A korlátozások alatt sem változtak jelentősen az egyetemisták szokásai – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem kutatásából. Az intézmény jelenlegi hallgatói körében végzett felmérés szerint a diákok többsége ugyanannyit tanul, dolgozik és mozog, mint korábban, azonban a tanulás és a testmozgás kapcsán csökkent, míg a séta, kirándulás és sütés-főzés terén nőtt a motivációjuk. A hallgatók közel fele kezdett bele valamilyen új online kurzusba, képzésbe a pandémia miatt.

A Budapesti Metropolitan Egyetem Dér Csaba Dezső által vezetett Marketing Műhelye közel 600 hallgatót kérdezett meg arról, hogyan változott egyes tevékenységek kapcsán a motivációjuk, mivel foglalkoztak többet és mivel kevesebbet az otthon töltött idő alatt, és hogyan értékelték a digitális tanulást, a munkát, a szórakozást. Az eredmények alapján az online lét nem hozott akkora változást az egyetemisták mindennapi szokásaiban, mint azt előzetesen gondolhatnánk.

Megduplázódott a digitális térben töltött idő

A járvány alatti időszakban – értelemszerűen – lényegesen többet töltöttek a digitális térben a hallgatók – mind a mobilhasználatra, mind a munkára és a szórakozásra fordított idő legalább megduplázódott. A pandémia előtt a hallgatók legnagyobb része napi 4-6 órát töltött online, ez mostanra a 7-9, sőt akár a 10-12 órát is eléri.

Kevesebb idő a barátokkal, több a családdal

A válaszadók 61 százaléka kevesebb időt tölt a barátokkal, mint a járvány előtt, 25 százalékuk ugyanannyit, és csupán a válaszadók 4 százaléka többet. A családi kapcsolattartás tekintetében a válaszok pont ellenkező képet mutatnak: a többség (81%) ugyanannyi vagy több időt tölt a családjával most, mint a pandémia előtt. A koronavírus emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása a leghangsúlyosabb a hallgatók válaszai között: a kitöltők 57 százaléka érzi úgy, hogy negatív hatással volt a járványhelyzet a kapcsolataira.

Ugyanannyi tanulás, de nagyobb motiváció

A hallgatók közel fele (46%) nyilatkozott úgy, hogy a digitális oktatásra való átállás óta is ugyanannyit tanul, mint korábban. Ez az esetek közel felében hetente pár órát jelent, a válaszadók 43 százalékánál pedig naponta pár órát. A kitöltők 35 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a motivációja a tanulás terén, 23 százalékuk nem érez változást, 42 százalékuk pedig pont motiváltabbnak érzi magát. A pandémia alatt az önfejlesztés és a tanulás volt az a tevékenységi kör, amelyet a legpozitívabban éltek meg a kitöltők: a válaszadók 46 százaléka gondolja úgy, hogy a koronavírus okozta helyzet pozitívan hatott ezekre a területekre.

Sport és kikapcsolódás

A sportolási kedv a járvány előtti szinthez képest egyértelműen csökkent, a kitöltők 40 százaléka kevesebbet mozog, mint korábban, 28 százalékuk viszont többet, míg a hallgatók negyede ugyanannyit mozog. A kirándulás sem feltétlenül lett népszerűbb időtöltés a bezártság idején: a válaszadók egyharmada ugyan több időt tölt a szabadban, kétharmaduk azonban ugyanannyit vagy kevesebbet. A hallgatók 17 százaléka naponta pár órát, 42 százaléka hetente pár órát, 19 százaléka havonta pár órát tölt el sporttal, 22 százalékuk azonban semennyi időt nem fordít a mozgásra. Sétával, kirándulással a diákok többsége hetente vagy havonta pár órát tölt – a kitöltők fele jelenleg nagyobb motivációt érez a kiránduláshoz, sétához, mint korábban.

A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus összességében negatív hatással volt a sportolási szokásaikra, 21 százalékuk azonban úgy érzi, a pandémia kifejezetten pozitívan hatott rájuk ezen a téren.

Nem taroltak a hobbik

A bezártság a hobbikra fordított idő szempontjából sem hozott nagy változást a hallgatók életében: a diákok 40 százaléka jelenleg is ugyanannyi időt tölt a hobbijával, mint korábban, és többen vannak azok (31%), akik jelenleg kevesebbet foglalkoznak a hobbijukkal, mint azok, akik többet (24%). A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben motiváltabb lett a hobbijával kapcsolatban, 25 százalékuk azonban úgy érzi, inkább csökkent a motivációja.

A hallgatók 27 százaléka a pandémia ideje alatt újra elővette egy régebbi hobbiját, 17 százalékuk pedig valamilyen új hobbit talált magának ebben az időszakban. Ezek a válaszadók a legnagyobb arányban (38%) a kézműves tevékenységek felé kezdtek el nyitni. A legnépszerűbb új hobbi a rajzolás, a színezés és a festés volt, ez után pedig a sport, majd az olvasás és az írás kapott helyet a legkedveltebb új tevékenységek listáján. Többen választották új időtöltésnek az önfejlesztést vagy nyelvtanulást (9%), a társas- vagy videojátékot (8%) és a sütés-főzést (8%) is.

Sütés-főzés és háztartás

A hallgatók negyede nyilatkozott úgy, hogy jelenleg kevesebbet főz, többségük ugyanannyi vagy több időt töltött ételkészítéssel a pandémia alatt. A válaszadók 44 százaléka érzett a bezártság ideje alatt nagyobb motivációt a sütés-főzéshez, 18 százalékuknak pedig kifejezetten kevesebb kedve volt hozzá. A háztartási teendők kapcsán a hallgatók 35 százaléka lett motiváltabb, mint korábban. Érdekesség, hogy hiába vagyunk leginkább otthon, a válaszadók 30 százaléka kevesebbet fordít háztartási feladatokra.

Munka

Az egyetemisták csupán 22 százaléka töltött kevesebb időt munkával– 73 százalékuk ugyanis ugyanannyit, vagy többet dolgozik jelenleg a járvány előtti időszakhoz képest. A fiatalok motivációja a munka kapcsán lényegesen nem változott, azonban a kitöltők közel fele (46%) negatív élményként írja le a pandémia alatt tapasztalt változásokat.

Önképzés, kreativitás, lelkesedés

Tavaly március óta az egyetemisták közel fele kezdett el valamilyen online kurzust. A hallgatók többsége a saját egyetemi képzéséhez kapcsolódó kurzusra iratkozott fel, de sokan voltak azok is, akik valamilyen új területen szerették volna bővíteni tudásukat – néhányan pedig több képzésbe is belekóstoltak. A válaszadók közel negyede kezdett el valamilyen nyelvi tanfolyamot a járvány ideje alatt, és népszerű volt a számítógépes ismeretek fejlesztése (Excel, programozás, szoftverfejlesztés) is. Sokan kezdtek el művészet és marketing témájú kurzusokra járni, néhányan pedig OKJ-s képzésre (pl. szépségápolási, mezőgazdasági), illetve KRESZ tanfolyamra iratkoztak be. Bár a hallgatók számos új dologba belefogtak, a többségük (55%) úgy értékelte, a világjárvány okozta helyzet negatívan hatott a lelkesedésére.