Ha érvényesül a papírforma, akkor hétfő este kiderül, hogy kik fogják betölteni az EU csúcspozícióit. Ugyan a hivatalos döntésre még várni kell jövő hétig, de az uniós állam- és kormányfők pár óra múlva megegyezhetnek a nevekről – írja az Eurológus a hvg.hu oldalon.

Informális EU-csúcsot tartanak hétfő este Brüsszelben, amelynek célja a választások eredményeinek értékelése. Ugyanakkor az elmúlt napok rendkívül intenzív háttértárgyalásainak eredményeként a tagállami vezetőknek meg kell nevezniük jelöltjeiket, választottjaikat a fontos pozíciókra. A következőkről van szó:

az Európai Bizottság elnökének személyére javaslatot kell tenni, ennek a jóváhagyása az Európai Parlament feladata;
meg kell választani az Európai Tanács elnökét és
a külügyi főképviselőt.

Valamennyi döntést minősített többséggel kell meghozni. Az alapszerződések értelmében a személyi döntések során a tagállami vezetők figyelemmel vannak a választások eredményére. Ez egy olyan fordulat, amelyet az Európai Parlament évek óta sikertelenül próbál megtorpedózni az úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel.

Tudni kell, hogy a vezetők kiválasztása során egy bonyolult mátrixon belül kell mozogni, ami a következő elemeket tartalmazza, azzal kiegészítve, hogy ehhez a csomaghoz hozzá kell érteni az Európai Parlament elnökét is, akit a Parlament választ meg: a négy személynek meg kell jelenítenie a különböző nagy pártcsaládokat, ügyelni kell a nemek közötti megfelelő arányra, a személyek kiválasztásakor az EU különböző régióinak is meg kell jelennie. Ehhez még hozzá szokták venni, hogy lehetőleg az úgynevezett „új” tagállamok, tehát a 2004 óta csatlakozottak is rendelkezzenek képviselettel.

A politikai casting most ott tart, hogy a német, néppárti Ursula von der Leyen esélyes a bizottság elnöki tisztére. Az Európai Tanács elnöke jelenleg Charles Michel, az ő utóda minden bizonnyal a portugál szociáldemokrata António Costa lesz. A külügyi főképviselővel kapcsolatban már több vita volt a tagállamok között, de most többé-kevésbé konszenzus látszik kialakulni Kaja Kallas volt észt miniszterelnök, liberális politikus személye körül. Az EP elnöki posztjának várományosa pedig a máltai, néppárti Roberta Metsola, aki újrázhat ebben a tisztségben, és még 2,5 évig irányíthatja az uniós törvénygyárat.

További részletek és háttérelemzés az Eurológus írásában.