Három turné három földrészen a következő három évben, fellépések világhírű szólistákkal, egy alternatív zenei nyelv megteremtése az arculati megújuláshoz – csak néhány példája annak, mivel kíván a Liszt Ferenc Kamarazenekar a nemzetközi klasszikus zenei élet meghatározó szereplőjévé válni. A zenekar az elmúlt egy évben elismert külföldi és magyar szakértők bevonásával több évre szóló művészeti és üzleti stratégiát alkotott, és immár egy nemzetközi összevetésben is egyedülálló, új arculatban akarja kiérdemelni a hazai és külföldi közönség figyelmét.
Átfogó, a zenekari működés minden elemét érintő, több évre szóló stratégiát készített a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A cél, hogy a megújult zenekar néhány éven belül a nemzetközi klasszikus zenei élet trendalkotója legyen – jelentette be sajtótájékoztatóján a zenekar vezetése. Ennek érdekében mind a művészeti munkában, mind márkastratégiájában, mind pedig a márka vizuális megjelenítésében szükség volt változtatásra. A stratégiai tervezést piac- és célcsoportkutatás előzte meg, amely kiterjedt a zenekar működésére, a művészeti tevékenységre és az arculati megjelenésre is; minden fontosabb hazai és külföldi előadóhely és zenekar a vizsgálat tárgya volt, a zenekar hazai és külföldi szakértők bevonásával több mint 6000 előadást, a kamarazenekari repertoárból 200-nál is több zeneszerző művét, valamint közel 100 fesztivált elemzett. “A célunk kizárólag magas színvonalú művészi munkával érhető el, amely a Liszt Ferenc Kamarazenekar játékmódja, hangzása egyedi értékeinek megőrzésén, valamint a zenei teljesítmény továbbfejlesztésén alapul. Megvan a kottánk, amiből a következő években játszani fogunk” – mondta el Dr. Körmendy-Ékes Judit, a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítványának kuratóriumi elnöke.
A stratégia központi eleme az új művészeti koncepció, amelyet a világhírű gordonkaművész Várdai Istvánnak, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti igazgatójának neve fémjelez. Cél a zenekar egyedi szakmai profiljának megteremtése, az elérhető legmagasabb művészi színvonal, a stílus és identitás megtartása mellett a lehető legszélesebb közönség bevonzása, a nemzetközi zenei színtéren is jegyzett hangfelvételek rögzítése vendégművészek közreműködésével; emellett a zenekar kiemelt célja, hogy a külföldi ismertség növelésével párhuzamosan a hazánkban és Európában legfoglalkoztatottabb zenekarok közé tartozzanak. “Az új turnéstratégiánkat követve a következő három évben három földrészen is fogunk játszani: Európában, Ázsiában, majd Dél-Amerikában. A dél-amerikai turnénk keretében Vikingúr Olafssonnal lép fel a zenekar” – jelentette be Várdai István művészeti igazgató. Hozzátette: “A nemzetközi életben való aktív részvétel a kialakult járványügyi helyzet miatt tavaly elmaradt, viszont nagyon erős szakmai háttérmunka kezdődött annak érdekében, hogy több évre előre megtervezhessük a nemzetközi aktivitásainkat hiszen a sztárművészek naptára évekre előre be van töltve.
Várdai István az előadásában szót ejtett a zenekar megújult márkájáról és arculatáról is. A zenekar új szlogent választott magának: “a zene öröm veled”. “Úgy éreztük, hogy ebben a mondatban benne vagyunk mi, és benne van a közönségünk is. Ez nagyon fontos volt, hiszen együtt adunk egy egészet. A művészet akkor jelenti a legnagyobb örömet, ha megoszthatjuk egymással” – mondta erről a művészeti igazgató.
Az új márka kuriózuma a nemzetközi összevetésben is egyedülálló új arculat, amely a „zenevezérelt” és „dinamikus” jelzőt is megkapta; “zenevezéreltsége” abban áll, hogy a zenekar új logója alapvetően egy újra gondolt kottarendszer, a Zenekar számára választott logó Bartók Divertimentójának első ütemeit teszi láthatóvá, lényegében egy alternatív zenei nyelv használatával. Ez az új notációs módszer a hagyományos ötvonalas kotta körbeforgatásával jött létre; a Divertimento a zenekari repertoár alapdarabja, művészi hitvallása, ezért választották a logóhoz. “A logónk nem csak utal a zenére, hanem láthatóvá teszi is azt” – emelte ki Várdai István. Az arculat „dinamikusságát” pedig az adja, hogy a logóhoz használt innovatív notációs rendszerrel bármely zenemű lekottázható, így tetszőleges számú grafikai jel hozható létre, amik ugyan különböznek egymástól, de összességében teljesen egységes képet adnak a márkához. Ennek jegyében nem csak a zenekar, de a zenészek maguk is kaptak új logót Ezek az egyedi emblémák a zenekar tagjai által választott, a művészi hitvallásukat kifejező zeneművek felhasználásával készültek.
(A logó létrehozásának története itt tekinthető meg.)
“A koncertek szervezése, a közreműködő művészek, szólisták felkérése, a repertoárban szereplő zenedarabok frissítése és bővítése mind az új céloknak és stratégiának megfelelően történik” – mutatott rá előadásában Tfirst Péter koncertmester. Az új művészeti irányokkal van összhangban az a törekvés is, hogy olyan zenedarabokat játsszon az együttes, amelyekkel korábban még nem találkozhatott a közönség. Ezért született meg tavaly Beethoven op. 47-es, A-dúr hegedű–zongora-szonátájának – polgári nevén a Kreutzer-szonátának – vonószenekari átirata Tfirst Zoltán jóvoltából. “Az átiratok nem csak a Liszt Ferenc Kamarazenekar repertoárját, hanem az egyetemes zenetörténeti gyűjteményt is gazdagítják” – tette hozzá a koncertmester. Március 10-én Ilya Gringolts friss Diabelli-variációk átiratát hallhatja majd a közönség a világhírű hegedűművész közreműködésével.
A zenekar szakmai megújulásának mérföldkövei a nemzetközi hírű magyar vagy külföldi szólistákkal való fellépések is. Velük gyakran “mesterkurzus” formájában dolgozik együtt a zenekar, ami a zenészek szakmai fejlesztésében komoly szerepet játszik. Decemberben így dolgozott együtt a zenekarral Baráti Kristóf hegedűművész, továbbá a nemzetközileg is elismert magyar közreműködők között Tfirst Péter Baráti Emőkét és Takács Nagy Gábort emelte ki. Idén májusban pedig Juliane Banse szopránénekest látja vendégül a zenekar.
