A Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontja idén ötödik alkalommal rendezte meg a Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma Konferenciát számos neves hazai és nemzetközi szakértő részvételével. A Konferencia első napján kerekasztal-beszélgetésen a futball jövőjéről értekeztek lengyel, spanyol és magyar szakemberek.

A kerekasztal-beszélgetésen Jesús Pizarro Bravo, a LaLiga Global Network magyarországi delegáltja, Paula de la Peña, a Granada Club de Fútbol külkapcsolatokért és fejlesztésért felelős igazgatója, Olivier Jarosz, a Club Affairs nevű, független nemzetközi futball tanácsadó cég ügyvezetője, valamint Dudás Hunor, a Sportközgazdász mesterszak Duális Partnere, a The Path Sports Management elnök-tulajdonosa vettek részt, Dr. Kozma Miklós, a Kutatóközpont nemzetközi kapcsolatok vezetőjének moderálásával. A témához kapcsolódott még az angol nyelvű szekcióban Tarkan Batgün előadása is.

Olivier Jarosz kiemelte, a pandémia rávilágított a szektor bizonyos gyengeségeire. Összeomlott a klubok bevételi forrásainak tradicionális szerkezete, így például kiestek a meccsnapi bevételek – nem csupán a jegyértékesítésből származó összegek, amelyek jellemzően nagy hányadát jelentik a klubok bevételeinek, hanem a mérkőzésekhez kötődő fogyasztások és költések is. Ebben a helyzetben különösen felértékelődött a közvetítési díjak jelentősége (a Granada CF bevételeinek például több mint kétharmada jelenleg e jogdíjakból érkezik), így hatalmas pénzügyi nyomás alá kerültek a ligák és a klubok, hogy a tavaszi lezárásokat követően minél hamarabb folytassák a bajnokságukat. Nem véletlen, hogy mindössze tíz férfi profiliga állt le teljesen, míg 26 női bajnokság is erre a sorsra jutott, hiszen elsősorban előbbiek részesülnek a közvetítési díjakból.

Jesús Pizarro elmondta, a futballklubok, illetve a LaLiga digitális transzformációja már a járvány előtt megkezdődött, amit jól példáz a LaLiga OTT platformja, melyen nemcsak a spanyol labdarúgó-bajnokság mérkőzései, hanem további harminc sportág spanyol vonatkozású eseményei is helyet kapnak. Paula de la Pena hangsúlyozta, a digitalizáció még drasztikusabb fejlesztésére katalizátorként hat a jelenlegi helyzet – azaz, hogy nem köszönthetnek nézőket a stadionokban, ami a közösségteremtésnek, a helyi és globális szurkolók kiszolgálásának új formáit hívta életre.

Paula de la Pena elmondta, a digitális transzformáció azonban nem csupán a szurkolókkal való kommunikáció, de a szponzori kapcsolatok és az operatív működés szintjén is kulcsfontosságú – egyrészt a mostani helyzetben lecsökkent személyes interakciók pótlására, másrészt az adatok döntéshozatalban betöltött szerepének erősödése miatt is. Dudás Hunor kiemelte, hogy a játékospiacon radikális változások mennek végbe a statisztikai elemzések használatában, ezáltal megváltozik a sikerkritériumként megjelenő kompetenciák köre az átigazolások folyamatában: az online elemzőprogramok, statisztikai és ökonometriai ismeretek egyre inkább elengedhetetlenné válnak a klubok szakmai vezetői és a játékosügynökök számára. Ennek egy haladó eszközét mutatta be Tarkan Batgün előadása.

Az átigazolási díjak az elmúlt évtizedekben meredek növekedést mutattak, a futballtörténelem tíz legdrágább transzfere közül mindössze egy olyan van, amelyik nem az elmúlt öt esztendőben valósult meg (Gareth Bale 2013-ban 86 millió fontért igazolt a Tottenham Hotspurtől a Real Madridba). Dudás Hunor szerint a pandémia okozta gazdasági válság, amely a futballklubokat is erősen sújtotta, erősíti a feltételekhez kötött kifizetések (conditional payments) súlyát az átigazolások során. Dudás érvelését alátámasztja, hogy az elmúlt átigazolási szezonban a klubot váltó játékosok több mint harmada ingyen vagy csereüzlet részeként csatlakozott új csapatához. A szakértők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi bevételcsökkenés átvészelésében jelentős szerepe lesz a klubok minőségi akadémiai rendszerének, az utánpótlás-nevelésük színvonalának.