Európának és Afrikának túl kell lépnie a donor-kedvezményezett dinamikán, mondja a Parlament, amely szorosabb kapcsolatot építene ki a két földrész között.
A képviselők csütörtökön 460 szavazattal, 64 ellenszavazat és 163 tartózkodás mellett fogadták el a Parlament átfogó stratégiáját az Afrika és Európa közötti kapcsolatokról.
Ennek középpontjában az emberi erőforrások fejlesztésének kell állnia, ezért kiemelkedő figyelmet kell fordítani az oktatásra és a tanárképzésre, a korai iskolaelhagyás visszaszorítására, és a lányok bevonására az oktatásba. Az új stratégiának a kontinens egészségügyi ellátását és az országok egészségügyi rendszereit is fejlesztenie kell.
A képviselők emellett a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által meghatározott területeken – a zöld átmeneten, az energiapolitikában, a digitális átalakulásban, a fenntartható munkahelyek kialakításában, a jó kormányzati gyakorlatok meghonosításában és a migráció kezelésében is együttműködnének Afrikával.
Afrika megerősítése
A képviselők hangsúlyozzák, hogy „az EU–Afrika kapcsolatok[nak el kell] mozdul[niuk] a donor és kedvezményezett közötti dinamikától”. Ehelyett Afrikának egyenrangú félként kell részt vennie a közös munkában, amelynek során az afrikai kormányok feladata többek között az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok megvalósítása, az éghajlatváltozás kezelése, és a törekvés a nemek közötti egyenlőségre. Ezekre a célokra a képviselők jelentős forrásokat kérnek a Globális Európa – Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközből, az Unió új külpolitikai költségvetési programjából.
Elvárások az új stratégiával szemben
A Parlament az új Afrika-stratégiától azt is elvárja, hogy hosszú távú pénzügyi és kapacitásépítési támogatást biztosítson az afrikai országoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A kontinens exportfüggésének csökkentése céljából Európának az afrikai országok regionális együttműködését is támogatnia kellene, véli a Parlament.
Az Uniónak ösztönöznie kellene az afrikai szabadkereskedelmi zóna felvirágzását, a nemzetközi hitelezőknek – például a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak – pedig többet kellene tennie az afrikai kormányok adósságainak enyhítésére, hangsúlyozzák a képviselők.
A Parlament végül elvárja, hogy Európa ösztönözze a szexuális és reproduktív egészség védelmét és az ezzel kapcsolatos jogok fenntartását Afrikában, és ügyeljen a menekültek és migránsok emberi méltóságának megőrzésére.
A vita magyar felszólalói
Hölvényi György (KDNP – EPP), a fejlesztési szakbizottság (DEVE) tagja, az EPP DEVE-koordinátora
Kósa Ádám (független)
