Egy céges gyűjtemény nem kis befektetés, de az eddigi tapasztalatok alapján gyümölcsöző aktivitás lehet a vállalat és a művész számára egyaránt – véli Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) igazgatója. A céges kortárs gyűjtés speciális foglalatosság, így alapvetően jobb ezt a tevékenységet szakértőre bízni. A profi gyűjteményhez elengedhetetlen egy profi kurátor és egy gyűjteménykezelő.
„A céges gyűjtés nem egyszerű archiválás vagy kincsképzés – ezek leginkább a klasszikus műgyűjtés velejárói. Iránymutató beszerzéseket érdemes eszközölni, melyekkel ígéretes művészek ígéretes programjai mellett teszi le a gyűjteményező a voksát – ezzel validálva és felemelve, erősítve és propagálva az illető művész világ felé intézett üzenetét és programját” – állítja Gajzágó.
Milyen üzenetei lehetnek a világ felé egy céges gyűjteménynek a márkáról?
- Ez a cég progresszív, nem hátrafelé tekint, hanem határozottan előre néz.
- Nem csak megteheti, de meg is teszi, hogy áldoz a művészetre, a környezete kultúrájára.
- Nem csak a profit lebeg a szeme előtt, hanem kész visszaadni a társadalomnak is.
- Mindezt profin teszi meg, megfelelően kiválasztott művészeti szakemberek bevonásával.
- A szakmailag jól felépített gyűjtemény a befektetők érdekeit is jól szolgálja.
- A cég ura a helyzetnek: jelen van itt és most, és ez megbízhatóságot, biztonságot sugall.
A világban rengetegszer lehet találkozni az üzletemberek filantróp szerepvállalásaival. A személyes brandingben is szerepe lehet a műgyűjtésnek még akkor is, ha nem magán-, hanem céges gyűjteményről van szó. Egy cégvezető attitűdje fémjelezhet egy márkát, és ha ő fontosnak tartja a művészettel való foglalatosságot, ez a fogyasztókban a márka pozitív megítéléséhez is hozzájárulhat.
Bernard Arnault, a világ legnagyobb luxuscégének tulajdonosa alapítványt hozott létre, és Párizs mellett csodás kortárs múzeumot és kiállítóteret terveztetett Frank Gehry amerikai sztárépítésszel. A Foundation Louis Vuitton komplexuma évente több tízezer látogatót vonz, öregbítve a márka jó hírét.
„A kortárs művészet megjelenése az irodákban vagy közösségi terekben nem újkeletű, a jelentőségét azonban itthon még kevesen kezelik tudatosan” – mondja a szakértő – „Sokszor találkozom olyan friss, hírértékkel posztolt vagy cikkben mutogatott irodákkal, amelyekből a kortárs művészet egyszerűen kimaradt. Ez a véleményem szerint manapság több mint hiba, de ez a nem-értés sajnos általánosan elterjedt. Jobbára az oktatási rendszerünk hiányossága, de ez tudatosan korrigálható.”
Magyarországon is vannak ígéretes kezdeményezések az üzlet-művészet együttműködésben. A Bánáti +Hartvig Építész Iroda felkérésével elindult egy BH WELL Galériaprojekt, melynek célja az, hogy a tervezőiroda közösségi tereiben kortárs alkotásokat helyezzenek el. A statikus „kortárs képek lógnak a falakon” modellel szemben ez egy dinamikus modell, melynek lényege, hogy a képek egy kurátori munka eredményeként időnként cserélődnek. A munkatársak a programban kortársművészeti oktatást is kaphatnak, találkozhatnak a művészekkel, és így, a „hazai pályán” közelebb kerülnek az alkotásokhoz, a kortárs művészet megértéséhez. A modell ugyan nonprofit, de nem zárja ki a vásárlás lehetőségét sem, sőt akár alkalmat is adhat a dolgozók véleményét is kikérve céges gyűjtemény építésének elkezdésére is.
Fotó: paul rossi/unsplash.com