Kevesebb fejlesztés, képzés és a franchise-hálózat megerősítése – ezek lehetnek a Spar első reakciói, ha nem változnak a most bevezetendő új kereskedelmi jogszabályok.
A SPAR Magyarország sajtótájékoztatót tartott a kiskereskedelmet érintő tervezett, illetve részben már meg is szavazott új jogszabályokkal kapcsolatban. A rendezvényen Fehér István kommunikációs vezető mellett Heiszler Gabriella Anikó, a SPAR Magyarország Kft. cégvezetője, Rudolf Staudinger, a SPAR Magyarország felügyelőbizottságának elnöke, valamint Erwin Schmuck, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója vettek részt.
A vállalat vezetői kifejtették, hogy a céget egyrészt nem tekintik multinak – az alapító tíz kiskereskedő család tulajdonában áll mind a mai napig -, másrészt a Spar munkaadóként, felvásárlóként, a vevők kiszolgálójaként, az építőipar megrendelőjeként vagy épp a szakképzés támogatójaként a magyar nemzetgazdaság szerves része, ráadásul igen jelentős adóterhet fizet. A vállalat 2008 óta mérleg szerinti veszteséget mutat ki, ennek okai a válság, a Plus legrosszabb időpontban történt felvásárlásának költségei, valamint egyes menedzsment-hibák is. Ugyanakkor a válság hatásait 2010 utánra kiheverte a cég és üzemi szinten 2013-ban már nyereséges volt a működés, valamint tartani tudták az évek óta 10-20 milliárd forintos éves szinten álló befektetési ütemet is.
Ugyanakkor az élelmiszerlánc-felügyeleti díjtétel megemelése (a Spar esetében közel harmincszorosára, 320 millió forintról 9 milliárd körüli összegre) következtében a működést át kell alakítani. Mint Rudolf Staudinger elmondta, ennek első következménye, hogy az üzleti teljesítmény alapján elvben akár 20-30 milliárd forintra emelhető beruházási összeg biztosan nem lesz elérhető. Heiszler Gabriella hozzátette, hogy a tíz éve működő saját húsüzem nemrég megszavazott bővítése is kétségessé vált: az oktatóközpont biztosan nem készül el, de az 50 főnek munkát adó új gyártósor sorsa is bizonytalan. Kérdésre válaszolva elmondták, hogy a magyar beszállítói kapcsolatokat jelenleg még nem kívánják felülvizsgálni, a létszámhoz pedig csak végső eszközként nyúlnának. (Ebbe nem számít bele a meg nem nyíló egységek kapcsán elmaradó, eddig évről évre tapasztalt bővülés.) A termékminőség és a kiszolgálási színvonal további javítása, valamint a dolgozók képzése ugyanakkor az elsők között eshet áldozatul a helyzetnek. Ami a díjnövekedésből fakadó esetleges áremeléseket illeti: a Spar nem tervez ilyen irányú folyamatot indítani, de ha a piac elmozdul, reagálni fog rá.
A vállalat feldarabolásának lehetősége is felmerült, de biztosabb iránynak látszik a 2012 óta működő, jelenleg 23 tagot számláló, és már Ausztriában is bizonyított franchise-rendszer bővítése. Azt viszont a felügyelőbizottság elnöke határozottan cáfolta, hogy kivonulnának Magyarországról – ezt a már eddig nálunk befektetett mintegy félmilliárd euróra tekintettel sem tennék meg. A kormánnyal viszont mindenképpen tárgyalásokat kezdeményeznének a kiskereskedelem helyzetéről. Álláspontjuk szerint ugyanis egy jól menedzselt kereskedőcég árbevétel-arányosan 2-2,5% hasznot képes termelni, vagyis a felügyeleti díj felsőbb sávjaiban minden többletbevétel extra veszteségként csapódik le a cégeknél. A sajtóanyag szerint a progresszív díjmérték a diszkontláncokat támogatja, de az eseményen utalás szintjén felmerült a hazai láncok privilegizálásának szándéka is. Ugyanakkor a Spar vezetői kifejezték abbéli meggyőződésüket, hogy a kormánynak nem célja egyetlen vállalatot sem tönkretenni. Ezt szimbolizálta az Erwin Schmuck által felmutatott tábla is: „Békében szeretnénk dolgozni!”
