Béres Marcell: „Fejlődni és erősödni akarunk, miközben hűek maradunk az alapértékeinkhez”

Kiemelt Márkaépítők Közössége

Három kulcspozícióban is változás történt szeptemberben a Béres Gyógyszergyárnál, a magyar egészségvédő piac vezetőjénél. Dr. Béres József korábbi elnök helyét Béres Marcell, Béres Klára kommunikációs igazgatóét Regéczy-Béres Melinda, a nyugdíjba vonuló Major Ferenc vezérigazgatóét pedig Sipos Balázs vette át. A Béres család harmadik generációját képviselő új elnökkel beszélgettünk.

 

 

A Béres Gyógyszergyár története id. Béres Józseffel kezdődött. Milyen emlékeid vannak róla?

Nagyapám élete végéig Kisvárdán lakott, mi pedig Budapesten, ezért csak két-három havonta találkoztunk. De csak fizikailag voltunk távol, érzelmileg mindig közel álltunk egymáshoz. Nagyapám nagyon szeretett mesélni, legtöbbször a fiatalkoráról, a katonaéveiről, például arról, hogyan ítélték a fronton halálra, és hogyan élte túl. Sokszor kivitt minket, gyerekeket a kertbe, olyankor meg a növényekről mesélt. Rajongott a természetért, már fiatalként is azt figyelte, hogy működnek az élővilág törvényei, később ez vezette a Béres Csepp feltalálásához is.

 

Mikor tanultad meg, mit jelent a Béres név a magyaroknak?

A szüleinktől sok történetet hallottunk nagyapánkról meg a vállalatról, de ami először igazán ráébresztett arra, hogy ki is ő, az a 75. születésnapja volt. A Vígszínházban ünnepeltünk, és elképesztő volt látni, hogy annyi ember felállva tapsolja. Akkoriban mentem gimnáziumba, és az osztálytársaim kérdezgették, az a Béres család vagyunk-e, amelyiket a cseppről lehet ismerni. Meglepett, hogy még az én korosztályom is milyen jól ismeri a történetünket.

De igazán nem is egyik vagy másik történet a fontos, hanem a folyamat, ahogy a testvéreimmel belenőttünk a Béresbe. A szüleink szerencsére mindig ott voltak nekünk, soha nem kellett azt éreznünk, hogy a cég „elveszi” őket. A fejünkben nem kapcsolódtak a munkájukhoz negatív érzések.

Az egyetemi évek alatt tudatosodott bennem aztán igazán, mit is jelent a Béres, milyen a profilja, milyen társadalmi elismertséggel bír. Ezen keresztül vált egyre vonzóbbá az a lehetőség, hogy hosszú távon én is a családi vállalatban dolgozzam.

A Béres Gyógyszergyár igazi családi vállalat. Évtizedekig édesapád vezette a céget, édesanyád irányította a kommunikációt. Téged tudatosan arra neveltek, hogy egy napon vedd át a kormányrudat?

Mindketten itt dolgoznak a kezdetektől, 1989 óta, úgyhogy mondhatjuk, nálunk az első generációváltás már ekkor elkezdődött. Az első időkben a nagyapám volt az elnök, édesapám tudományos igazgatóként dolgozott, aztán 2000-ben lépett elő az elnöki pozícióba. Hármunkon, gyerekeken soha nem volt nyomás, hogy felnőttként majd a családi cégben kell dolgoznunk. Szüleink ügyesek voltak, egészen kis korunktól sokat hallottunk tőlük a vállalat ügyeiről. A pályaválasztásomban nem volt kényszerérzet, saját döntésem szerint választottam középiskolát, majd egyetemet. Kiskoromban még biológus szerettem volna lenni, sok egysejtűt vizsgáltam a nagyapámtól kapott mikroszkópommal. Aztán a gimnáziumban inkább a matek és a történelem felé kezdtem húzni, így logikus volt, hogy a közgazdasági egyetemre menjek. A nővérem is inspirált, aki szintén oda járt. Az első valóban tudatos lépésem a családi cégünk felé a mesterképzés volt, azt már úgy választottam, hogy az ott szerzett tudást jól kamatoztathassam a Béresnél. Ugyanezért dolgoztam rövid ideig egy családi tulajdonú német gyógyszeripari cégnél is.

Bár presszió sosem volt, így utólag persze látszik, szüleink nagyon örülnek, hogy van aktív folytatása a munkájuknak. Én elnök lettem, Melinda pedig ezzel egy időben átvette édesanyámtól a kommunikációs igazgatói pozíciót. Érdeklődésünk és kompetenciáink alapján szerencsére jól kiegészítjük egymást.

 

Nyílegyenes út vezetett az elnöki székig? Soha nem akartál mást csinálni?

Mai fejjel szívesen maradtam volna egyetem után hosszabb ideig is külföldön tapasztalatot szerezni, ez utólag kicsit hiányzik. Akkor nem így alakult az életem. A Béreshez idén tíz éve csatlakoztam, egyre több és több lett a felelősségem, és már nem tudtam és nem is szerettem volna a munkát és a feladatokat itt hagyni.

Az öcsém jár közülünk a családi vállalkozástól legfüggetlenebb utakon. Jelenleg a kulturális diplomáciában dolgozik, most éppen az oszakai világkiállítással foglalkozik, és doktori iskolába jár. Néha persze kacsingat a cég felé, de ha nem lenne köze a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyárhoz, valószínűleg sose kötne ki az üzleti világban.

 

Egy ilyen méretű céget már rá lehetne bízni fizetett menedzserekre, hogy kizárólag ők vezessék. Miért fontos neked a személyes közreműködés?

Magyarországon nagyon kevés olyan családi cég van, amely a kezdetektől nem családtag, profi menedzsereket foglalkoztat. Kezdetben ez azért is elkerülhetetlen volt, mert nagyapám agrármérnök volt, szüleim pedig vegyészek, azaz a harmadik generáció, Melinda és én érkeztünk először a cégbe üzleti tudással. Az, hogy nem családtag vezérigazgatónk van, mára a vállalati kultúránknak is részévé vált, és hosszú távon egészségesnek is tartom a tulajdonosi és a menedzsmentszféra ilyen szintű kettéválasztását.

Korábbi vezérigazgatónk nyugdíjba vonulásával szeptembertől új vezérigazgatónk is van Sipos Balázs személyében, aki komoly nemzetközi felső vezetői tapasztalatot, iparági tudást, kapcsolatokat hozott a cégbe. Családunk szerepe a cégben, hogy aktívan ott legyünk a stratégiai döntések meghozatalában, a vezetők kialakításában és motiválásában, alapértékeink megőrzésében és erősítésében, a Béres képviseletében.

Az is fontos ugyanakkor, hogy a tulajdonos család jelen legyen, legyünk elérhetőek. Családunk fő feladata a vitorlák jó irányban tartása, a vízió, az alapértékek és hagyományaink őrzése és erősítése. A menedzsment pedig az operatív pénzügyi-gazdasági oldalt, a tudományos és szakmai szemléletet képviseli. Ha jól csináljuk, és nem nyúlunk át a vezérigazgatónk és operatív vezetőink hatáskörein és felelősségén, a kettő szimbiózisban tudja kiegészíteni egymást.

Mindig hangoztatjátok, hogy a Béres magyar tulajdonú családi vállalkozás. Nyilván számtalan ajánlatot kaptatok már, de nem adtátok el a céget. Miért nem?

Valóban, korábban több ajánlatot kaptunk. Mostanában már nem, annyiszor elmondtuk, hogy nem eladó. A családunk részéről ez a cég nem pusztán üzleti vállalkozás, hanem egy ügy. Nem kevés kitartás kellett nagyapámnak ahhoz, hogy az egykor tiltott Béres Cseppből mára hazánk legnépszerűbb immunerősítő gyógyszere legyen. Belőle pedig, mint kezdetben kuruzslónak bélyegzett feltalálóból, Széchenyi-díjas kutató. Az ügyből pedig a szüleimnek köszönhetően mára az egész béreses csapatot átható küldetéstudat lett.

Engem a családi örökségen kívül – ami most már nemcsak a nagyapámra, hanem a szüleim munkásságára is vonatkozik – az is nagyon büszkévé tesz, hogy immár harmadik generációs cég vagyunk, és globális kutatások szerint eddig a pontig a családi vállalkozásoknak mindössze alig több mint 10 százaléka jut el. A fejemben már az is ott van, mi lesz a mi gyerekeinkkel, átveszik-e majd egyszer tőlünk a stafétát, ami a világban a családi cégek csupán 3 százalékának sikerül. Célunk tehát, hogy ebben a 3 százalékban is benne legyünk.

De ahogyan minket sem erőltettek soha, én sem fogom erőltetni, hogy a mi gyerekeink mindenképp aktív szerepet vállaljanak a Béres vezetésében. Persze azt mi is szeretnénk, ha legalább felelős, egymással együttműködő tulajdonosok válnának belőlük. Ehhez pedig én is fontosnak tartom, hogy ők se nélkülözzenek minket szülőként a cégvezetés terhei miatt, és hogy idővel ismerjék meg dédapjuk, nagyszüleik és vállalatunk történetét, értékeit.

 

A váltás az elnöki pozícióban jogilag egyszerű. A valóságban mennyi ideig tart ez a folyamat?

A generációváltás sosem egyetlen pillanat. Kis túlzással szoktam mondani, hogy nálunk már a születésünkkel elkezdődött, hiszen a családi történetek és értékek már gyerekkorunkban megadták azokat az érzelmi alapokat, amik ezt nálunk nagyban segítették.

Tíz éve itt dolgozom, a vállalaton belül több területen is szereztem tapasztalatot, az elmúlt öt évben a termékfejlesztésekért felelős innovációs igazgatói tisztséget láttam el. Hosszú, egyre tudatosabb felkészülési folyamat előzte meg azt, hogy szeptemberben elnök lettem.

A sikeres generációváltás alapja szerintem a folytonosság és a megújulás megfelelő egyensúlyának megtalálása. Úgy érzem, mi jók vagyunk abban, hogy ne legyőzni akarjuk a szüleinket, hanem kellő tisztelettel és alázattal tudjunk építkezni az előző generáció eredményeire. De legalább ennyire fontos, hogy az új generációval bejöhessenek új szempontok, új gondolatok, új hozzáállás.

 

Kinek volt nagyobb feladat: neked, hogy átvedd, vagy édesapádnak, hogy elengedje?

Az átadó generáció oldaláról az a legfontosabb, hogy kialakuljon a problématudat, annak a felismerése, hogy a cég sikeres működésének fenntartásához a generációváltás elkerülhetetlen. Büszke vagyok szüleimre, mert már évek óta tudatosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az elengedés a gyakorlatban persze sosem könnyű, a cégünk szüleimnek is a negyedik gyereke.

Az átvevő generáció oldaláról alapvetőnek az elkötelezettséget látom. Ha ez nem alakul ki, nem szabad erőltetni, nem lesz sikeres a generációváltás. Ha megvan, fontos, hogy az átvevő generáció legitimációt szerezzen mind a kollégák, mind a partnerek felé. Valamint saját identitását is megismerje és elfogadtassa, hiszen bármennyire is a szüleink neveltek, és sok mindenben hasonlítunk, fontos, hogy önmagunk maradjunk, és vállaljuk, hogy velünk nem lesz minden ugyanolyan, mint eddig.

Szüleink részéről valószínűleg nehezebb az elengedés, mint számunkra a feladat vállalása, de közösen és tudatosan dolgozunk azon, hogy megoldjuk a felmerülő konfliktusokat. Vezetési stílusban van köztünk különbség, meg bizonyos ügyek kezelésében – mint a home office, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia – felmerülnek kisebb-nagyobb generációs különbségek. Édesapámmal mindketten makacs, önérzetes emberek vagyunk, ezért is vele tudok a legjobban vitatkozni. Szerencsére a családunkon belül a nagy keretekben egyetértünk. A részletkérdésekről vitatkozunk, de a vállalattal kapcsolatos víziónk azonos. Ezen túl az is segít még a feladatok átvételében, hogy a Béres nem egy kézi vezérlésű cég, hozzáértő emberek vesznek körül, támaszkodhatok a menedzsment és kollégáim tudására.

 

Az elnökváltással egy időben új vezérigazgató, Sipos Balázs érkezett a vállalathoz. A cégvezetésben történt személyi változásokat követik majd stratégiai változások is?

A Béres hazánk legnagyobb, száz százalékban magyar magántulajdonban lévő gyógyszergyára. Alapvető célunk piacvezető hazai pozícióink további erősítése, illetve ezzel párhuzamosan egy nemzetközileg is meghatározóbb jelenlét felépítése.

A jövőben is építeni fogunk azokra az alapértékeinkre, melyeknek sikerünket köszönhetjük. Ilyen a kimagasló gyógyszergyári termékminőség, a tudományos alapokon nyugvó innováció. Nálunk nem kérdés, hogy mi is a saját készítményeinket fogyasztjuk, és gyerekeinknek is ezeket adjuk. Ilyenek a hosszú távú, bizalomra épülő partneri kapcsolataink, például az orvosokkal, gyógyszerészekkel. Ilyen a pszichológiai biztonságra épülő, vitáknak és kreatív gondolatoknak teret engedő vállalati kultúránk.

Természetesen folyamatosan keressük az új irányokat, akár bizonyos tabukat is döntögetve. Új vezérigazgatónk vezetésével, egy egész szervezetre kiterjedő, többlépcsős stratégiai workshop keretében stratégiánk újragondolásán is dolgozunk.

 

Ha egy magyar azt hallja, Béres, rögtön hozzáteszi, hogy csepp. Mekkora súlya, jelentősége van ma a vállalat portfóliójában az első terméknek? Ez azért is különösen érdekes, mert öt évig innovációs igazgató voltál.

Kevés olyan magyar családi cég van, amely olyan világinnovációval indult, mint mi. Nagyapám 1972-ben alkotta meg a Béres Cseppet, amely tudomásunk szerint az immunrendszer működését támogató első komplex nyomelemkészítmény a világon.

Amikor 1989-ben elindult a cég, ez az egy termékünk volt. A szüleimnek és az akkori vezetőknek köszönhető, hogy a kilencvenes évektől a vállalat nyitott más termékek felé is. Az egészségmegőrzés, az egészségvédelem piaca akkor még gyerekcipőben járt Magyarországon, egyes, ma meghatározó szegmensek nem is léteztek, ezek megszületésében a Béres úttörő szerepet vállalt. Az első porcerősítő készítményt és szemvitamint például mi hoztuk a magyar piacra. Azóta már sok a konkurensünk, de mindkét kategóriában változatlanul piacvezetők vagyunk.

A Béres Csepp ma is a zászlóshajónk, a teljes árbevételünk mintegy 20 százalékát adja. Az évek során több nagy márkát tudtunk mellette felépíteni. A Béres Csepp, a Porcerő és a Szemerő mellett stabilan piacvezetők vagyunk a C-vitamin és kalcium kategóriákban, de a magnézium, a D-vitamin és számos további szegmensben is a top 3 szereplő között vagyunk. Széles a portfóliónk, több mint 20 kategóriában vagyunk jelen mintegy 150 különböző termékösszetétellel.

 

Tíz éve dolgozol a családi vállalatban, de elnökként bizonyára készítettél magadnak egy pillanatfelvételt. Milyen állapotban van ma a Béres?

A Béres a hazai vitamin-, ásványianyag- és nyomelempiac legnépszerűbb márkája, és azon dolgozunk, hogy ezt tovább erősítsük, és nemzetközi szinten is kiterjesszük. Ez a piac nagyon egyedi, hiszen egy-egy kategóriában egymás mellett vannak jelen az OTC-gyógyszerek és az étrend-kiegészítők. A jellemzően globális OTC-gyógyszer-gyártók márkáival helyi piacismeretünkkel, kreatív kommunikációval, magyar igényekre szabott termékekkel, egyedi innovációkkal vesszük fel sikeresen a versenyt. Legutóbbi fejlesztéseink például a kimagasló hatóanyag-tartalmú Ginkgo Biloba 240 mg, az Atrofort Duo kombinált porckészítményünk vagy az újszülötteknek is adható C-vitamin-csepp.

A táplálékkiegészítők az EU-s szabályozás értelmében élelmiszerek. A gyógyszerekkel ellentétben minőségüket, hatásosságukat, biztonságosságukat nem kell igazolni, ezeket hatóság nem ellenőrzi, minden felelősség a forgalmazóé. Belépési korlát lényegében nincs, évente több ezer ilyen új készítmény jelenik meg itthon is. Sajnos sokszor tudományosnak beállított, de valójában megalapozatlan állításokkal, túlzó ígéretekkel, megtévesztő kommunikációval. Ezekkel nekünk mint a minőséget és szakmaiságot előtérbe helyező gyártónak rövid távon nehéz versenyeznünk, de hiszünk a hosszú távú gondolkodás erejében.

A felmérések azt mutatják, a fiataloknál ma is a Béres az első számú egészségmárka, de ezt a meggyőződést elsősorban otthonról hozzák. Ezért nagyon fontos feladatunk a Béres márka fiatalítása. A fiatalok megszólítása mind kommunikációban, mind új termékekkel kiemelt stratégiai irány számunkra. A teljes lakosság körében ma a piacvezető egészségmárka vagyunk, és hosszú távon is az első helyen akarunk maradni.

 

A szolnoki gyárat 25 milliárdos befektetéssel bővítettétek, ezt nyilván nem csak a magyar piaci igények indokolták. Hol van a Béres Gyógyszergyár helye a globalizált világban, ahol gigantikus méretű vállalatok működnek?

A hazai piac stabil, kezdetek óta meghatározó szereplője vagyunk, piacvezető pozíciókkal. A teljes hazai OTC-, gyógyszer- és étrendkiegészítő-piacon a harmadik helyen állunk, olyan globális vállalatok mögött, mint a Sanofi és a GSK.

Jelenleg 19 országban vagyunk jelen, az összes árbevételünk valamivel több, mint 25 százaléka származik exportból. Tíz éve ez még csak 10 százalék volt. Nem rossz eredmény, de még nem vagyunk megelégedve, sok lehetőséget látunk még előttünk.

Saját, Béres márkáinkkal a regionális piacokon, illetve Ázsia fejlődő piacain igyekszünk elsősorban megjelenni. A Béres Csepp forgalmazására nagyon sok országban van engedélyünk, és még nem használtuk ki azt a potenciált, ami benne van.

Nemzetközi színtéren előnyünk, hogy közepes méretű, jelentős kapacitásokkal rendelkező, egyben rugalmas és megbízható cég vagyunk, kiváló gyógyszergyári minőségben tudunk gyártani, minden EU-s előírásnak megfelelően. Szolnoki gyártó-, logisztikai és K+F-bázisunk az elmúlt évek dinamikus fejlesztéseinek köszönhetően a világ élvonalába tartozik.

Igen fontos irány számunkra az is, hogy a saját fejlesztésű és saját gyártású termékeink forgalmazási jogait stratégiai partnerség keretében átadjuk nagy nemzetközi gyógyszercégeknek, amelyek ezeket saját márkanevük alatt forgalmazzák más országokban. Ilyen együttműködés keretében vált egyik kalciumpótló gyógyszerünk az egyik legnagyobb forgalmú márkává az Egyesült Királyságban. És hasonló koncepcióval léptünk be a cseh, a szlovák és a lengyel piacra is.

 

Rengeteg ember, szakember dolgozik a személyes márkája építésén. Te úgy születtél, hogy a neved, a Béres név már márka volt. Mit tesz hozzá Marcell a két József által már felépített brandhez?

Fejlődni és erősödni akarunk, miközben hűek maradunk az alapértékeinkhez. Ezt a stratégiai célt a következő években kell feltöltenünk konkrét, újragondolt tartalommal. Édesapámat már – teljesen érhető módon – a hideg rázza a mesterséges intelligenciától, de nekünk arra kell törekednünk, hogy előnyeire építve profi módon integráljuk a folyamatainkba. Most vezettük be új belső kommunikációs platformunkat, hogy minden kollégánk telefonján is ott legyen az összes olyan fontos információ, amit a Béresről tudni kell. Minden ilyen kis újítás hozzátesz valamit a nagy egészhez, alakít minket. A hosszú távú versenyképesség alapja mindig az ember, a felkészült és reziliens csapat, a motivált kollégák.

Nagyon sok olyan visszajelzés jut el hozzám, miszerint az emberek szimpatikusnak találják azt, hogy családi vállalatunkat ilyen küldetéstudattal visszük tovább. Ma egy elég individualista világban élünk, ahol sokáig csak a self-made manség volt az egyetlen igazán menő karrierút. Én örülök annak, hogy egyre több olyan fiatallal találkozom a környezetemben, akik vonzónak találják azt, hogy továbbvigyék a családjuk előző generációi által felépített kisebb-nagyobb vállalkozást, és kellően bátrak ahhoz, hogy megtalálják ebben a generációkon átívelő küldetést, a saját kibontakozásukat. Ez országunk gazdasága szempontjából sem utolsó érték, de szerintem hasonlóan menő is.

Ez az interjú először a Márkamonitor 2024/4. számában jelent meg. 

Fotó: Réti Dóra

 

SOCIAL MEDIA