Európai jogot sért a transz nők nyugdíjkedvezményének megtagadása

Hírek

A kormánypártok a nőkkel szembeni állítólagos igazságtalanságok felszámolása érdekében ismét a jól bevált módszerhez nyúlnak: a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely által jegyzett, 2023. július 13-án benyújtott törvényjavaslat nem tesz mást, mint az EU-jogot érvényesítő hazai bíróság döntését egyszerűen felülírja. Ezzel nem a magyar nőket védi, hanem ideológiai megfontolásokból az európai normákat sértő szabály elfogadását javasolja – írja a Háttér Társaság.

 

A csütörtökön benyújtott törvényjavaslat mögött meghúzódó ügyben a Veszprémi Törvényszék az Európai Unió Bíróságának egy 2006-ban hozott, valamennyi EU-tagállamra kötelező döntésének szerzett érvényt, amikor elismerte, hogy a Háttér Társaság transznemű ügyfelének a nem jogi elismerését követően az irataiban szereplő neme szerint jár a nyugdíj. Ugyanerre jutott az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája 2002-ben: a transz nők a nem jogi elismerését követően minden nőknek járó kedvezményből és védelemből részesülnek, a biológiai szempontok nem vehetők figyelembe, csupán a születési anyakönyvi kivonatukban szereplő nemük.

A nők társadalmi helyzete nem attól fog javulni, hogy néhány transznemű nőtől megvonják a kedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségét: szimbolikus, mások jogfosztásával járó lépések helyett azt javasoljuk, hogy a kormány és a parlamenti többség aktívan tegyen annak érdekében, hogy a nők valóban egyenlő állampolgárként élhessenek Magyarországon. Tartózkodjanak a kirekesztő és szexista megjegyzésektől, ezeket ítéljék el nyilvánosan. Tegyenek lépéseket a nők elleni erőszak felszámolására, az áldozatok segítésére; ratifikálják az Isztambuli Egyezményt. Bátorítsák a férfiakat a gyermeknevelésben és a házimunkában való aktívabb részvételre, ahelyett, hogy a nők alárendeltségére építő, elavult nemi szerepeket erőltetik. Számoljuk fel a nőket érő bérhátrányt. Biztosítsák a nők politikai szerepvállalását – a kormányban egyetlen női miniszter sincs! A nők valódi egyenlősége és az igazságosság nem a transz nőket megbélyegző szimbolikus intézkedésekkel érhető el, hanem a társadalmi realitásokon alapuló érdemi közpolitika-alkotással – írják.

A törvényjavaslat elfogadása ráadásul egyértelműen szembemegy az Európai Unió Bírósága döntésével, az Európai Unió jogába ütközne, és ennek kapcsán Magyarországnak kötelezettségszegési eljárással kellene szembenéznie. Mivel az Európai Unió Bírósága korábbi döntése teljesen egyértelmű, bizonyos, hogy a Bíróság kimondaná az EU-jog sérelmét, az Országgyűlésnek vissza kellene vonnia a vonatkozó módosítást, és visszaállna a jelenlegi szabályozás és joggyakorlat. Egy ilyen elhúzódó és drága jogi eljárás, amelynek eredménye ráadásul borítékolható, az adófizetők pénzének elherdálása: a per az országnak vélhetően sokkal többe kerülne, mint az, hogy néhány transznemű nő pár hónappal vagy évvel hamarabb mehet nyugdíjba. A pereskedésre fordított költségeket olyan programokra is lehetne fordítani, ami valóban a nők érdekét szolgálja – lenne bőven mit tenni Magyarországon – teszik hozzá.

 

Az alperessel készült videóinterjú:

 

A Márkamonitor az alábbi kérdéseket tette fel a közleményt kiadó Háttér Társaságnak:

  • Van arról megbízható szám, statisztika, hogy hány transz nő él Magyarországon?
  • Ebből hány olyan, aki nőnek érzi/tekinti magát, és hány olyan, aki ténylegesen alávetette magát nemi átalakító kezelésnek, operációnak?

 

A válaszból kiderült, hogy részletes, naprakész adatokkal a transznemű emberek magyarországi számáról nem rendelkeznek, ugyanis az erre vonatkozó adatkérésüket a Belügyminisztérium megtagadta (ők rendelkeznek adatokkal arról, hogy a személyi adat és lakcím nyilvántartásban hány embernek változott a neme). Mint írják, más adatkérésekből az állapítható meg, hogy évente átlagosan 30-50 ember (köztük transz nők és férfiak is) kérelmezték ezt, amíg még volt rá lehetőség.

Nemi megerősítő beavatkozásokról utoljára a 2010-2013. közötti időszakból rendelkeznek adatokkal, akkor műtéti beavatkozásra évi 10-27, hormonkezelésre 24-59 ember esetében került sor, ez azonban csak a TB-finanszírozott ellátásokat jelenti, és sok esetben azokat sem könyvelik megfelelően a transz diagnózisra, a valós szám ennél magasabb lehet.

 

Fotó: Isi Parente/unsplash.com

 

SOCIAL MEDIA