Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán két helyre is fontos üzenetet küldött a Portfolionak a helyszínen, Strasbourgban nyilatkozó uniós források szerint, amikor az unió állapotát értékelő beszédében (State of the EU) bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen.

Egyrészről Emmanuel Macron elnöknek jelezte, hogy elfogadja a kérést, Brüsszel kész protekcionista lépéseket is megtenni, és hajlandó a francia államfővel politikai alkukat kötni. A vizsgálat elindítását Franciaország hetek óta követelte, brüsszeli pletykák szerint pedig ez az ára annak, hogy Macron támogassa von der Leyen újraválasztását a Bizottság élén.

A másik üzenetet pedig Kínának és az EU-n belüli gazdasági partnereinek, szövetségeseinek küldte: az EU már nem hagyja tovább saját gazdasági érdekeinek megsértését, belföldi gyártóinak veszélyeztetését az államszövetség belső piacán.

Az államszövetségen belül ez még úgyis Magyarországnak jelentheti a legnagyobb gondot, hogy az ázsiai ország közvetlen működőtőke befektetéseinek (FDI) eddigi legnagyobb célállama Németország volt, valamint Olaszország is sokáig kereste Peking kegyeit. 2023 őszére viszont Rómában is felismerték a kockázatokat, így Giorgia Meloni kormánya szépen kihátrált az Övezet és Út kezdeményezésből (a régi Egy övezet és egy út támogatási program új neve – magyarázzák), hátat fordítva ezzel Kínának.

Míg Berlinben amiatt fújták meg a riadókürtöket, hogy éppen a német gazdaság legfontosabb exportpiacain lesz egyre erősebb a kínai dominancia, de főleg a járműiparban veszíthetnek nagyot. Ezért már egyre erősebb a nyomás a német gyártókon, hogy ejtsék kínai partnereiket, a kormány pedig agresszívan védje meg az uniós piacot a kínai termékektől – írják.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com