Több mint 30 százalékkal magasabb áfabevétellel számol a kormány 2023-ban, mint idén, miközben ebben az évben csúcsra pörgött a lakossági fogyasztás a választások előtti osztogatások miatt – szúrta ki az Index a jövő évi büdzsében. A Pénzügyminisztérium vagy optimista, hogy fogyasztási boomot vár, vagy szélsőséges esetekben egyes termékeknél, szolgáltatásoknál kivezethetik az áfakedvezményeket.

Jövőre a kormány 7000 milliárd forintnyi áfabevétellel számol, miközben a 2022-es előirányzat 5100 milliárd volt csak. A több mint 30 százalékos növekedésre különösebb magyarázatot nem adott a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium a 2023-as büdzsé tervezetében, a jövő évi adótörvények ismertetésével pedig egyelőre adósok maradtak, noha ezt jellemzően a költségvetéssel egyszerre szokták bemutatni.

A tétel több szempontból is érdekes, mivel az orosz–ukrán háború egyelőre nem tűnik úgy, hogy hamar kikopna az életünkből, másrészt a 2022-es évben a kormány bőségesen osztogatott, ami miatt csúcsra jár most a fogyasztás. Abban konszenzus van az elemzők között, hogy jelenleg a lakossági fogyasztás húzza a magyar gazdasági növekedést: a februárban elutalt teljes 13. havi nyugdíj, a családok szja-visszatérítése révén soha ennyi elkölthető pénzük nem volt az embereknek.

A gyermekes szülők összesen mintegy 600 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót kaptak vissza 2022-ben, míg az idősek pluszjuttatása a költségvetésnek nagyjából 360 milliárd forintos pluszterhet jelentett. A költségvetést még ezek nélkül tervezték meg tavaly júniusban erre az évre, viszont ez nagyjából 30-40 százalékos bevételnövekedést jelenthetett 2022-ben. A kérdés az, hogy az idén hasonló tervezett támogatások nélkül maradhat-e ennyire magasan a fogyasztás? Amellett, hogy ez a GDP-adatot érdemben rántotta felfelé, úgy az államháztartás hiányát is erősen megdobta – mivel egyelőre nem érkeznek az uniós források, de a projekteket a kormány elkezdte előfinanszírozni.

További részletek az Index cikkében.