Kiből lehet sikeres startupper? Milyen lépései vannak egy startup felépítésének? Hogyan bánnak a startupperek a szellemi tulajdonnal? A szellemitulajdon-elemek üzleti hasznosítására szakosodott Danubia IP Kft. szakértőivel, dr. Molnár István ügyvezető igazgatóval és Pethő Levente szellemitulajdon-kezelési tanácsadó partnerrel beszélgettünk.
Az átlagembernek a startup valami olyasmit jelent, hogy két-három fiatal egy garázsban elkezd összerakni valami furcsa gépet vagy szoftvert, amit aztán eladnak egymilliárd dollárért. Ti hogyan definiálnátok egy startupot a saját munkátok szempontjából?
Dr. Molnár István Van egy innovációs törvényünk, amelynek a definíciója meghatározza a hasznosító vállalkozás fogalmát, ami a normatív szabályozás szempontjából megfelel a startupnak. Az előző innovációs törvényhez képest a mostani definíció sokat bővült, sokféle jogi, technikai szempontból irányadó, ugyanakkor egy szűk kategória. A költségvetési kutatóhelyeken létrejövő szervezet vagy gazdasági társaság, amely szellemi alkotás hasznosítására specializálódik. A startup definíciójánál a kiindulópont az, hogy egy ötletből hozunk létre egy addig nem létező innovatív terméket vagy szolgáltatást. Előfordul, hogy az ötlet egy már régóta létező cégnél születik meg, de az új termékkel kapcsolatos piaci kockázatot nem kívánják vállalni, ezért „kiszervezik” a projektet egy új, induló vállalkozásba. Máskor vállalkozó szellemű emberek a semmiből hoznak létre egy vállalkozást, aminek a célja az ötletből, K+F-eredményből piaci termék fejlesztése. Végül előfordul, hogy egy egyetemen születik meg egy olyan műszaki megoldás, amelyből az egyetemen belül nem lehetne termék, hiszen a termékfejlesztés nem egyetemi profil, így létrehoznak egy startupot. Ez utóbbi jelenik meg az innovációs törvény definíciójában.
Pethő Levente Sok startupdefiníció van, melyek közös halmaza, hogy legyen viszonylag korai stádiumú a cég, legyen egy meghatározó innovatív eleme, és legyen skálázható, azaz legyen képes a gyors növekedésre. Amikor mi kapcsolatba kerülünk ilyen cégekkel, sokszor előtérbe kerül a stratégiaalkotás: mi a szellemi tulajdon szerepe a cégben, hogyan tudják ezt növekedésre használni? Fontos még a belső folyamatok kialakítása az IP- (intellectual property, szellemi tulajdon – a szerk.) kezelés terén, illetve a szerződéses keretrendszer kialakítása, ami a startup számára elsősorban azt jelenti, hogyan rendelkeznek a szellemi tulajdoni kérdésekről a megbízóikkal, az alvállalkozóikkal vagy a munkavállalóikkal kötött szerződésekben. Ez alapvetően határozhatja meg, hogy milyen IP kerül a cég tulajdonába, és mit veszít el.
Felmerülhetnek oltalmazási kérdések, gyakoriak a branddel kapcsolatos tennivalók, a befektetéssel kapcsolatos feladatok és az utolsó fázisban az esetleges exithez kötődő teendők. Erre az ügyfélcsoportra jellemző, hogy nagyon agilisak, érdekes kérdéseket tesznek fel nekünk, és inkább fókuszált válaszokat akarnak, mint mindenre kiterjedő elemzéseket. Az a szempont, hogy a rendelkezésükre álló IP-t vagy akár az iparjogvédelmi rendszereket hogyan tudják a saját üzleti céljaikra kiaknázni, ezeknél a cégeknél sokkal erősebb, mint egy átlagos kkv, sőt némely nagyvállalat esetében. Mi pont ezekre a kérdésekre specializálódtunk, ezért jól szót értünk ezzel az ügyfélkörrel.
Újságíróként úgy látom, az elmúlt évek leglátványosabb sikerei az informatika és a pénzügyek, a fintech területén születtek. Ti is ezt tapasztaljátok? Milyen területeken újítanak, építkeznek az ügyfeleitek?
MI Én mindenképpen kiemelném a biológia és az élettudomány területét is, ahol szintén gyakran születnek új ötletek, újfajta megoldások.
PL Az IT és a fintech valóban mind hazai, mind világszinten az élen van. A biotech, a pharma és más élettudományok területén sokkal nagyobb összegeket kell befektetni, és sokkal lassúbb a megtérülés. Aki itthon ezen a területen aktív, az jó eséllyel megjelenik nálunk, hiszen iparjogvédelemre, szabadalmaztatásra lesz szüksége. De vannak mérnöki technológiával foglalkozó startupügyfeleink is.
Az út elején van egy ötlet, a végén pedig egy működő, profitot termelő cég. Ennek a folyamatnak melyik fázisában jön el az a pillanat, amikor az ötletgazdának, tulajdonosnak érdemes hozzátok fordulnia?
PL Nyilvánvalóan ezeknek a feladatoknak van egy költség- és idővonzatuk, amit fedezni kell, másfelől meg van egy tipikus időbeli felmerülésük, amit nem érdemes vég nélkül halogatni. Ez a két szempont általában összetalálkozik az első körös VC-befektetés előkészítésekor vagy az azt követő időszakban (ritkább esetben akár seedbefektetés után közvetlenül). Ilyenkor már jelentkeznek fontos feladatok, van is akarat ezeknek a rendbe tételére, és jellemzően még jó időben vagyunk vele.
Van azonban két kérdés, amivel az alapítóknak már a nulladik pillanattól kezdve foglalkozniuk kell, ráadásul jellemzően eleinte önerőből.
Az egyik a freedom to operate helyzet, vagyis az, hogy a startup tervezett piaci tevékenysége, a kigondolt termékei és szolgáltatásai nem fogják-e mások szabadalmait vagy más jogait sérteni. Laikusként ezt sajnos egyáltalán nem egyszerű megítélni, így legalább a szabadalmi körképet érdemes alapszinten megnézni az ingyenes, hivatalos adatbázisokban.
A másik a kialakítandó brand védhetősége, illetve az előzőhöz hasonló logikájú használhatósága. Ha ugyanis vannak korábbi, ütköző védjegyek az adott területen, akkor ez gátolhatja a kigondolt név vagy arculat védjegyezését, sőt a használatát is. Ezt mindenkinek fel kéne mérnie, mielőtt milliókat költ egy arculat kialakítására és bevezetésére.
Ha az előzetes keresésünk alapján ütközés sejthető, illetve később egy befektetés küszöbén már mindenképp érdemes szakemberrel elvégeztetni ezeket a vizsgálatokat, mert egy bitorlási per vagy a cég szellemi tulajdona megsemmisítésére indított eljárás egy üzletileg sikeres startup végét is jelentheti.
MI Korábban azt lehetett mondani, hogy az innovációs kör elején keressenek meg minket, amikor már több mint ötlet az, ami a kezükben van, és műszaki információt tudnak a rendelkezésünkre bocsátani. Ez nagyon sokat változott az elmúlt időszakban, az ügyféléletciklus sokkal hosszabb lett. Az ügyféligény ma már nem csupán a szellemi tulajdon megvédésére irányul, hanem annak menedzselésére is szükség van, például a szellemitulajdon-politikák elkészítésére, szervezeti átalakításokra, kompetenciafejlesztésre. Ezek képzések, tanácsadások formájában valósulhatnak meg. Szükség van a szellemi vagyon értékelésére és a cégvagyonba való inkorporálására. És nem utolsósorban a startupok életét állandó, dinamikus tőkeszerkezeti változás jellemzi, összefüggésben a technológiatranszferrel. Egy seedbefektetés lefedi a szervezet korai igényét. Ha a vállalkozás eléri a megfelelő fejlettséget, eljön a kockázati tőke befektetésének pillanata, majd a második körös befektetésé, és így tovább. Minden kör egy újabb tőkeszerkezeti változást jelent, hiszen a befektető üzletrészt akar a cégből. A mi közreműködésünk jellege azon múlik, milyen fázisban van a hozzánk forduló cég.
Van egy olyan tipikus forgatókönyv, amely megmutatja, hogy milyen lépésekben segítitek a hozzátok forduló startupokat?
MI A cégek általában a projektjeiket mutatják be, és elmondják, hogy hova szeretnének eljutni. Nekünk ezzel kapcsolatban vannak kérdéseink, igyekszünk feltérképezni az adott vállalat szellemi vagyonát, azonosítani a szellemialkotás-elemeket, megnézni, hogy az a portfólió, amivel rendelkeznek, valóban az-e, és hogy a szellemi tulajdoni kör illeszkedik-e az üzleti modelljükhöz, vagy éppen céltévesztésben vannak. Az első periódus mindenképpen az ismerkedés, amelynek során feltérképezzük, hol vannak az IP-menedzselés gyenge pontjai. Nem ködös megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk, hanem rögtön konkrét feladatterveket, intézkedéseket javaslunk annak érdekében, hogy a cég a jövőben olcsóbban, hatékonyabban, profitábilisabban növekedjék. De a projektek többségéről elmondható, hogy a startup tulajdonosa rajta tartja a szemét a piacon.
PL Nagyon sokszor egy konkrét kérdéssel fordulnak hozzánk, de már az első találkozás során kiderül, mennyi mindent nem gondoltak még végig, így szükség lesz átvilágításra. Van egy erre kitalált szolgáltatáscsomagunk, ezt IP-screeningnek nevezzük. Ennek során kisebb költséggel, fókuszáltan világítjuk át a három legfontosabb területet: a szellemi tulajdonnal összefüggő kockázatokat, az oltalmazással, a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos helyzetet, valamint az üzleti és operatív kérdéseket, összefüggésben a későbbi befektetéshez kapcsolódó feladatokkal. Utóbbinál felmerül a technológia- vagy IP-transzfer megtervezése, majd megvalósítása. Szükség lehet a szellemi tulajdon értékelésére is. Aztán ahogy a projekt halad a maga útján, úgy kerülnek elő a további megoldandó feladatok. A lényeg, hogy a startup már az út kezdetén átfogó képet kap a lehetőségeiről és kockázatairól.
Kolumbusz élete végéig biztos volt abban, hogy eljutott Indiába. A startupok tulajdonosai mindig tudják, valójában mi van a kezükben?
PL Ez jogi, tulajdonjogi szempontból releváns kérdés. Sokszor nincsenek tisztában a startupperek azzal, hogy konkrétan milyen jogok vannak a kezükben, és hogy azok mire használhatóak, mire nem. Őket inkább más kérdések foglalkoztatják. Ez fokozottan igaz a befektetőkre, akik igen gyakran nem tudják, milyen jogok vannak a befektetésre kiszemelt társaságban valójában.
Az ötlet kidolgozása, a fejlesztés, a cégépítés folyamatában is rengeteg a lehetséges buktató, de a legnagyobb kihívás akkor következik, amikor felmerül egy lehetséges befektető. Ebben a fázisban hogyan tudjátok segíteni az induló vállalkozásokat? Ott csillog a startupper szemében a dollárjel, mit Dagobert bácsiéban?
MI Én a startuppert nem ilyennek látom. Nem akarok túl erősen fogalmazni, de tapasztalatom és meggyőződésem, hogy a startup a „gazdag gyerekek sportja”. Talán a startupperek édesapja még Dagobert bácsinak látszott. Menő, topkategóriás professzorokról beszélünk, meg olyan mérnökökről, akik a gyártástudomány területén eredményeket értek el, a gyerekeik meg ebben a miliőben nőttek fel. Szabadon gondolkodó, ötleteikben nem korlátozott, anyagilag támogatott huszonéves, harmincas fiatalokról van szó, akiknek nem kellett sokat aggódniuk az életben. Nem ingerült várakozással telik az idő, hogy mikor jön végre egy befektető. Ezek a fiatalok minden pillanatát élvezik annak a nagy cash flow-t magában foglaló költekezésnek, ami az elején történik, és inkább intellektuális karrierként fogják fel azt, hogy egy megoldás az ő startupjuk nevéhez fűződik. Ismertem egy olyan fiatal startuppert, aki nagyon szeretett motorozni. Aztán találkoztam vele tíz év múlva, amikor a cége már a globális piacra termelt, és kiderült, hogy még mindig ugyanazzal a motorral jár. Ezeket az embereket a pénzhez nem az a mintázat köti, amit Dagobert bácsi alapján feltételeznénk. A startup és az innovatív fejlődési modell nem erről szól.
Egyszerűsítsük le. Van egy ötleted és egy jövőbeni terméked, amit még nem tudsz értékesíteni, mert a műszaki, jogi, engedélyezési, üzletfejlesztési feltételei hiányoznak. Van viszont benne ígéret, amire felépült egy finanszírozási iparág, amelynek pénze van, csak fantáziája nincs. De azért esze van. Mindig csak annyit ad, amennyi az adott fázisban szükséges. Mondjuk az elején konferenciákra járunk, alapkísérleteket végzünk. A következő fázisban a prototípushoz, a méret növeléséhez, az üzletfejlesztéshez kell pénz. Utána pedig a további növekedéshez, az újabb piacokra lépéshez kell a további befektetés. Minden egyes lépéshez egy-két nagyságrenddel nagyobb újabb befektetésre lesz szükség. Nem arról van azonban szó, hogy itt valaki égeti a pénzt. A befektető tudja, mire adja, és a startupper is tisztában van azzal, mire költheti. Egy startup szemléletű szakember felméri, hogy az adott fázishoz mire van szükség, de azon belül minden centnek megvan a helye. Amikor a cég eljut arra a pontra, hogy onnan már egy tradicionális szemléletű menedzser tudja továbbvinni, akkor a startupper kiszáll, de nem megy nyugdíjba, hanem egy újabb projekten kezdi el törni a fejét. Ez az innovatív szemlélet, szellemiség, hozzáállás nem az utcán ragad a startupperekre, hanem pici gyerekkoruktól kezdve ott volt számukra a család közös gondolkodása, a szülők példája. Legtöbbjük mögött többgenerációnyi innovátor található.
Van azonban ellenpélda is, találkoztam olyannal, akin látszott, hogy azért hozza az ötletet, azért küzd, mert kell a pénz, mert mindig ott van a szorongás a megélhetés miatt, ami a vállalkozásra is folyamatosan rányomja a bélyegét. Ez utóbbi bukásra ítélt modell, van, akinek már az elején megmondom, hogy ne költse rá a pénzét.
PL Nekem is az a tapasztalatom, hogy a sikeres startupvállalkozókat elsődlegesen nem a pénz motiválja, hanem az intellektuális kihívás. Ezek az emberek kudarctűrők, és jól kezelik a kockázatokat. Aki nagyon keresi a befektetőt, az jellemzően rosszabb feltételekkel jut befektetéshez, ha kap egyáltalán. A jó projektek után meg a befektetők futnak. Az igazán jó startupok először a piac felé nyitnak, a befektetők csak utána következnek.
Ha már befektetés közelébe kerül egy csapat, az előéletükből, működésükből fakadó szellemi tulajdonjogi kockázatok felmérésében és kezelésében tudunk segíteni, valamint fel tudjuk készíteni őket olyan kérdésekre, amelyeket egy jó befektető fel fog tenni a szellemi tulajdonnal kapcsolatban. Ezekre azonnal kész válaszokat kell adni, vagy legalábbis mutatni kell, hogy tudatában vannak az ezzel kapcsolatos kérdéseknek. Az sem mindegy, milyen működésmóddal számol a cég. Ha például franchise- vagy licencrendszerben akar működni a jövőben, az további kérdéseket vet fel a szellemi tulajdonnal kapcsolatban, amelyeket előzetesen rendezni kell. Nem mindegy, hogy a kezükben lévő jog mennyire erős, mire használható, mire nem, úgyhogy segítünk az üzleti modell végiggondolásában és a kockázatok kezelésében is.
Amikor már konkrét befektetési tárgyalás folyik, mi dolgozunk azon, hogy az IP milyen úton, milyen formában kerül be a cégbe, ennek az adózási és jogi következményeivel együtt, ami kihat a befektetés strukturálására is. Ennek tervezéséhez és megvalósításához szintén fontos a szakértő segítség.
A befektetőknél jellemzően nincs szellemi tulajdonra specializált szakember, így a startupnak és a befektetőnek egyaránt fontos az IP-val kapcsolatos kérdések előzetes, megnyugtató rendezése.
Az idei pandémiás-válságos év mennyiben módosította a szokásos üzletmenetet? A nehézségek stimulálták a feltalálókat, vagy inkább elvették a vállalkozókedvüket?
MI Engem nagyon meglepett, hogy mekkora izgalmat váltott ki az innovátorokban a pandémia. Amikor a globális piaci siker lehetősége ennyire markánsan megjelenik a sajtóban, az megmozgatja az emberek fantáziáját. De ennél többről van szó, kialakult a tenni akarás a társadalomban, és a koronavírus diagnosztizálására, a vírus okozta betegség gyógyítására, a betegek lélegeztetésére számos akadémiai vagy magánszemélytől származó megoldási javaslat érkezett a Danubiához. A másik tapasztalatom, hogy sok Covid-tárgyú megbeszélésen vettem részt mostanában, ahol az ötletgazdák igyekeztek megjelenni a sajtóban és/vagy a kormányzat környékén. Ez nem igazán felel meg az élettudományi innovációk működési modelljének, és azt gondolom, hogy a Coviddal kapcsolatos kezdeményezések nagy része érdemi megoldás nélkül fog befejeződni. Az igazán átgondolt projektek esetében szervezettebb a munka és kisebb az idegesség.
Másrészt sajnos azt is látjuk, hogy a többi innovátor, aki nem Covid-specifikus kompetenciákkal rendelkezik, a gazdasági összehúzódástól való félelmében a projektek késleltetésével vagy eredménytelen lezárásával reagált. Attól tartok, hogy a Coviddal összefüggő gazdasági pánik túlkompenzálja azt a pozitív hatást, amit a Coviddal kapcsolatos ötletek tömege jelent. A jelenlegi trend inkább ijesztő, mint biztató.
PL Valóban, az élettudományok területén felpezsdülés van, de például az autóiparban gyakorlatilag az összes fejlesztés leállt. A kettő között meg van sok egyéb iparág. Szerintem tavasszal nagyobb volt a fékezés, mint most, a második hullámban. A Covid mellett fontos tényező a K+F- és innovációs támogatások jelenléte, a pályázati aktivitás. Nem fogytak el a munkák, de talán a mostani fejlesztések fókuszáltabbak. Kevesebb az álom, több az olyan innováció, amelynek valódi üzleti fókusza van. Végbement egyfajta szelekció a fejlesztések között.
Fókuszáljunk mi is az eredményes projektekre. Tudtok mondani néhány olyan startupot, amelyeknek sikerében az elmúlt időszakban aktívan közreműködtetek?
PL Néhány egészségügyi témát mondanék. A Hand-in-Scan kézfertőtlenítést ellenőrző technológia, amely automatizáltan elvégzi az egészségügyi dolgozók és a látogatók kézhigiéniai ellenőrzését. Bedugod a kezed egy szkennerbe, az pedig megmondja, hogy hány százalékosan sikerült kézmosással fertőtleníteni. Ahol elkezdik használni, ott drasztikus eredményeket lehet vele elérni. Óriási jelentősége van a kórházi fertőzések megelőzésében. A Danubia különböző részlegei segítették a Hand-in-Scant az oltalmazási ügyekben, támogattuk a finanszírozását költségvetési forrásokból, pályázatokon keresztül, és szellemitulajdon-értékelést is készítettünk. Egyébként magát a terméket Semmelweis-szkennernek nevezik, elég kézenfekvő a párhuzam a kézmosás kapcsán.
Egy másik nagyon izgalmas megbízásunk volt a Turbine. Ők gyógyszermolekulák előzetes tesztelésével foglalkoznak. Van egy mesterséges intelligencián alapuló szoftveres rendszerük, amellyel gyorsan és széles körben tudják modellezni, hogy egy új gyógyszermolekula milyen hatásokat válthat ki. Ezeket a teszteket a hagyományos modellben in vitro módon, sejttenyészeteken végzik, aminek az átfutási ideje hosszú, a költsége pedig magas. A Turbine rendszere döbbenetes módon felgyorsítja a gyógyszerfejlesztés ütemét. Amikor egy gyógyszermolekulát szabadalmaztatnak, gyakran második, harmadik, többedik indikációs szabadalmat is szereznek rá, mert évek múltán kiderül, hogy más betegségek gyógyítására is alkalmas. Ebből látható, hogy a hagyományos gyógyszerfejlesztésben nincs lehetőség minden lényeges hatás tesztelésére in vitro módszerekkel. Az in silico módszerekkel, mint amilyen a Turbine-é is, nagyságrendekkel szélesíthető a vizsgálati kör. Ők egyébként már együttműködtek big pharma cégekkel, amikor elkezdtünk dolgozni velük, a gyógyszeriparban pedig az iparjogvédelemnek igen nagy jelentősége van. Itt az volt a cél, hogy megtaláljuk, hogyan lehetne a szellemi tulajdonukra jobban épülő üzleti modellt kialakítani. Készítettünk egy piaci benchmarkot és elemzést arról, hogy egy hozzájuk hasonló cég hogyan hasznosíthatja, gyarapíthatja szellemi tulajdonát, magasabb megtérüléssel. Ez aztán hozzájárult a társaság üzleti fókuszának módosításához.
A következő példám a Continest, ami valamennyire szintén kapcsolódik a Covid-problémához. Ismerjük a nagy, tízlábas meg húszlábas acélkonténereket, amelyeket a szállítmányozók felpakolnak az óceánjárókra, vonatokra, kamionokra. A Continest szabadalma az összehajtogatható konténer. Gyakori ugyanis, hogy a konténerek üresen utaznak, ami rendkívül gazdaságtalan. A Continest konténere viszont az eredeti méret egyhatodára hajtogatható össze, így sokkal kevesebb helyet foglal. De ők nem is a szállítmányozásra fókuszálnak, hanem a rendezvénypiacra. Adott célra gyártanak összecsukható konténereket, a termék például lehet egy jegyárusító hely egy fesztiválra, vagy egy mobil ellátóhely, mobil kórház az egészségügyben. Náluk teljes átvilágítást végeztünk, és több ponton kezdtünk együtt dolgozni: többkörös befektetés előkészítése, IP-kockázatok felmérése. Mindig izgalmas kérdés, hogy a szellemi tulajdon hogyan kerül be a következő befektetési körbe, a következő cégbe, milyen struktúrában, milyen árazással. Ez egy nagyon komplex projekt, aminek egyes szálai most is futnak, mivel olyan technológiáról beszélünk, amelynek sok hasznosítási területe van, ezért sok benne a lehetőség.
Vannak startup ügyfeleink más területekről, így a szoftveriparból is, de a megbízásokról az ügyek érzékenysége miatt általában nem lehet sokat elárulni. Az IT területén egyébként szabadalmakról nem nagyon lehet beszélni, de ettől még sok üzletileg kritikus IP-kérdés érkezik erről a területről, most is benne vagyunk egy felvásárlás vételár-allokációjában, ahol a szellemi tulajdon értékének megállapításában van szerepünk.
A cégek szellemitulajdon-feladatai és a mi tevékenységünk messze nem merül ki abban, hogy szabadalmakat szerzünk. Annak van óriási jelentősége, hogy az IP-t hogyan kezeljük, hogyan rendelkezünk róla szerződésekben, és ez már rengeteg olyan céget is érint, ahol nincs szabadalmaztatni való.
Végül, de nem utolsósorban itt van a márka kérdése. Ha a cég sikeres lesz a piacon, és megismerik a nevét, egyáltalán nem mindegy, hogy ahhoz a névhez rendelhető-e védjegyoltalom. A védjegy ugyanis erősebb jogokat biztosít a cégnévnél, a használt termékneveknél, erősebb a domainnévnél. Ha van védjegyünk, akkor ezeken a területeken érvényesíthetjük az akaratunkat. Ha nincs, akkor akár az évek óta használt megnevezéseinket is elveszíthetjük. Melyik cég az, amelyiket ez a kérdés egyáltalán nem érinti?
Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2020/4. számában jelent meg.
Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntarthatóság témakörében, kövessen minket a Facebookon.
