Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál, amely több mint két havi bérkülönbséget eredményez éves szinten. Így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja (Equal Pay Day), amely a férfiak és nők fizetése közötti szakadékra hívja fel a figyelmet Magyarországon, 2022-ben október végére esik.
A férfiak és nők fizetése közötti szakadék világszerte probléma, a társadalmi fejlettségtől, a probléma felismerésétől és kezelésétől függően különböző arányban. Mi is ez a szakadék? A nemek közötti bérkülönbség azt mutatja meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.
Erre a problémájára hívja fel a figyelmet az Egyenlítő Alapítvány 2022. október 20-án, Egyenlítsük a béreket! című konferenciájával.
A nemek közötti bérkülönbség alapvetően ellentmond a legtöbb országban, így Magyarországon is elfogadott törvénynek, “az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvének”. “Ez a bérkülönbség azonban számos kulturális, jogi, társadalmi és gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, ami messze túlmutat az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás kérdéskörén” – mondja el Zorigt Burtejin, az Egyenlítő Alapítvány szakértője, kutató, politológus. “A nők sok esetben egyszerűen kevesebb időt töltenek fizetett munkában, mivel több időt töltenek fizetetlen, úgynevezett láthatatlan munkával. Ezért sokszor megszakítják a karrierjüket (gyermekvállalás, idősek gondozása). Ez nem csupán az órabérre, keresetre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és a nyugdíjat is befolyásolja. A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat.”
Egy érdekes tényt is megemlít a szakértő. “Már a fizetési megállapodásokban jelen van a nemek közötti eltérés, amelyet csak részben okoz a munkáltatók diszkriminációja, másik részben pedig az, hogy a női jelöltek kevesebbet kérnek az állásinterjúkon, és ritkábban kérnek fizetésemelést, mint férfi kollegáik” – mondta el Burtejin. “Pedig a nők fizetésének növekedése csökkentheti a nők körében a szegénységi rátát, csökkenti a nemek közötti különbségeket az öregségi nyugdíjak terén és pozitív hatással van a gyermekeikre is.”
Dr, Csisztu Zsuzsa, újságíró, sportjogi szakjogász előadása nyitja meg október 20-án a konferenciát. “A sportban sokat javult a helyzet, de még mindig jelentős különbségek vannak a női és férfi sportolók díjazása között” – mondta el a szakember, aki arra is rávilágít, hogy ugyanakkor gyors és nagyléptékű változtatásra is lehetőség van, ha a transzparencia jelen van. “Még mindig nagyon alacsony a női sportolók láthatóságának aránya a sportmédiában, bár az utóbbi években számos kampány és lobbitevékenység támogatta ennek javítását. Van, ahol sikerül eredményeket elérni, a teniszpályán például, ahol már ugyanannyi a nők és a férfiak díjazása, például a Grand-Slam tornákon. Ugyanakkor a 2017-ben nyilvánosságra került eset, ahol kiderült, hogy a wimbledoni teniszbajnokság szakkommentátori feladataiért, John McEnroe több mint tízszeresét kereste annak, amit egy korábbi másik világklasszis, Martina Navratilova kapott, bizonyítja, van még teendő ezen a területen is.”
Kálmán Szandra, Magyarországot az EU gender bizottságában képviselő diplomata, az Egyenlítő konferenciájának előadója Ursula Von der Leyen-t idézi: “Ahogy Ursula von der Leyen is többször kiemelte, a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, de még sokat kell tenni az üzleti életben, a politikában és az egész társadalomban, hogy ez megvalósulhasson. Csak akkor érthetjük el ha kihasználjuk a nőkben rejlő teljes potenciált, minden tehetségüket, ötletüket. Ha a nők számára nem biztosítunk egyenlő esélyeket, lehetőségeket, az eredmény soha nem lesz kerek egész.”
A nemek közötti bérkülönbség általában még rosszabbá válik, amikor elérkezik a nyugdíj ideje. 2019-es adatok szerint nők az Európai Unióban 29%-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Azonban Magyarországon a nyugdíjkülönbség a férfiak és nők között jóval alacsonyabb az EU átlagnál, mindössze 10%.
Ezeknél a kérdéseknél fontos láttatni, hogy megváltoztatásuk közös társadalmi és gazdasági érdek, mind a nők, mind a férfiak érdeke. “A nők és férfiak bére közötti jelentős különbség arra mutat rá, hogy valójában a nők munkáját alacsonyabbnak ítéljük, hiszen a munka esetében sem működik ez másként, mint egy másmilyen termék esetében. A magasabb bérek ellenben több nőt ösztönöznek arra, hogy munkát vállaljanak, ami által nő a gazdaság termelési kapacitása és ezáltal a foglalkoztatás. A képlet egyszerű, lenne…” – vázolja a helyzet hátterét Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója és vezetője.
Mit tehetünk mi Magyarországon? Heal Edina szerint a következőket: “Egyrészt nyíltan és közérthetően kell beszélni a problémáról és megoldási javaslatokat kínálni a körülöttünk lévő országok jó példái alapján. Számos európai ország vezetett be a bértranszparenciát előíró szabályozást. Az Egyenlítő Alapítvány is fontosnak tartja egy ilyen törvény bevezetését, mert az átláthatóságnak köszönhetően a munkavállalók ismerni fogják az egyes cégeken belüli adott munkakörre vonatkozó bérszintet, így jogilag is megalapozottan tudnak érvelni a bértárgyalások során. Ez pedig pozitívan hathat a nemek közötti bérkülönbség csökkentésére. Tehát muníciót tudunk adni a munkavállalók kezébe. Készítettünk erről egy 12 pontból álló javaslatot a munkáltatóknak és munkavállalóknak, ha el akarnak indulni ezen az úton. Hiszen a cégek egy kis tudatossággal és odafigyeléssel rengeteget tehetnek a nemek közötti egyenlőségért.”
Fotó: AllGo – An App For Plus Size People/unsplash.com
