A Budapest születése című film a főváros történelmét meséli el 1873-tól napjainkig. Készítését hatalmas kutatómunka előzte meg. A Fortepan fényképek mellett rengeteg képet és képeslapot vásárolt meg a stúdió, és számos épület tulajdonosát, vezetőségét keresték meg olyan fotók után kutatva, amelyeket még sosem láthatott a közönség. A filmben debütál a „Drezdai képek” jelentős része is, amit Tamási Miklós, a Fortepan szerkesztője fedezett fel a nagyrészt 1903-1912 időszakból csaknem 500 budapesti városképet ábrázoló drezdai Deutsche Fotothek honlapján.

„Közel nyolcvanezer képet átnézve válogattuk össze azt a 140-et, amely a filmben látható – meséli a kulisszatitkokat Kondacs András rendező. – A régi fotókat a különleges parallax technikát alkalmazva keltettük életre, azaz tettük mozgóvá, filmszerűvé. A célunk az volt, hogy alkotásunkkal mind a hazai, mind a nemzetközi közönség az évfordulóhoz méltó filmet csodálhasson meg, melyben a fókusz az épített örökségünk gondozásának fontossága.”

A film elkészültében további elismert szakemberek vettek részt. A narráció szövegét Nyáry Krisztián írta. Ennek különlegessége, hogy egyes szám első személyben hangzik el Budapest nevében. A főváros hangja Hámori Gabriella színésznő.

„Budapestet megformálni olyan feladat, amire egy színész csak büszke lehet” – mondja. „Az alkotók úgy érezték, Budapest egy olyan nő, akinek sok a vesztesége, de keserű sebzettsége mellett ott van az elpusztíthatatlan életösztöne, bölcsessége. Egyes megszólalásai előkelően öntudatosak, máskor egy megújulni kész haladó szellemet hallunk, akinek friss a humora és nagyon szereti azokat az embereket, akik benne éltek és élnek, szóval nagy szíve van. Valahogy az élet úgy hozta, hogy több filmem címében is ott van Budapest. Nagyon szeretek itt élni!”

Az Oscar-díjas Deák Kristóf filmrendező is hozzájárult ahhoz, hogy nívós, egyedi film készülhessen az évfordulóra.

„Andrásék csapata világszínvonalú látványvilágot kreált a régi fotók életre keltésével, én pedig arra vállalkoztam, hogy Nyáry Krisztiánnal együtt szívet és lelket adjunk ezeknek a képeknek, és elmeséljünk rajtuk keresztül egy epikus történetet, ami méltó egy ilyen kerek évfordulóhoz” – nyilatkozta.

A csupán öt fős Animatiqua Stúdió munkatársai, akik számos hasonló filmet alkottak már, több, mint egy éve dolgoztak a Budapest születésén, mely 16 perc hosszú és négy részből áll. Sok olyan épület is szerepel a fotókon, melyek mára sajnos már eltűntek, de számos érdekesség került felszínre a kutatómunka során.

„Számomra a legizgalmasabb a sokáig világrekorder régi Erzsébet híd története – folytatja Kondacs András rendező. – A II. világháborúban megsérült hidak idővel közel az eredeti formájukban állították vissza, de az Erzsébet híd esetében nem így történt. 1945. januárjában a visszavonuló német csapatok robbantották fel, hogy az oroszok ne tudjanak átkelni rajta, s bizony ez a híd sérült meg leginkább. A régi helyett épült tíz méterrel szélesebb kábelhidat majd 20 évvel később, 1964-ben adták át.”

A Budapest Brand is támogatta az évfordulós film elkészültét, amit a Városháza Károly körút felőli homlokzatára kivetítve, e hét pénteken és szombaton bárki megtekinthet.

A film kibővített angol nyelvű verzióját az alkotók a tervek szerint nemzetközi fesztiválokra nevezik majd és már zajlanak az előkészületek egy egész estés Budapest mozifilmmel kapcsolatban is. Sőt, az alkotók a sorozatot más magyar, illetve külföldi város történetének megfilmesítésének lehetőségét is fontolgatják.