A plusz pénzkereset miatt könnyen vállalnak túlórát, az átlagosnál kevésbé jellemző a harmadik országból érkező munkavállalók esetében a betegszabadság, és a hatékony integrációval, toborzással a nyelvi akadályok is könnyedén leküzdhetőek – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság munkaerőpiaci konferenciáján, ahol a szakemberek egyértelművé tették: a kormányzati számításoknak megfelelően nagy szükség van külföldi munkavállalókra. Az Index összefoglalójából szemezgettünk.
Kovács Endre, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Európai Unión kívüli munkavállalókért felelős igazgatója szerint a négy százalékos magyar munkanélküliség mögött strukturális eltérés látható: az ország területében és a képzettségben jelentős elcsúszások láthatóak a munkaerőpiacon: a munkanélküliek „nagy része kisebb vagy közepes átképzés nélkül, nehezen, illetve nem képes elhelyezkedni”.
Napjainkban Magyarországon nagyjából 110 ezer külföldi munkavállaló dolgozik, nagy részük az unió területéről érkezett, vagy Ukrajnából. A tapasztalatok szerint a kisebb cégek hoznak be inkább külföldi munkavállalókat, ugyanakkor ezek a vállalatok nehezebben tudják megoldani az integrációs kérdéseket. Jelenleg akár 60-70 nap alatt is elképzelhető, hogy a magyar munkáltató munkavállalót talál magának harmadik országból.
Nagy különbség van abban, ahogyan Nyugat- és Kelet-Európa kezeli a megváltozott körülményeket. Előbbi korábban a munkaerőhiányt főként közép-kelet-európai munkavállalók bevonásával, valamint bevándorlók munkaerőpiaci integrációjával próbálta kezelni. Jelenleg az látszik, hogy az Európai Unió keleti feléről már nem igazán tudnak megfelelő létszámú és képesítésű dolgozót elszívni, és többnyire az Európán kívülről érkezők integrációja sem hozta meg a várt sikert. Európa keleti felében ezzel szemben az országok többsége legális mederbe igyekszik terelni a migrációt, és azt az adott országok szükségleteihez kívánják igazítani – szigorú keretek között. Ez történik Magyarországon is.
További részletek az Index beszámolójában.
