A gyógyszerekre az általános fogyasztóvédelmi és reklám szabályoktól eltérő jogszabályi követelmények vonatkoznak, a szigorú jogszabályi környezet pedig kiegészül a gyógyszercégek erősödő önszabályozásával. Az irányadó iparági szabályok keretek közé szorítják a gyógyszercégek reklámozási gyakorlatát. A hatályos jogszabályok betartása mellett lehetséges-e a piaci szereplők számára a manapság divatos influenszer-marketinget alkalmazni? A kérdést a KNP LAW Ügyvédi Iroda szakértője válaszolja meg.
Mindenekelőtt különbséget kell tenni a vény nélkül kiadható (OTC – Over the Counter) termékek és vényköteles termékek között. Reklámozásra kizárólag a vény nélkül kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek esetén van lehetőség. A vényköteles készítmények esetében pedig gyógyszerismertetés valósulhat meg. A gyógyszerismertetés a gyógyszerekre, összetételére, hatására, illetve a gyógyszer alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amelynek kizárólagos címzettje az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők.
Tehát a vényköteles és a vény nélkül kiadható gyógyszerek promóciójánál lényeges különbséget jelent, hogy míg a vény nélkül kiadható készítmények reklámozhatók laikus közönség felé (lásd TV reklámok), addig a vény köteles készítményekre vonatkozó ismertetés kizárólag a szakmai közönségnek, az orvosoknak szól.
Gyógyszer reklámozás szigorúbb szabályai
„A gyógyszerre a különleges áru státuszából fakadóan szigorúbb reklámszabályok vonatkoznak” – hívja fel a figyelmet Szabó Orsolya, a KNP LAW szakértője. „Ez értendő mind a reklámok tartalmára, mind pedig azok összhatásra. A tartalomnak minden esetben hitelesnek kell lennie és összhangban kell lennie az alkalmazási előírással, illetve a reklám nem lehet megtévesztő, túlzó, nem eredményezhet téves öndiagnózist. Továbbá a reklám nem keltheti annak képzetét, hogy a gyógyszer alkalmazása nélkül az ember egészsége károsul.”
A hatályos jogszabályok szerint a reklámokban az alábbi figyelmeztető szöveg feltüntetése is kötelező: „A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!”. A 3/2009 (II. 25.) promóciós rendelet még azt is meghatározza, hogy hány másodpercig hangozzon el vagy miként kerüljön ki a figyelmeztető szöveg, annak érdekében, hogy annak üzenete ténylegesen eljusson a fogyasztóhoz.
A promóciós rendelet szerint a figyelmeztető szöveget a reklámban jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen elhelyezve, a háttérből kiemelve magyar nyelven kell feltüntetni. A figyelmeztető szövegnek le kell fednie a reklám felületének tíz százalékát, két vagy több nyelven megjelenített figyelmeztető szöveg esetében pedig legalább a húsz százalékát. Több oldalas reklámanyag esetében a figyelmeztető szöveget a reklámanyag utolsó oldalán kell megjeleníteni.
A televízióban közzétett gyógyszerreklám esetében a képernyőszöveget legalább öt másodpercig, hagyományos növényi gyógyszer esetében pedig tíz másodpercben kell feltüntetni, és ezen időtartam alatt a figyelmeztető szövegnek jól érthetően, magyar nyelven kell elhangzania.
Az említetteken kívül számos más jogszabályi előírás van, amelyet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, valamint a Gazdasági Verseny Hivatal vizsgál hatósági eljárás keretében.
Gyógyszer reklámozás influenszerekkel?
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény, valamint a gyógyszercégek önszabályozását megerősítő Gyógyszer-Kommunikáció Etikai Kódexe (a továbbiakban: „Etikai Kódex”) is előírja, hogy a gyógyszer reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza.
Az Etikai Kódex 8.4. pontja szerint „ismert személyiségnek minősül az olyan természetes személy vagy fiktív személy, aki különösen közismertsége, népszerűsége, széles körben elismert szakértelme, jó hírneve vagy hitelessége révén alkalmas arra, hogy megjelenésével vagy a rá való hivatkozással – így különösen személyének megemlítésével – befolyásolja az ésszerűen tájékozott, az általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztó magatartását, így különösen a fogyasztó áruval kapcsolatos ügyleti döntését”.
Az ajánlás megítélésével kapcsolatban pedig az Etikai Kódex rögzíti, hogy annak értékelésénél a reklám minden elemét figyelembe kell venni, a hanghatásokat és a képi elemeket, amely alapján megállapítható a reklám üzenete az átlag fogyasztó számára.
„A bemutatott szabályok tehát egyértelmű korlátot szabnak a gyógyszeripar szereplői számára az influenszerekkel történő reklámozást illetően. A jelenlegi jogszabályi környezetet figyelembe véve Magyarországon nem jogszerű az a reklámgyakorlat, amelynek keretében a gyógyszercég a termékeit ismert személyek ajánlásával népszerűsíti” – mondja Szabó Orsolya, a KNP LAW szakértője.
Mi a helyzet az étrend-kiegészítőkkel?
Manapság rengeteg étrend-kiegészítő reklám jöhet velünk szembe a különböző közösségi média felületeken. Az étrend-kiegészítők ismert emberekkel történő reklámozása jogilag megengedett, hiszen az étrendkiegészítők élelmiszernek minősülnek. Az étrendkiegészítők a kiegyensúlyozott, vegyes étrend kiegészítését szolgáló élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan és adagolható formában.
Annak ellenére, hogy az étrend-kiegészítőkre nem a gyógyszerekre vonatkozó szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak, ugyanúgy szükséges betartani a reklámozásra vonatkozó alapvető jogszabályi követelményeket. Így nem lehetséges túlzó, megtévesztő állításokat tenni (pl. termékek, amik gyors fogyást ígérnek), nem tulajdonítható a termékeknek betegség megelőző- vagy gyógyhatás. Ezen kívül, az OGYÉI gyakorlat szerint az étrend-kiegészítő reklámja nem sugallhatja, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok és biológiailag fontos anyagok bevitelére.
