Egyre több tévhittel találkozni a legújabb generációs mobilhálózat kapcsán. A fejfájástól a rákon át a koronavírusig sok mindent varrtak már az 5G nyakába, ezért most körüljárjuk, indokolt-e a félelem. Előre lelőjük a poént: a mai napig rendelkezésre álló ismeretek és WHO által elismert kutatási anyagok szerint nem az – olvasható a Magyar Telekom Pont.MOST oldalán.
Az elmúlt időszakban egyre vadabb híresztelések terjednek a közösségi médiában, ismerősöktől sosemvolt szakértőkig sokféle forrásra hivatkozva. Még a Google keresési statisztikáiból is az látható, hogy megnőtt az érdeklődés olyan témák iránt, mint hogy okoz-e az 5G-hálózat valamilyen egészségügyi problémát, jelent-e kockázatot az újgenerációs hálózatokon kommunikáló eszközök használata, vagy simán csak az, ha 5G-s átjátszók környékén tartózkodunk. És az eddigi kérdések még kifejezetten szelídek a legújabb feketeöves konteóhoz képest, mely szerint a háttérhatalom 5G-tornyok segítségével szabadította rá az emberiségre a koronavírus poklát.
A teória képviselőit az sem győzi meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közleményben cáfolta, hogy az 5G-nek bármi összefüggése lenne a koronavírus-járvánnyal, illetve információs oldalt is működtet a témával kapcsolatos rémhírek eloszlatása érdekében. Ezzel egyidejűleg többek között az angliai szabályozó hatóság is arra az eredményre jutott, hogy vizsgálataik alapján a technológia használata teljesen biztonságos.
Az 5G-hálózatok működésének megértéséhez fontos lefektetni egy alapigazságot: nem létezik olyan, hogy „5G-sugárzás”. Ez a technológia éppen ugyanúgy elektromágneses hullámokat – azon belül rádióhullámokat – használ, mint amilyet minden korábbi generációs mobiltelefon. Sőt, menjünk egy kicsit tovább: elektromágneses sugárzás minden emberi tevékenység nélkül is ér minket – nagyjából az ősrobbanás óta. Az 5G bevezetésének újdonsága az előző mobil generációkhoz képest mindössze annyi, hogy ez a technológia a korábbiaknál jellemzően rövidebb hullámhosszú frekvenciát használ; Magyarországon jelenleg a 3,4-3,8 gigahertz-es tartományt.
És most jön valami, amit fontos megérteni: önmagában az, hogy ez a technológia magasabb frekvenciát használ, nem teszi hasonlóvá sem a mikrohullámú sütőhöz, sem a halálcsillag sugárnyalábjához. Ha igaz lenne, hogy a magasabb frekvencia károsabb, akkor óriási bajban lennénk minden világosban töltött másodpercben, ugyanis a látható fény nem más, mint egy 400-790 terahertz-es frekvenciájú elektromágneses sugárzás. Csak a példa kedvéért: ahhoz, hogy egy ártatlan kis mezei ibolya színét érzékelni tudjuk, 790.000 (!) gigahertz-es sugárzásra van szükség. Márpedig kevesen rettegnek attól, hogy az ibolya látványa kisüti az agyukat. Laikusként is könnyen belátható, hogy nem a sugárzás hullámhossza, hanem elsősorban annak energiája dönti el, hogy káros-e vagy sem.
A teljes bejegyzést itt tudja elolvasni.
