A Young & Rubicam nemzetközi országmárka-kutatásának bemutatását követően a magyar országimázst befolyásoló szakemberek beszélgettek a hazai lehetőségekről.
A Y&R Best Countries kutatása – mely az ügynökség Brand Asset Valuator (BAV) márkaérték-kutatásán alapult, és a rangsorok készítésében jártas U.S. News, valamint a Wharton Business School részvételével készült – számos tényezőt figyelembe vett az értékelésnél. így a GDP alakulását, a turizmus mutatóit, a Human Development Indexet és a külföldi tőkeberuházások (FDI) alakulását is. 60 országot értékelt a 16.200 megkérdezett, akik között az átlagpolgárok mellett üzleti döntéshozók, valamint a „tájékozott elitbe” tartozók is helyet kaptak.
A felmérés eredményeit Saul Betmead, a Y&R EMEA és Gál Sarolta, a Y&R Budapeststratégiai igazgatója ismertette. Az országmárkázás és a nemzeti azonosságtudat szinte egyidős a birodalmakkal, de ma már számszerűsíthető is. A történelmi, katonai, pénzügyi mérőszámok („bankok és tankok”) helyett egyre nagyobb a puha mérőszámok – életminőség, kreativitás, kulturális befolyás, innováció, globális felelősség (stewardship), kaland, nemek egyelősége – szerepe. Miután egyre szélesebbé, mélyebbé és holisztikusabbá válik az értékelés, az országmárkázás sem csupán a turisztikai irodák feladata. Betmead felvetése szerint az állami vezetők is CMO-vá válhatnának, ahogy ez már a kanadai Trudeau-nak vagy Obamának sikerült.
Magyarország a hatvanas listán a 44. helyre került. (A minket jobban ismerő európai válaszadók körében 39-dikek, az üzleti döntéshozók körében 33-dikak lettünk.) Általánosságban elmondható, hogy nagyon keveset látnak belőlünk a világban. A márkaértéket meghatározó tényezők közül azoké, amelyekre jellemzően büszkék vagyunk – szépség, kulturális örökség, kaland – nem túl magas, cserébe a kifejezetten fontos egyediség, eredetiség épp a leggyengébb pontjaink. Az innováció és a globális állampolgárság mellett relatíve jó eredményt értünk el a jó étkezések, a vallásszabadság, a könnyű közlekedés és a biztonság terén is.
A szakemberek szerint a relatív erősségeinkre tudnánk márkát építeni, de ennek az önértékelésünkkel is összhangban kell állnia. A márkaértékeket vizsgáló BAV kutatás szerint elsősorban másnak látjuk magunkat, viszont önértékelésben jelentősen elmaradunk más nemzetektől. (Igaz, cserébe a szomszédaink többségét is lenézzük.) Számos ellentétes állítást fogalmazunk meg önmagunkról: progresszív, csiszolatlan, barátságos, arrogáns, kedves, merész, jövőbetekintő, gyakorlatias…
A jó hír, hogy az erős márkák jó részének középpontjában is egy-egy ellentmondás áll: a szuperhősök többsége ilyen; Diana hercegnő királyi és polgári, a Facebook intim és nyilvános, a Nike a sport-csúcsteljesítményeket és a mindennapokat is megtestesíti.
Az eredmények prezentációját követően Pistyur Veronika, a Bridge Budapestvezérigazgatója, Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és Rózsa Iván, a Budapest2024 kommunikációs vezetője beszélgettek a helyzetről és a lehetőségeinkről.
Az innovációt mindannyian ígéretes irányként értékelték, hiszen már a múlt rendszerben is a szellemi tőkénkre alapoztunk, de felhívták a figyelmet arra, hogy ez a gondolkodásmód nem természetes, viszint fejleszthető, ugyanakkor a „magyaros” problémamegoldás, a „brahis innováció” hátrányt is jelenthet. Különösen igaz ez a vállalkozók roppant hátrányos megítélésének fényében.
A beszélgetők körében felmerült a fókusz igénye is, és úgy érezték, Magyarország megismertetéséhez Budapest felépítésén át vezethet az út. A főváros márkaattribútumai már most sokkal erősebbek, mint az országé, de a nemzetközi ismertségük továbbra is csekély. Ha viszont valaki ideutazik, már meggyőzhető, akár fesztiválvendégként, akár áttelepülő külföldi munkavállalóként. Varga Zoltán ezt még kiegészítette azzal, hogy a Jeremie-programban nonszensz volt a vidéki jelenlét kikötése, ha egyáltalán van esélyünk startup-központtá válni (amire egyébként minden régiós főváros hajt), arra Budapestnek van lehetősége.
Néha a saját kincseinket sem ismerjük fel, és főleg nem tudjuk azokat fókuszáltan kommunikálni. Ehhez belső építkezésre is szükség van. Erről szól a Bridge Budapest missziója, a magyar sikertörténetek megosztása, példaképek állítása. A Z-generáció is egy digitális, kinyílt világban próbálja megállni a helyét, feléjük ráadásul hatékonyan lehet kommunikálni a digitális térben – hívja fel a figyelmet Varga Zoltán. Rózsa Iván szerint pedig a legfontosabb, hogy élvezzük ezt a várost és mások számára is tegyük élvezhetővé.
(A nyitóképen balról jobbra: Aczél László, a Y&R Budapest ügyvezetője, Rózsa Iván, Pistyur Veronika és Varga Zoltán)
