A sportolók és a szurkolók mellett a sportújságírókat és fotósokat is lázban tartja a kérdés, hogy mi lesz a tavalyról elhalasztott nyári olimpiai játékokkal. Naponta kapnak szárnyra pletykák a lemondásról, de erről egyelőre nincs szó. „Nem a ha, hanem a hogyan a kérdés” – mondta Lucia Montanarella, a Nemzetközi Olimpia Bizottság médiakapcsolatokért felelső vezetője, a sportújságírók nemzetközi szervezetének (AIPS) kedd délután tartott online fórumán.
Cikkünk szerzője Kovács Nikolett nemzetközi sportújságíró, a MASÜSZ – Magyar Sport Üzleti Szövetség nemzetközi médiakapcsolatokért felelős társalapítója.
Számos területet érintett és érint érzékenyen a COVID-19 világjárvány. Az egyik ilyen a sport világa. Tavaly hónapokra leállt a sportélet, az újrakezdés pedig csak nagyon szigorú korlátozásokkal volt lehetséges. Így szorultak ki a nézők a sporteseményekről, de nemcsak ők, hanem sok esetben, részben vagy egészében, a média képviselői is.
Ez pedig számos kérdést vet fel, hiszen a bajnokságok szervezői így az információáramlást is korlátozzák, befolyásolják. Valóban szükséges ez?
Részben sajnos igen. Ahogy a Queen is megénekelte, „The show must go on”, a legfontosabb tehát, hogy magát a sporteseményt a helyi szabályozásoknak megfelelően, a lehető legbiztonságosabb módon megrendezzék, ennek pedig ára van. Utazási és egyéb korlátozások, PCR-tesztek, buborékba zártság, a sajtó és a szurkolók részleges vagy teljes kiszorulása.
Mindez persze még mindig kevésbé fáj, mintha le kéne mondani a sok száz milliárd dolláros eseményt (mondjuk ezt persze annak az újságírónak vagy fotósnak, aki tudósíthat majd a helyszínről…), csak Japán például több mint 12 milliárd dollárt költött a stadionokra és a szükséges infrastrukturális fejlesztésekre, de ennél sokkal több forog kockán, nem beszélve számos sportoló pályafutásáról.
„Ez egy nagyon más olimpia lesz, erre mindenkinek fel kell készülnie” – mondta Lucia Montanarella a 110 országot képviselő közel 300 online megjelent AIPS-tagnak.
Hogy mennyivel kevesebb újságíró és fotós vehet majd részt személyesen az olimpián, az nem hangzott el, még készül az összes előírást és protokollt tartalmazó ún. Playbook, amit február elején tesznek majd közzé az akkreditált médiamunkásoknak.
De az biztos, hogy a sajtóirodákban és a helyszíneken is csökkenteni kell a létszámot a kötelező távolságtartás miatt. Leginkább a fotósokat érinti majd a létszámkorlát, akiknek hosszú lencsékkel kell majd felszerelkezniük az eseményre, mert közel ők sem mehetnek majd.
A sportolóktól 2 méteres távolságot kell tartani minden esetben, míg minden más résztvevőtől 1 métert.
A résztvevő sportolóktól és stábtagoktól várhatóan azt kérik majd, hogy 5 nappal az első szereplés előtt érkezzenek csak meg Japánba, és az utolsó pályára lépés után legkésőbb 2 nappal már utazzanak is haza.
Azt még nem tudni, hogy szurkolókat beengednek-e a helyszínekre, és ha igen, akkor azok csak helyi lakosok lesznek, vagy külföldiek is beutazhatnak.
A NOB és a Tokio2020-szervezőbizottság tehát nem azon tanakszik, hogy lehet-e olimpiát rendezni idén, hanem a hogyanon dolgoznak.
Jelenleg Japánban 11 prefektúrában is vészhelyzet van érvényben, amit várhatóan február elején meghosszabbítanak majd.
A felkelő nap országában egyelőre még nincs engedélyezett vakcina, tehát még nem kezdődött el az oltás, ennek határideje február 15., osztotta meg az információkat Kobajasi Shinsuke, Japán vezető hírügynökségének, a Kyodo News-nak olimpiáért felelős ügyvezető igazgatója.
A tervek szerint június végéig mindenkit beoltanak, aki szeretné.
Hogy ez befolyásolja-e az olimpia megrendezését, az nem egyértelmű. Sokan ezt feltételként emlegetik, de Montanarella szerint a jelenlegi válságterv nem veszi figyelembe a vakcinázottság kérdését.
Egy legutóbbi felmérés szerint a japánok 44,8%-a halasztást, 35,3%-a pedig az olimpia törlését szeretné. Decemberben még csak 32,2%-a jelölte meg a halasztást és 29%-a a törlést. A közvélemény tehát a japán járványhelyzet romlásával párhuzamosan egyre kevésbé szeretne nyári játékokat jelen helyzetben, de ez gyorsan változhat megint a helyzet alakulásának függvényében.
A közvéleménynél azonban sokkal fontosabb szempont, hogy az olimpia megtartása a járvány legyőzésének egyfajta jelképe lenne.
Kobajasi az is elmondta, hogy március eleje vízválasztó lehet, 4-7. között ugyanis FINA műúszó kvalifikációs tornát rendeznek Tokióban. Bár ez egy jóval kisebb volumenű esemény, de ha sikeresen meg tudják tartani (értsd a vírus szempontjából), az nagyban növelheti az olimpia megrendezésének esélyét.
7000 km-t autózott a magyar sportújságíró és vlogger
Ahogy az olimpia, úgy minden más sportesemény és bajnokság is a sportolókról szól (meg persze a pénzről…), nem pedig a szurkolókról, a VIP-vendégekről vagy éppen az újságírókról és fotósokról.
Ez alól és a COVID-19 miatti szigorítások alól a MotoGP, azaz a gyorsasági motoros világbajnokság sem volt kivétel.
A sorozat a koronavírus okozta leállás után júliusban indult újra, az írott sajtó teljes kizárásával. Csak a televíziós stábokat engedték be a pályákra csökkentett létszámmal és egy tucatnyi fotóst.
Később ezt a létszámot folyamatosan bővítették, de az írott sajtós újságírók továbbra is kiszorultak. Végül egy csoportnyi médiamunkás nyomására, számukra is megnyíltak a kapuk, igaz csak egy résnyire. Kovács Nikolett, aki éves akkreditációval egyedüli magyar újságíróként képviseli hazánkat, tavaly novemberben úgy döntött, hogy szigorú protokoll ide vagy oda, de személyesen is részt vesz az utolsó három futamon, melyek közül kettőt a spanyolországi Valenciában, egyet pedig a portugáliai Portimaóban rendeztek meg.
Az utazási korlátozások miatt azonban repülővel menni túl kockázatos lett volna, hiszen egy hónap alatt rengeteg minden változhat, ezt pedig nem akarta bevállalni. Ezért úgy döntött, hogy autóval teszi meg a több mint 7000-km-es utat a koronavírus idején, fél Európán átszelve.
Élményeit videó formájában is rögzítette, melynek első három része már megtekinthető YouTube-csatornáján.
