Noha a gyógyszeripar szellemi potenciálját tekintve a legnagyobb versenyképességű szektorok közé tartozik, megítélése sok esetben nagyon megosztó a társadalom körében. Vitatott iparágként nem könnyű megfelelő választ adnia a körülötte lévő társadalmi és ökológiai kihívásokra. A fenntartható fejlődés kérdése ebben az ágazatban is jelentősen felértékelődött az elmúlt 10-15 évben.
A hazánkban működő gyógyszergyártó cégek elsősorban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szempontjából kerültek köztudatba az utóbbi években, de a környezetvédelem érdekében végzett tevékenységük is figyelemre méltó. Az iparág nem pusztán értékesít, hanem az ellátórendszer szerves részeként funkcionál a betegek gyógyításának folyamatában. Legyen szó hazai vagy nemzetközi, originális vagy generikus gyártóról, a cégek az üzleti stratégia részeként, a vállalat jövőbeni életképességének alapjaként tekintetnek a fenntarthatóságra, így hosszú távú terveiket nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítják ki.
A fenntarthatóság jegyében kifejtett, kezdetekben inkább ad hocnak mondható tevékenységek mára sokkal tudatosabbá váltak, professzionálisabb keretek között zajlanak, és napjainkban a legtöbb gyártó részletes, publikusan elérhető jelentések formájában összegzi az e téren elért eredményeket. A szóban forgó programok nem csupán arra teremtenek kiváló lehetőséget, hogy a szektor szereplői jobb kapcsolatot ápoljanak a kormányzattal, de hosszú távon a vállalat társadalmi megítélését is javíthatják, pozitív hatással lehetnek egy-egy cég image-ére.
A gyógyszeripar jelentős potenciált jelent a magyar nemzetgazdaság számára
A fenntartható fejlődés gazdasági pillérét tekintve elmondható, hogy a hazai gyógyszeripar a magyar gazdaság egyik sikerágazata, szerepe kiemelkedő a visegrádi régióban. Hagyományosan fontos szerepet tölt be az ország nemzeti jövedelmének megteremtésében és exportjában, valamint a hazai egészségügyi ellátásban. 2018-ban és 2019-ben a szektor exportforgalma nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő eredményt ért el, a magyar gyógyszeripari kivitel világszinten kimagaslóan jó helyen áll. A gyógyszertermékek külkereskedelme kapcsán egyedül Magyarországnak pozitív az export-import egyenlege a V4-ek közül.
A világ 130 országában használnak Magyarországon gyártott gyógyszereket, és a magyar gyógyszeripar versenyképességét mutatja, hogy az itthon előállított gyógyszeripari termékek több mint 80 százalékát a világpiacon értékesítik. Az ágazat ugyancsak fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban, hiszen közvetlenül 23 ezer munkatársat alkalmaznak a hazai gyógyszergyárak, beszállítókkal együtt pedig ez a szám 40 ezer fölé emelkedik. Az iparág kutatás-fejlesztési kiadásai is jelentősek, a vállalati szektor 475 milliárdos K+F-ráfordításaiból 77 milliárdot a gyógyszeripar ad.
A magyar gyógyszeripar versenyképességének fenntartásához azonban hosszú távú, stratégiai gondolkodásra van szükség, hiszen a globális verseny és az árverseny jelentős kihívást jelent a szektor számára. 2020 januárjában a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai megállapodást írt alá. A megállapodás alapján a hazai betegellátás biztonságos fenntartása érdekében a MAGYOSZ ösztönözni fogja tagvállalatait, hogy kutatás-fejlesztési és beruházási tevékenységüket a mindenkori piaci viszonyokhoz mérten folytassák, exportpiaci jelenlétüket folyamatosan növeljék, a foglalkoztatást belföldi és exportpiaci lehetőségeik függvényében bővítsék.
Együtt a gyógyszerhamisítás ellen
A fenntartható fejlődés részeként számos gyógyszeripari szereplő kiemelt tevékenységeként jegyzi a gyógyszerhamisítás elleni küzdelmet, ami a gyakorlatban elsősorban a szerializáció kötelező elfogadását jelenti a cégek részéről.
Az EU tagállamaiban 2019. február 9-étől kötelező a gyógyszergyártásban a gyógyszerdobozonkénti egyedi azonosító és a biztonsági elem használata. Ez a vállalatokra jelentős terhet rótt az egyszeri, nagyjából 20 milliárdos kiadással és az évi 4-5 milliárdos fenntartási költséggel. Ezen biztonsági intézkedések miatt a gyártók költségteher-növekedést és jelentős termelékenység-visszaesést szenvedtek el.
Szakértők szerint a gyógyszerhamisítás problémáját ez a rendelkezés nem oldja meg, mert bár az intézkedés a betegbiztonság növelésére irányult, ezeket a termékeket jellemzően az interneten keresztül, ismeretlen helyekről vásárolják az emberek. A probléma fontosságát jelzi egyébként, hogy az elmúlt időszakban a koronavírus-járványnak köszönhetően jelentősen felértékelődött az egészségügyi termékek online beszerzése. Mint arra az Inspira és az Altagrand közös, a koronavírus-járvány hatását vizsgáló 2020-as piackutatása rámutat, a felnőtt lakosság 52 százaléka már nem ragaszkodik az egészségügyi termékek kizárólag személyes úton történő beszerzéséhez, és egyre többen preferálják a digitális csatornát a vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása során.
A betegek és vásárlók védelmét igyekszik biztosítani, hogy a legális gyógyszer-kereskedelem Magyarországon szigorúan szabályozott. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet ellenőrzi a gyógyszer útját a patikáig, azaz a gyógyszerek minőségét, hatásosságát és biztonságos alkalmazhatóságát, valamint a gyártóhelyek megfelelőségét, illetve a gyógyszer-nagykereskedők tevékenységét. Az ÁNTSZ pedig magát a kiskereskedelmi gyógyszerforgalmazást (patikák, külön engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi üzletek) felügyeli. A gyógyszerhamisítás Magyarországon a teljes forgalomnak egyelőre 3-5 százalékára becsülhető, az európai tendenciák azonban azt mutatják, hogy egyre nagyobb lesz ez az arány. A keresett termékek között kiemelt helyen szerepelnek az antidepresszáns és a potencianövelő készítmények.
Önszabályozás a felelős marketingtevékenységre és a korrupcióellenes magatartásra vonatkozóan
A gyógyszeripari fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás sajátos eleme az etikus magatartásra és a transzparenciára vonatkozó önszabályozás. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) összeurópai kezdeményezése részeként – az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) gondozásában, szoros együttműködésben az egészségügyi szakemberekkel, így például a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselőivel – a piaci szereplők önszabályozása keretében megszületett Magyarországon is az úgynevezett Transzparencia Kódex. Ennek rendelkezéseit a legtöbb gyártó kötelezően követendő irányelvekként ismeri el.
A kódex irányelveinek célja egy olyan gyakorlat megvalósítása, amelynek keretében a gyógyszeripar az egészségügyi szakembereknek, illetve szolgáltatóknak/szervezeteknek átlátható módon nyújt anyagi támogatásokat, és az egyes juttatásokat kategóriánként közzéteszi. Ennek köszönhetően a nyilvánosság számára is követhetővé válnak az egészségügybe érkező, a felbecsülhetetlen értékű közös munka hátterét biztosító juttatások, támogatások. A kódex – természetéből fakadóan – az önszabályozás jegyében a jogi normáknál szigorúbb követelményrendszert fogalmaz meg. A rendelkezéseket magukra nézve kötelezőnek elismerő gyógyszeripari vállalatok 2016 óta honlapjuk nyilvános felületén teszik közzé a támogatási adatokat.
A gyógyszeripari és az egészségügyi szakemberek együttműködése pozitív hatást gyakorol a betegellátás minőségére és a jövőbeni kutatások értékére. A gyógyszeripar és az orvosok közötti együttműködés során a gyógyszeripari vállalatok biztosítják, hogy az orvosok hozzáférhessenek a legújabb tudományos tényeken alapuló tréningekhez és információkhoz, valamint a terápiás gyakorlathoz. A folyamatos képzések emelik a gyógyítás színvonalát, segítik az innovatív, fejlett gyógyszerek elterjedését, és a betegek széles rétegeinek adnak új esélyt az életminőségük javítására.
Kiemelt célok között a környezetvédelem
A környezet védelme már szinte alapkövetelményként jelenik meg a gyógyszercégek működésében, stratégiájában. A környezethez való hozzáállás része az üzleti hatékonyságnak, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre, valamint a környezetre gyakorolt hatás folyamatos monitorozására, csökkentésre. A legtöbb szereplő ezt nemcsak magára, de beszállítóira nézve is kötelező érvényűnek tekinti.
A legnagyobb gyártók honlapján évről évre követhető, részletes jelentéseket találunk magyar vagy angol nyelven a környezetvédelem érdekében tett tevékenységeik mérési paramétereivel, eredményeivel. Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszeripari ökológia legfontosabb elemei között a tisztább termelést, az energiaracionalizálást, a levegő tisztaságának megőrzését, a zajvédelmet, a szennyvízkezelést, a talajvíz-kármentesítést, a hulladékgazdálkodást, a veszélyes hulladékok kezelését, valamint az újrahasznosítás lehetőségeinek keresését, kihasználását említik a cégek.
A környezetkímélés szempontjai ma már a gyógyszeripari marketingben is kezdenek előtérbe kerülni azáltal, hogy a digitális kommunikáció lehetőséget nyújt a papíralapú reklámanyagok mennyiségének optimalizálására, jelentősebb csökkentésére.
A MAGYOSZ és tagvállalatai úttörő szerepet játszottak a környezet védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésében. Nevükhöz köthető többek között:
az első hazai veszélyeshulladék-égető építésének szorgalmazása;
számos légtisztító berendezés (katalitikus oxidáló, kriogénkondenzátor stb.) alkalmazásának bevezetése;
önkéntes környezeti jelentések publikálásának ösztönzése;
begyűjtési akciók kezdeményezése a lakossági gyógyszerhulladékra vonatkozóan;
olyan kibocsátási paraméterek mérésének bevezetése, amelyek nem szabályozottak általános határértékkel, de ellenőrzésük – az elővigyázatosság jegyében – kiemelten fontos.
Felelősségvállalás a társadalom egészéért
Napjainkban szinte általánosnak tekinthető, hogy a gyógyszeripari cégek nemcsak piaci üzletfeleiket és munkavállalóikat tekintik kiemelten fontos partnerüknek, de a társadalom egészéért is felelősséget vállalnak. Felelősségük nem merül ki az emberek gyógyításában és az ehhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenységekben, különböző társadalmi programok kidolgozására, megvalósítására is nagy hangsúlyt fektetnek.
A társadalmi felelősségvállalás jegyében végzett tevékenységek köre széles, idetartoznak többek között:
- az egészségvédelem támogatása (szűrővizsgálatok, betegedukáció, a hazai lakosság – kiemelten a fiatal generációk – egészségtudatosságának javítása, véradás szervezése stb.);
- oktatási kezdeményezések, tudásmegosztás, együttműködések;
- az egészségügyi szakemberek támogatása (tudományos eredményeikben, a legújabb ismeretek megszerzésében és tudásuk karbantartásában korszerű szakmai információk átadásával);
- a fiatal orvosok (rezidensek) munkájának ösztönzése, megbecsülése;
- utánpótlás-nevelés, tehetséggondozó programok (a diákok tudományos érdeklődésének felkeltése a gyógyszeripar iránt);
- önkéntesség, anyagi segítség, adományozás (különböző egészségügyi/beteg/civil szervezeteknek);
- a munkavállalók támogatása (az óvodai, bölcsődei ellátás biztosítása, nyári gyermektábor szervezése, a szülés után visszatérés támogatása).
A fenntartható fejlődés ösztönzése nemcsak az iparág érdekvédelmét ellátó AIPM és MAGYOSZ tevékenységében jelenik meg, de a hazánkban működő legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi és -kiskereskedelmi vállalatok, hálózatok működési filozófiájának is központi eleme. Ily módon a szektor együttes fellépése jelentősen támogatja és kölcsönösen erősíti a fenntartható fejlődés hosszú távú céljainak teljesülését az egészségügy területén.
Szerző: Kiss Katalin | healthcare account manager | Inspira Research
Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg.
Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon.
