A pandémia hatására a jelenlétre épülő kiválasztási formák a magyar kommunikációs szakmában is átalakultak, a személyes interjúztatás helyett előtérbe kerültek az online kiválasztási formák. A megváltozott körülmények között még fontosabbá válik az alkalmassági teszt, amely objektív visszajelzést nyújthat egy-egy jelölt képességeiről. Az MPRSZ Etikai Bizottsága összegyűjtötte, mitől lesz maradéktalanul jogkövető a leendő munkavállalók tesztelése, és melyek az alkalmassági tesztek alapvető etikai aspektusai. Az ajánlás letölthető az MPRSZ honlapjáról, mely mind a munkakeresők, mind pedig a munkaadók számára segítséget ad fogalmak tisztázásához és az etikus kiválasztáshoz.

A COVID-19 világjárvány miatt megváltozott körülmények között még fontosabbá válik az alkalmassági teszt, amely objektív visszajelzést nyújthat egy-egy jelölt képességeiről. Ennek fontosságát felismerve az MPRSZ Etikai Bizottsága ajánlást dolgozott ki az iparági szereplők és a munkavállalók számára. A pályázók alkalmasságát többféle formában vizsgálhatja a toborzási folyamat során a munkáltató. Az alkalmassági teszt, az orientációs nap, a próbanap és a próbaidő is részletesen szabályozott, bevált forma. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kommunikációs szakmákban az alkalmassági teszteknek egységes, az egész iparágra kiterjedő, standard formája nincs, a tesztek időtartama, komplexitása és nehézségi foka cégenként és munkakörönként változó.

Az Etikai Bizottság ajánlásában felhívja a munkáltatók figyelmét három etikai elv (arányosság, szükségesség, transzparencia) követésére. Így azt javasolják, hogy az arányosság elvét betartva csak olyan mennyiségű és időtávú feladatot adjanak ki, amely feltétlenül szükséges az adott jelölt képességeinek felméréséhez. A hosszas, összetett, esetleg egymásra épülő feladatsorok helyett inkább több lépcsőben, több alkalmassági teszt-körben mérjék fel a jelölteket. A transzparencia elvének megfelelve már az állás meghirdetésekor érdemes tájékoztatni az alkalmassági teszt tényéről a jelölteket, továbbá jelezzék azt is, hogy ez milyen illetve hány körben történik. A szükségesség elvének megfelelve érdemes előzetesen mérlegelni egy-egy feladat értelmességét és úgy összeállítani a teszteket, hogy mindig az adott munkakörhöz kapcsolódó képességek méréséhez kapcsolódjanak.

Az ajánlás összegzi, mitől lesz maradéktalanul jogkövető a leendő munkavállalók tesztelése, és melyek az alkalmassági tesztek alapvető etikai aspektusai. Kiemelik: a köznyelvben „próbamunkának” nevezett megoldást számos munkáltató alkalmazza, azonban fontos megjegyezni, a törvény nem ad lehetőséget a munkaszerződés nélküli „próbamunkára” vagy „próbanapra”. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a próbamunka megnevezés helyett érdemes az alkalmassági teszt kifejezést alkalmazni azokra a tesztfeladatokra, melyek a jelölt képességeit mérik fel.

Az ajánlás nemcsak a munkáltatóknak, de az álláskeresőknek is felsorol néhány szempontot, hogy oldja az alkalmassági tesztekkel kapcsolatos bizalmatlanságot. Felidézik: ha túlzottan valóságos tesztfeladatot kap, vagy a kivitelezés 1-2 óránál hosszabb időt vesz igénybe, akkor jelezheti, hogy ebben az esetben csak fizetett jogviszonyban, – pl. egyszerűsített foglalkoztatás keretében – vállalja annak elkészítését.

Az ajánlás letölthető az MPRSZ honlapjáról.

Szerzők – az MPRSZ Etikai Bizottsága és jogásza: Vas Dóra (MatrixPR Kft. kríziskommunikációs szaktanácsadó), Szőke Katalin (kommunikációs szakértő, SIMPACT Nonprofit Kft.), Varga Zita Hella (Salt Communications Kft. PR vezető), Dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna PhD (egyetemi docens, BGE), R. Nagy András (Próbakő Kommunikáció Kft. ügyvezető igazgató) és Dr. Buday–Sántha Andrea (BGE docens, ügyvéd).