Míg az amerikaiak a tévében nézik a híreket, mi magyarok a netről tájékozódunk inkább. A tartalomfogyasztási szokásokat illetően jó pár tekintetben felvesszük a versenyt a világhatalommal – derül ki egy friss kutatásból, amit egy magyar cég végzett az USA-ban és itthon. Mi az, amiben még az amerikaiaknál is előrébb járunk?
A kutatást a november eleji amerikai elnökválasztás miatt végezte el a Lounge Group, így a kérdések elsősorban az amerikai és magyar emberek tájékozódására és a tartalomfogyasztására vonatkoztak.
Az első és legfontosabb tanulság, hogy bár a digitalizáció egyre inkább elmossa a határokat, az óceán két oldalán nagyon eltérően fogyasztjuk a médiát. Van, amiben csak kullogunk az amerikaiak után, de van, amiben előzünk. Lássuk, hogy állunk a külön versenyben!
Sokatmondó adat, hogy az amerikaiak többsége, több mint fele a televíziót tekinti elsődleges hírforrásnak. Az országos csatornák, a helyi csatornák és a kábelcsatornák állnak a dobogó egyes fokain, a tengerentúlon minden más tömegtájékoztatási forma, mint a rádió, újságok, internet, csak ezek után következik. „Nálunk ez az arány jóval alacsonyabb, jelenleg az emberek harmada szerzi be elsősorban a televízióból a napi információ-betevőt. A 18+ szavazóképes magyar lakosság általános médiafogyasztási szokásaiban szinte azonos az internetfogyasztás és a televíziófogyasztás mértéke, azonban kifejezetten hírforrásként már legnagyobb arányban az internetes híroldalakat fogyasztják” – vetette össze a hazai állapotokkal Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaiagazgatója.
Mit nézünk a dobozban?
Pedig tévénézésben felvesszük a versenyt az USA lakosokkal! Mi is a világ élbolyában vagyunk a statisztikai adatok szerint a napi négy és fél óra képernyőbámulással, akárcsak az amerikaiak. Amíg azonban a tengerentúlon tájékozódásra, addig nálunk leginkább kikapcsolódásra használjuk a tévét. Nem véletlen, hogy nálunk a képernyőidőn nagyjából felében szórakoztató programok futnak a családi készülékeken, vagyis szappanoperák, sorozatok és animációs filmek.
41-11 az állás a javunkra, amikor azt nézzük, száz emberből hányan tájékozódnak elsősorban internetes híroldalokról. Az okot aránylag könnyű megtalálni: az átlag magyar napi 3,2 órát lóg a neten. A harminc év alattiak ennél is többet, napi 4 órát. A leggyakoribb tevékenység pedig messzemenően az olvasgatás, böngészés, ezzel ugyanis a felhasználók kilenctizede üti el alkalomadtán a netidőt. A magyarok tehát jóval több gondot fordítanak arra, hogy online felületről szedjék össze az információt és szélesebb körben tájékozódjanak.
Ami a közösségi média igénybevételére vonatkozik, az amerikaiak az Instagramot, Snapchatet, LinkedInt, pláne a Twittert lakosságarányosan többen használják, mint nálunk, jelentsen ez akár jót, vagy rosszat. Utóbbin például minden negyedik USA-lakó ott van, míg nálunk minden tizennegyedik. De hogy miben vagyunk mégis jóval előrébb, mint az amerikaiak?
A Facebookban.
Bármerre is indulunk Magyarországon, száz emberből 86 megtalálható a legnagyobb közösségi oldalon. Az USA-ban sem kell nagyítóval keresni Zuckerberg oldalának felhasználóit, de ott csak hetven hasonszőrűt talál száz tetszőleges lakosból. Ami pedig a tartalmat illeti, nos, ha már elnökválasztás, a magyarok kétharmada bizony szokott közéleti tartalmakat is megosztani vagy kommentelni a közösségi médiában. Például Trumpról is, akit a magyarok többsége újra befutónak vár a novemberi elnökválasztáson a Lounge Group szerint.
