Terjedőben van az a megoldás, hogy a küldemény átvételével megbízási szerződést is aláíratnak, akár korábbi GVH-döntésre hivatkozva.

A Gazdasági Versenyhivatal felfigyelt arra az utóbbi időben ismét elterjedt, az ügyfelek figyelmetlenségét kihasználó gyakorlatra, amelynek lényege, hogy a szolgáltató telefonon megkeresi ajánlatával a vállalkozást, majd e kapcsolatfelvételt követően postai úton csomagot küld neki, amelynek átvételekor a címzett vállalkozás nevében a küldeményt átvevő személy egyben aláírja a szolgáltató által küldött megbízási szerződést is. Az átvételkor aláíratott dokumentum egyébként jellemzően jól láthatóan tartalmazza a szerződés megnevezést, és a szolgáltatási díjat és az ingyenes elállási lehetőséget is megfelelően hangsúlyozza. A nem kellő gondossággal eljáró vállalkozások azonban számos esetben elmulasztják áttanulmányozni a küldeményt, illetve a szolgáltatótól kapott dokumentumokat, elektronikus leveleket, így sok esetben csak az ingyenes elállási időn túl, az aláírt szerződés szerint megküldött első számla kézhezvételekor szembesülnek azzal, hogy a csomag átvételekor aláírt dokumentum nem átvételi elismervény volt, hanem megbízási szerződés. A GVH több bejelentés kapcsán észlelte azt is, hogy abban az esetben, ha ezt követően a vállalkozás a szolgáltató megtévesztő magatartására hivatkozva vagy más okból vitatja az ilyen szerződés érvényességét, illetve az e szerződés alapján küldött számlát, a szolgáltató fizetési felszólítást küld, amelyben arra hivatkozik, hogy tevékenységét a GVH korábbi bejelentés kapcsán már megvizsgálta, és az a GVH döntése szerint jogszerűnek és tisztességesnek tekinthető.

A GVH az ilyen tartalmú tájékoztatással kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a GVH-nak valamely magatartás elbírálására irányuló döntése nem általános jellegű, azaz nem terjed ki a bejelentett vállalkozás teljes tevékenységének minősítésére.

Az előzőekben ismertetett gyakorlattal kapcsolatban a GVH felhívja továbbá a vállalkozások figyelmét a Polgári Törvénykönyv 6:91. § (1) bekezdésére, amely megtámadási okként ismeri el azt, ha a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejti a vele szerződő felet. Azaz a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyv 6:89. §-ának szabályai szerint megtámadható a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézet jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti jogérvényesítéssel. Ha a másik félhez intézett jognyilatkozattal történt megtámadás eredménytelen volt, egyéves határidőn belül lehet bírósághoz fordulni. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.

A GVH az ilyen gyakorlatból származó jogviták elkerülése érdekében hangsúlyozza a vállalkozások tudatosságának fontosságát, és javasolja, hogy

ingyenes szolgáltatás reményében ne adjanak ki a vállalkozásra vonatkozó adatokat telefonon, ingyenesnek ígért szolgáltatásokat is kizárólag bizonyítható módon rögzített feltételek mellett vegyenek igénybe az esetleges későbbi jogviták elkerülése végett,
amennyiben akár postai alkalmazottak, akár futárok bármilyen dokumentumot nyújtanak át, úgy aláírást megelőzően alaposan olvassák el annak tartalmát, erre hívják fel alkalmazottaik figyelmét is, ne kerülje el figyelmüket, hogy a meg nem rendelt küldemények átvételét megtagadhatják,
amennyiben egy küldemény átvétele mellett döntenek, úgy az átvételt követően rövid időn belül olvassák el az átvett csomagokat tartalmazó dokumentumok tartalmát is,
ha vitatják, hogy a fizetési felszólítás alapjául megjelölt szerződés érvényesen létrejött, akkor ne fizessenek rögtön, hanem tekintsék át a rendelkezésükre álló dokumentumokat, mérlegeljék, hogy a fizetési kötelezettségük érvényes jogviszonyon alapul-e, és erről egyeztessenek a fizetést követelő vállalkozással bizonyítható módon.