Magyarország világvezető volt a COVID-19 járvány harmadik hullámában az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve. A hazai gyakorlat, miszerint a felajánlott vakcinát az egyén elutasíthatta, és várhatott egy számára elfogadhatóbb vakcinára, szintén egyedülálló volt a világon 2021 tavaszán. Egy új kutatás rávilágított, hogy a vakcinák sokfélesége és a szabad választás egyaránt javíthatta az oltakozási hajlandóságot.

Egy hazai kutatókból álló csapat 2021 májusa végén, amikor már a legtöbb oltásra várakozónak jutott az első dózisból, országosan reprezentatív felmérést végzett a 18 éven felüliek körében. Arra kérték a válaszadókat, hogy minden vakcinát értékeljenek egy 1-től 5-ig terjedő skálán (1: a vakcina elfogadhatatlan, 5: a vakcina a legjobb). Emellett a válaszadóktól megkérdezték, hogy milyen vakcinát vettek fel, és előtte utasítottak-e vissza másik vakcinát, és ha igen, melyiket. A válaszokból kirajzolódik egy kinyilvánított vakcina-preferencia hálózat, amelyben a nyilak az elutasított vakcináktól a helyette később elfogadott irányába mutatnak, és minél több ilyen eset volt, annál vastagabb a nyíl.

A válaszadók 18%-a úgy oltatta be magát, hogy előtte visszautasított egy másikat. Közülük legtöbben a Pfizerre vártak, de 5,5%-uk mRNS vakcinát utasított vissza azért, hogy később Sputnik, AstraZeneca, vagy Sinopharm vakcinát vegyen fel.

A kérdőívben a kutatók rákérdeztek arra is, hogy milyen típusú forrás tanácsát fogadja el a válaszadó a vakcinákkal kapcsolatban. A vakcinákkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben hívők kimutathatóan nagyobb valószínűséggel értékelték elfogadhatatlannak az mRNS-vakcinákat, míg a politikusok tanácsát követők nagyobb valószínűséggel értékelték elfogadhatónak a vektoralapú (AstraZeneca és Szputnyik) vagy az elölt vírus típusú vakcinákat (Sinopharm). Mindez arra utal, hogy az EU beszerzésben nem szereplő vakcinákról szóló kormányzati kommunikáció sikeres volt. Az eredmények egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a vakcinák elutasítását erősítő álhírek elsősorban a legújabb technológiákat célozzák.

A felvett vakcina megítélése minden vakcina típus esetén magasabb volt azok körében, akik visszautasítottak egy másikat, a teljes lakossághoz viszonyítva. Ez az eredmény a szabad vakcina választás fontosságát hangsúlyozza, ami szélesítheti a vakcinák elfogadottságát a társadalmakban.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy hosszú távon a vakcinák elfogadottságát elsősorban azok hatékonysága, illetve egészségre gyakorolt hatása határozza meg. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy az itthon használt vakcinák hatékonyságát leíró adatok elérhetőek legyenek a társadalom számára.

A kutatásban a Szegedi Tudományegyetem, az ELKH, a Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a CEU és az amerikai Rice Egyetem kutatói vettek részt. A tanulmány jelenleg lektorálás alatt áll. Az előzetes verzió részletei:

Kutasi Kristóf, Koltai Júlia, Szabó-Morvai Ágnes, Röst Gergely, Karsai Márton, Biró Péter, Lengyel Balázs (2021) Can hesitancy be mitigated by free choice across COVID-19 vaccine types? arXiv preprint.

A közleményben szereplő ábrát Tóth-Zs Szabolcs készítette.