Többen reagáltak a kormány elmúlt héten meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervére, ezek egyike a HELL ENERGY Magyarország. A vállalat 2017 óta nem csupán az italokat, de a termékek csomagolását is házon belül gyártja saját tulajdonú, legmodernebb eszközökkel felszerelt alumínium italdobozgyárában, mely Magyarország egyetlen ilyen üzeme. A HELL környezettudatos stratégiájával az utóbbi pár évben öt százalék alá csökkentette a PET palack arányát a teljes termékportfóliójában. Milyen felelősséget vállal a cég a hulladéktermelés frontján? Erről kérdeztük Pantl Pétert, a HELL ENERGY Magyarország Kft. nemzetközi kommunikációs és marketingigazgatóját.
Napjaink egyik legégetőbb problémája a környezetszennyezés, a különböző csomagolástípusok utóélete. A HELL több mint 50 országban van jelen a termékeivel, tízben ezek közül piacvezető márka.
Ez nem rólunk szól, hanem a környezetünk és az egészségünk megóvásáról. Nem véletlen, hogy az akciótervben a műanyagcsomagolásokat emelik ki, hiszen világszinten is ezek jelentik a legnagyobb gondot. Az Ellen Macarthur Alapítvány kutatásai szerint évente 78 millió tonna műanyagcsomagolás kerül forgalomba, amelynek mindössze 2 százalékát hasznosítják újra. A többi az óceánokba, erdőkbe, szeméttelepekre kerül. Ezzel szemben a valaha kibocsátott alumínium 75 százaléka jelenleg is forgalomban van, mivel 100 százalékban és bármennyiszer újrahasznosítható.
De hát nektek is vannak PET palackos termékeitek, főként a XIXO italokra gondolok.
A cég tulajdonosai, vezetői már 2015-ben eldöntötték, hogy alumínium italdobozgyárat építenek, hiszen ezt tartják a jövő csomagolásának. Azóta minden innovációnk ennek mentén halad, és hangzatos ígéretek helyett tényekről tudunk beszámolni. Az elmúlt 5 évben 5 százalék alá szorítottuk a PET palackok arányát a portfóliónkban, amelyet 2024-ig 1 százalék alá csökkentünk.
Miért jobb az aludoboz, mint a PET?
A jelenlegi információink alapján nem is szabadna együtt említeni a két csomagolást. Elég csak arra gondolni, hogy az alumínium esetében az újrahasznosítással 95 százalékkal kevesebb energiát használunk fel, mint az új gyártásával, és itt valóban 100 százalékban, végtelenszer újrahasznosítható alapanyagról beszélünk. Ezzel szemben Magyarországon nincs olyan technológia, amivel a PET palackot úgy lehetne újrahasznosítani, hogy abból újra italcsomagolás legyen. Arról nem is beszélve, hogy hulladékként az alumínium a legértékesebb. Egy kiló ebből 330 ft, míg PET palackból csak 40-80 Ft.
Milyen az aludoboz visszagyűjtési aránya?
A visszagyűjtési rendszerekre a skandináv országokban találni sikeres példákat, ahol különbséget tesznek az űrmértékek és a csomagolóanyagok között. Az EU-ban átlagosan tízből több mint hét aludobozt gyűjtenek vissza, hogy aztán 60 nap múlva akár újra aludoboz készülhessen belőle. Ahogy említettem, az alumínium ára a legmagasabb hulladékként is, ezért is mondják azt, hogy önkéntes alapon is teljesíthetőek az uniós visszagyűjtési direktívák. Arról kevés szó esik, hogy évek óta elérhető Magyarországon is az a rendszer, amely a nagyobb élelmiszeráruházakban található automaták segítségével levásárolható bónt ad a visszavitt aludobozért.
A HELL-cégcsoporthoz tartozik egy aludobozgyár is. Nem arról van szó, hogy egy kicsit „hazabeszélsz”?
A két csomagolás közti különbséget saját magunk is megtapasztalhatjuk: elég kimenni a Duna vagy a Tisza egy-egy partszakaszára és meg kell nézni, milyen szemetet találunk. Nemrég részt vettem egy ilyen akcióban és megdöbbentő volt számomra, mennyi PET palack hever a természetben. Az élőhelyünk, az élővilágunk védelme sem lehet üzleti kérdés. A HELL esetében mindig elmondjuk, hogy nem csak egy vállalat, hanem egy értékközösség, amelynek az is része, hogy kiemelten kezeljük a környezetvédelmet. Nem hárítjuk át a felelősséget a fogyasztóinkra, hanem olyan megoldást kínálunk számukra, amivel ők is tehetnek a környezetük megóvásáért.
