Bár a COVID-19 hatása erős volt, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás tartós csökkenéséhez – áll a Capgemini éves jelentésében, a World Energy Markets Observatory (WEMO) kiadványban. A De Pardieu Brocas Maffei, a Vaasa ETT és az Enerdata együttműködésével közösen készített jelentés az elektromos áram és a gáz piacainak (Észak-Amerika, Európa, Ausztrália, Ázsia – beleértve Kínát és Indiát), illetve technológiáinak állapotába, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem és a folyamatban lévő energetikai átállás előrehaladásába nyújt betekintést. A kutatás továbbá kitér a vezető iparági szereplők fejlődésére, valamint előrevetíti a jövőben várható legfontosabb trendeket is.

A WEMO egyik legfontosabb megállapítása: újból növekszik az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ezért a kutatásban résztvevők szerint azonnali lépésekre van szükség. A szakemberek reális és megfizethető, – megkérdőjelezhetetlen tudományos módszereken és pontos, a cégek tényleges nulla kibocsátása felé történő előrehaladását mérő – adatokon alapuló terveket sürgetnek a helyzet érdemi befolyásolására.

A folyamat ugyanakkor kettős: teljesíteni kell a hosszú távú szén-dioxid kibocsátási vállalásokat, miközben meg kell találni az egyensúlyt a részvényesek elvárásainak teljesítése, a megfizethető energiaellátás rendelkezésre bocsátása és az üzlet folytonosságának biztosítása között. Ez a kétoldalú nyomás nemcsak kihívások elé állítja az az energia- és közműipart, de felgyorsítja annak átalakulását is.

„Miközben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása újból növekszik, reális és megfizethető tervekre van szükségünk az energetikai átállás gyorsítása érdekében. A klímaváltozás megfékezéséhez más fokozatba kell kapcsolnunk a befektetések terén. Elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk a kellő egyensúlyt a befektetés és a kézzel fogható eredmény között. Minden befektetett dollárnak kibocsátás-csökkenést kell eredményeznie. Sokkal többet kell befektetni az alacsony széndioxid-kibocsátásba, ha egyaránt növelni akarjuk az elektromos áram részarányát –2-3-szoros elvárt áramkapacitás 2050-re – és ugyanakkor dekarbonizálni akarjuk az áramtermelést is” – hangsúlyozza Philippe Vié, a Capgemini energia- és közműipari csoportalelnöke.

A kutatás – többek között – rávilágít az alábbiakra is:

2020-ban a megújuló energiaforrásokon alapuló áramkínálat nőtt, miközben a megújuló energia költségei tovább csökkentek: a nap- és a szélenergián alapuló energiatermelő kapacitások egyaránt nőttek 2020-ban, az energiatermelés piacának 10 %-át kitéve. A lefelé mutató költségtrend 2021-ben és a rákövetkező években megfordulhat, ahogy a kritikus fém-, eszköz- és szállítási árak és a kamatlábak emelkednek.
Egyre nő a zöld hidrogén népszerűsége, amely a világgazdaság újabb 15 %-át szénmentesítheti.

Az áram és a gáz kiskereskedelmi piacain 2021 elején jórészt helyreállt a verseny, ugyanakkor jelenleg a magas energiaárak konszolidációt idéznek elő. Míg a közművek 2020-ban bizonyították pénzügyi ellenállóságukat. Az olaj- és gázipari szereplők súlyosabb károkat szenvedtek, bár mostanra sokuk kilábalt a válságból az olaj és a gáz iránti nagyfokú keresletnek, illetve a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően. A részvényesek nyomása a legnagyobb olaj- és gázipari cégekre felgyorsította az elektromos áram, a megújuló energiaforrások és az e-mobilitás irányába történő diverzifikációt és megerősítette a karbonsemlegesség iránti elkötelezettségüket, különösen az európai nemzetközi olajcégek (International Oil Companies – IOCs) esetében.

„A COVID-19 hatása erős volt. Ezzel együtt, ahogy 2021 első felében láthattuk, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás olyan tartós csökkenéséhez, ami összhangban lenne a 2100-ra kitűzött 1,5 °C-os globális fölmelegedési céllal. Az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák elterjesztésére, a stacionárius energiatárolásra, és az elektromos áram részarányának növelésére fordított erőfeszítéseket meg kell többszörözni.(…) Az energiához való hozzáférés napjainkban társadalmi kihívássá válik: az iparnak és a kormányoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a dekarbonizáció és annak biztosítása között, hogy az energiaszükséglet világszinten mindenki számára elérhető maradjon” – emeli ki Colette Lewiner, a Capgemini energia- és közműügyi szenior tanácsadója.

A klímaváltozással összefüggő céloknak – az energiaellátás megtartásával – az állampolgárok számára való megfizethetőség megőrzésével történő eléréséhez az alábbi lépések megtételét sürgeti a kutatás:

Ambiciózus, de reális energetikai átállási tervek kidolgozása a társadalmak alkalmazkodási idejének, iparuk, továbbá népességeik életstílusának figyelembevételével
Az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra irányuló kutatások felgyorsítása (napenergia, szélenergia, elektromos akkumulátorok, zöld hidrogén) és a megújuló energiához kapcsolódó létesítmények építése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése
Az intézkedések hatásainak mérése
Kiemelt figyelem fordítása a kiberbiztonságra. Okosabb rendszerek, különösen okosabb elektromos hálózatok szükségesek a megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásához. Ugyanakkor ez megnövelt kiberbiztonsági kockázattal jár, mivel több eszköz kapcsolódik hozzá a hálózatokhoz.
Az alkalmazkodást szolgáló intézkedések bevezetése a klímaváltozási célok elérésben tapasztalható késedelem kezelése érdekében.