Közismert, hogy a Toyota különutas stratégiát követ: a világ első öntöltő hibrid elektromos autója, a Prius több, mint negyed évszázaddal ezelőtti bemutatásával az elektromos forradalmat elindító, és ezáltal az autóipart új irányba terelő, eddig több, mint 22,5 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesítő autógyártó ugyanis következetesen a multitechnológiás megközelítést képviseli.
Ez azt jelenti, hogy nem tesz fel mindent egyetlen hajtásláncra, hanem a különböző környezetbarát technológiák egymást kiegészítő szerepében hisz: az eltérő jövedelmi, infrastrukturális és nyersanyagellátottsági feltételeknek megfelelően az adott régióban a lehető legnagyobb karbonlábnyom-csökkentést lehetővé tévő technológiára helyezi a hangsúlyt, legyen szó az öntöltő hibrid elektromos, a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos, a hidrogén üzemanyagcellás elektromos, a hidrogén belsőégésű, az e-üzemanyagokat használó, vagy éppen eddig széles körben még nem publikált technológiáról.
A most eggyel hátralépő cégvezér elhíresült mondata, „A széndioxid-kibocsátás az ellenség, nem egy-egy hajtáslánc” tökéletesen illusztrálja a vállalat józan megközelítését, mely szerint a döntéshozóknak az elérendő klímacélok meghatározása után érdemes szabad teret engedniük a mérnökok kreativitásának, akik majd megtalálják az odavezető megoldást. Akio Toyoda az elmúlt években ennek a megközelítésnek a szószólójává vált, rámutatva például arra, hogy a jelenlegi, az akkumulátorok gyártásához szükséges ritkafémhiány, mint szűk keresztmetszet által meghatározott helyzetben jóval nagyobb flottaszintű károsanyagkibocsátás érhető el például azzal, ha egységnyi lítium felhasználásával 100 darab a városi forgalomban akár 50-80%-ban emissziómentesen közlekedő öntöltő hibrid elektromos, vagy 8 darab 50-100 km tisztán elektromos hatótáv után hibrid üzemre képes plug-in hibrid elektromos autót gyártunk, mint 1 darab 4-500 km hatótávú, 100%-ban lokális emissziójú akkumulátoros elektromos autót.
A japán cégvezér épp így felhívta a figyelmet a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó, és bár jelenleg még gyerekcipőben járó infrastruktúrájú, ám nagy léptékben az elektromos infrastruktúránál könnyebben fejleszthető töltőállomás-hálózatú hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiában, vagy éppen a közel zéró emissziós hidrogén belsőégésű technológiában rejlő lehetőségekre. Akio Toyoda az akkumulátoros elektromos technológiában, mint kizárólagos megoldásban hívőktől ezért természetesen sok kritikát kapott, a józanabb, realistább megközelítés hívei körében azonban egyértelmű elismerést váltott ki kiállásával. Mindkét részről nagy várakozás övezi ezért azt, hogy Koji Sato, az új operatív cégvezér milyen irányba fordítja a világ elsőszámú autógyártójának kormányrúdját. Koji Sato a stratégiai alapokat lefektető első beszéde az alábbiakban tekinthető meg teljes terjedelmében, ám a legfontosabb üzenetek az alábbiakban írásban is összefoglalásra kerülnek:
Örökség és fejlődés
Elnöksége első beszédében Koji Sato mindenekelőtt megerősítette, hogy az Akio Toyoda által kijelölt utat követve vezetése alatt a Toyota megkezdi átalakulását a világ legnagyobb autógyártójából a világ elsőszámú mobilitási szolgáltatójává, és a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességet az eddig is követett multitechnológiás megközelítés révén tartja elérhetőnek. A Toyota célja rövidtávon az azonnali, lehető legnagyobb mértékű flottaszintű emissziócsökkentés, amely az öntöltő hibrid elektromos autók értékesítésének további növelésével érhető el, miközben a plug-in hibrid elektromos és az akkumulátoros elektromos modellek számának folyamatos növelésével a vállalat fokozatosan és folyamatosan kikövezi az utat ahhoz, hogy végül a Toyota által gyártott valamennyi autó emissziója teljes életciklusa során zéró legyen. Mindezek eredményeképp a vállalat 2030-ig 33%-al, 2035-ig pedig 50%-al csökkenti járművei átlagos emisszióját 2019-hez képest, 2050-re pedig eléri zéró flottaszintű kibocsátást – írják.
Bátor, gyors lépések
Akio Toyoda 2021 végén bejelentette, hogy 2030-ig a vállalat nem kevesebb, mint 30 új akkumulátoros elektromos autót mutat majd be. Akkor a vállalat kínálatában még egy akkumulátoros elektromos modell sem szerepelt, ma, alig egy évvel később az Európában 70%-ban elektrifikált autókat értékesítő autógyártó ügyfelei már 6 akkumulátoros elektromos Toyota (Proace Electric, Proace Verso Electric, Proace City Electric, Proace City Verso Electric, bZ4X és az egyelőre csak Kínában kapható bZ3) és két akkumulátoros elektromos Lexus (UX 300e és RZ 450e) közül választhatnak az öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos modellek sora mellett. Koji Sato megerősítette, hogy a következő években folytatódik ez az offenzíva, amelynek keretében hamarosan következő generációs akkumulátoros elektromos járművek sora mutatkozik majd be. A Koji Sato után beszédet tartó Hiroki Nakajima alelnök elárulta, 2026-ig további 10 új akkumulátoros modellt mutat be a japán autógyártó, így a Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos értékesítései három éven belül elérik az évi 1,5 milliós darabszámot. Nakajima azt is elárulta, hogy az új generációs Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos autók teljesen más technológiát használnak majd mint a mostaniak (vagy mint a versenytársak 2026-ban), ami a mostanihoz képest megkétszerezett hatótávokat tesz lehetővé. A gyártási folyamatok hatékonyabbá tétele révén ráadásul a gyártás ütemét is nagyságrendekkel tudja majd felgyorsítani a vállalat.
Fényes jövő áll a plug-in hibridek előtt
Hiroki Nakajima szinte sokkolta a hallgatóságot, amikor elmondta: 2026-tól a Toyota és Lexus plug-in hibridek akár 200 kilométeres tisztán elektromos hatótávot is kínálhatnak majd, praktikusan akkumulátoros elektromos járművekként funkcionálva a mindennapokban. Az öntöltő hibrid elektromos technológia fejlesztése is tovább folyik majd, ahol hatalmas potenciált jelentenek a karbonsemleges üzemanyagok is, amelyek a már most az utakon lévő autók emisszióját is drasztikusan csökkenthetik.
