A L’Oréal-UNESCO Nőkért és a Tudományért Program 2016 évi díjazottjai, Emanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna professzorok idén Nobel-díjat kaptak Párizsban a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Míg az előbbi díjat kifejezetten azért alapították, hogy a kutatásokban élen járó nőket díjazzák, addig a Nobel-díjak történetében utoljára több mint fél évszázada díjaztak nőket.
A két kutató hölgy egy „Crispr/Cas9” vagy más néven „molekuláris olló” elnevezésű génszerkesztő eszközt fejlesztett ki, amely képes módosítani az emberi géneket. Ezt az áttörő felfedezést már korábban, a L’Oréal – UNESCO Nőkért és a Tudományért 2016-os nemzetközi díjátadóján is elismerték és honorálták, azonban Nobel-díjat az elismerés eddigi története során utoljára 1964-ben ítéltek nőnek, egészen mostanáig.
Ugyanebben az évben, 2016-ban nyerte el a Nemzetközileg Kiemelkedő Tehetségek díjat Farkas Eszter magyar agykutató is.
„A L’Oréal Foundation gratulál a mikrobiológusok mérföldkőnek számító felfedezéshez. Ma soha nem látott egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságokkal kell szembenéznünk, így minden eddiginél nagyobb szükség van a tudományra, a tudománynak pedig a nőkre” –nyilatkozta Alexandra Palt, a L’Oréal Foundation ügyvezető alelnöke.
A világon a kutatók csupán 29%-át képviselik nők, ennek valós és közvetlen hatása van a kutatások minőségére.[1]A Nobel-díj 1901-es megalakulása óta összesen 621 tudóst díjaztak fizikai, kémiai vagy orvostudományi munkájáért, köztük is csak 22 női díjazottal.[2]
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kitüntetésével immáron öt Nobel-díjas elismertje van a L’Oréal – UNESCO Nőkért és a Tudományért Programnak. Korábban Christiane NüssleinVolhard (orvosi Nobel-díj 1995-ben), Ada Yonath (kémiai Nobel-díj 2009-ben), Elizabeth H. Blackburn (orvosi Nobel-díj 2009-ben) kapta meg az elismerést.
[1] UNESCO Science Report towards 2030 (2015).
