öröklési eljárás és a végrendeletek kezelése gyakran hosszas, lelkileg és fizikailag egyaránt megterhelő és időigényes procedúra. Napjainkban azonban már léteznek olyan jogi lehetőségek és megoldások, melyek a vagyonrendelőt és a kedvezményezett(ek)et is tehermentesítik. A BDO Magyarország szakértői gyakorlati példák segítségével mutatnak rá a bizalmi vagyonkezelés előnyeire.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony célja a családi vagyon megóvása és átörökítése generációk között, ennek megfelelően a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) egyaránt magánszemélyek, de lehetnek cégek is akár. A kezelt vagyon tőkeösszege adómentes juttatásként kiosztható a kedvezményezettek részére, bizonyos feltételek teljesülése mellett. A vagyonkezelő jogosult a személyi jövedelemadó szerinti tartós befektetési számla által elérhető kedvezmények alkalmazására, aminek köszönhetően a rendelkezésre álló vagyon kezelésével generált profit / hozam személyi jövedelemadó mentesen osztható ki a kedvezményezett részére öt éves tartási időszakot követően, további feltételek nélkül.
Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés intézménye a szerződésbe foglalt végrendelet által biztosítja a vagyon védelmét, illetve a vagyon és a keletkező hozamok megfelelő felhasználását a vagyonrendelő kívánságainak megfelelően. Egyúttal jóval kevesebb időráfordítással és adminisztratív teherrel jár a konstrukció kialakítása, melyre kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak. Bár a bizalmi vagyonkezelés külső szolgáltató megbízása esetén díjköteles szolgáltatás, a szerződés megkötésével minden kötelezettség a vagyonkezelőre hárul, mint például a kezelt vagyonra vonatkozó beszámolási és könyvvezetési teendők is. A jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy egyfajta családi vagyonkezelési konstrukció jöjjön létre, melynek keretében családon belül kerül kijelölésre a vagyonkezelő személye, ezáltal garantálva a családi vagyon feletti belső kontrollt.
A konstrukció fontos szabályai, hogy a szerződést (melynek időtartama maximum 50 év lehet) írásba kell foglalni, a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett, egyúttal nem utasítható a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) által. Ezektől eltekintve a jogi szabályzás alapvetően diszpozitív, és a felek szabad szerződéses akarata nagymértékben érvényesülhet minden más kérdésben.
„A bizalmi vagyonkezelés intézménye már jó ideje létezik a magyar szabályozási környezetben, de csak az utóbbi két-három évben kezdett széles körben alkalmazott vagyonvédelmi megoldássá válni. A magyar szabályozás rendkívül rugalmas és kedvező feltételeket biztosít, ezért jó vagyontervezési eszköz családi vállalkozások generációk közötti átörökítéséhez” – mondja Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adótanácsadási és privát üzletágának vezetője.
A bizalmi vagyonkezelési konstrukció számtalan élethelyzetben tud hatékony megoldás lenni a vállalkozók számára, az egyik legfontosabb szempont azonban a cégérték adózása. Alap esetben ugyanis a cég alapításkori és eladási/átruházási értékének különbözete után nyereségadót kell fizetni az eladónak. Ha pl. egy magyar magánszemély 3 millió forint törzstőkével alapított egy Kft-t 2003-ban, majd ezt eladja 2022-ben 300 millió forintért, akkor főszabály szerint 297 millió forint nyerség után kellene adóznia. Ezt az adófizetési kötelezettséget akár teljes egészében meg lehet spórolni, ha az alapító él a bizalmi vagyonkezelés lehetőségével.
