Az Európai Parlament utolsó, a júniusi választások előtti Eurobarométer-felmérése rávilágít arra, hogy a polgárok tudatában vannak a jelenlegi geopolitikai kontextusnak és aggódnak miatta.

A választások előtt ma közzétett felmérés pozitív, emelkedő tendenciát mutat a legfontosabb választási mutatók tekintetében, és már csak néhány hét van hátra június 6-9-ig, amikor az uniós polgárok leadják szavazataikat. A választások iránti érdeklődés, a választások időpontjának ismerete, valamint a választási hajlandóság mind emelkedtek a legutóbbi felmérés óta, amelyet 2023 őszén végeztek. A növekedés még szembetűnőbb a 2019. tavaszi felméréshez képest (amit három hónappal az előző európai választások előtt végeztek).

A polgárok 60 százaléka most azt mondja, hogy júniusban szívesen szavazna (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019. február-márciusához képest). A polgárok 71 százaléka mondja azt, hogy valószínű, hogy szavazni fog (7-10 egy 1-10-ig terjedő skálán), ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest és +10 százalékpontot a 2019. február/márciusi felméréshez képest.

Az eredmények azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tisztában vannak a választások fontosságával a jelenlegi geopolitikai helyzetben: tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy ez még fontosabbá teszi a szavazást. Ezt az állítást valamennyi tagállamban nagy többséggel támogatják.

A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 százalékkal), míg 35 százalékuk nem (az EU-ban 40 százalék). Ez az arány most 15 százalékponttal több Magyarországon, mint ugyanebben az időszakban 2019-ben.

A magyarok 70 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest (67 százalék) a magyar válaszadók esetében is, és +10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest (60 százalék).

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeit kommentálva azt mondta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás még fontosabb a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szavazásra hívom a polgárokat, erősítsék meg az európai demokráciát és alakítsák maguk Európa jövőjét!”

Ahogy ez a jogalkotási ciklus a végéhez ér, az uniós polgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép. Mi több, az EU-ban a többség (56 százalék) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, mindössze 28 százalék szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg jelenlegi súlyát.

A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív képe van az Unióról, 39 százalékának semleges (összesen 85 százaléka), míg 14 százalékának negatív a képe. 56 százalék szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha a Parlament szerepe nőne, 9 százalék azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék azt szeretné, hogy csökkenjen.

Metsola elnök hozzátette: „A Parlament és az Európai Unió az elmúlt években példátlan módon teljesített. Kivételes és kihívásokkal teli körülményekkel kellett szembenéznünk, mégis erősebbek és egységesebbek lettünk. A Parlament a polgárok hangja és szószólója volt és marad az EU-ban.”

Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak (31 százalékkal). Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt a polgárok számára, különösen Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának fényében. Jelenleg kilenc országban említik ezt a témát az első (vagy más témával együtt első) helyen a választási kampány prioritásainak sorában, a legmagasabb mértékben Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék).

A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.

Hasonlóképpen, a jövőre vonatkozóan, az uniós polgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén, majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/mezőgazdaság következik (mindkettőt 30 százalék nevezte meg). Míg tízből négy polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint ez nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Nemzeti szinten 15 országban a relatív többség úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban ez az arány 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék. Eközben a szlovén és a cseh polgárok vélik leginkább úgy, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).

A magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság kérdése (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31 százalék).

A polgárok csaknem háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont a 2023. őszi adatokhoz képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, köztük egyötödük (20 százalék) szerint „nagyon” hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 százalék). Ezek az eredmények 2023 őszéhez képest stabilak, és továbbra is magas szinten mértek az egész EU-ban.

A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy, 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság (ez 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.