Folytatódott a közép- és kelet-európai gazdaság tempós növekedése 2018-ban: különösen Magyarországon, Lengyelországban és Lettországban, majdnem 5 százalékos, rekordközeli GDP-növekedéssel, míg Románia, Észtország és Bulgária mérsékeltebb ütemű bővülést ért el.

Az egyes országok közötti különbségek ellenére a közép-kelet-európai régió jól szerepel: átlagosan 4,3 százalékos GDP-növekedéssel zárta a 2018-as évet, a 2017-ben elért 4,6 százalékos bővülés után – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből, amely bemutatja a régió 500 legnagyobb vállalatát.

„Az eredményt a lakossági fogyasztás és a hosszú távú befektetések befolyásolják a legerőteljesebben, valamint az export, ami az eurozóna gazdaságainak lassulása ellenére is tovább nőtt” – nyilatkozta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető gazdasági elemzője. A kedvező környezet miatt a Coface – miután 2017-ben a régió több országával együtt felminősítette Magyarországot -, 2018-ban javított Horvátország és Szlovákia besorolásán is.

Beszédes rangsor

A nemzetközi hitelbiztosító immár tizenegyedik alkalommal tette közzé Közép- és Kelet-Európa 500 legnagyobb vállalatának rangsorát (Coface CEE Top 500). Az elemzés az árbevétel mellett figyelembe vesz olyan mutatókat is, mint a dolgozók létszáma, a vállalati szerkezet, a gazdasági szektorok és az egyes piacok sajátosságai, valamint a Coface által mért hitelképességi mutató, így a CEE Top 500 reprezentatív képet ad a régió egészének gazdasági teljesítményéről.

Top 500 szereplő: növekvő forgalom és foglalkoztatás, mérséklődő nyereség

„Az elemzésből kiderül, hogy a kedvező gazdasági környezet segített a régió 500 legnagyobb vállalatának, ami a forgalmak növekedésében is megmutatkozott” – ismertette az eredményeket Declan Daly, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója. Az 500 cég összesített forgalma jelentősen, 9,6 százalékkal, 698 milliárd euróra növekedett. 78,8 százalékuk számolt be a forgalom bővüléséről, a 2017-es 80 százalékhoz és a 2016-os 63 százalékhoz képest. ”Ezzel együtt a cégeket érintő kihívások miatt az összesített nyereség 1,6 százalékkal 30 milliárd euróra csökkent. Az alacsony munkanélküliség és a munkaképes korú lakosság csökkenése munkaerőhiányt okoz, ami a napi működés során és az esetleges bővítési tervek megvalósításánál is nehézségek elé állítja a cégeket. Az emelkedő munkabérek mellett a bekerülési költségek is egyre magasabbak, növelve a cégek működési kiadásait és csökkentve a nyereségüket. A piaci verseny is egyre kiélezettebb és az alacsonyabb haszonkulcsok nem tudják kellően ellensúlyozni a növekvő költségeket” – emelte ki Declan Daly.

A legnagyobb vállalatok Lengyelországban és az autóiparban

A Coface rangsora szerint Lengyelország ad otthont a régió legnagyobb cégeinek, amelyek forgalma évről évre növekszik. Összesen 275 lengyel cég került a listára. Az országok rangsorában Magyarország a második, mivel 71 magyar cég szerepel az ötszázas toplistán. Az érintett magyar cégek összesített árbevétele megközelítette a 104 milliárd eurót, nettó profitjuk pedig közel 6 milliárd euróra rúgott.

A Coface listájának élén álló cégek egyébként ismerősek lehetnek a korábbi évekből, az első helyen idén is a lengyel olajtársaság, PKN Orlen áll, 15 százalékos forgalomnövekedést elkönyvelve. A második helyen álló cseh Skoda, a harmadik helyezett Mol magyar olajvállalat és a negyedik Jeronimo lengyel kiskereskedelmi lánc megőrizték tavalyi helyezésüket, mindannyian növelték árbevételüket.

Az első tíz helyezett között továbbra is erős az autóipar jelenléte, olyan jól ismert márkákkal, mint a cseh Skoda, a Volkswagen szlovák vállalata (5.) és az Audi Hungária (7.). Az előző évhez képest a Volkswagen Slovakia előre lépett a listán 37,5 százalékos, kiemelkedő forgalomnövekedéssel, és az Audi Hungária forgalma is nőtt 1,1 százalékkal.

Kiemelkedő ágazatok

A régió legnagyobb cégei által képviselt három ágazat – autóipar, olaj és gázipar, kiskereskedelem – az összforgalom 60 százalékát adta. Fontos ugyanakkor, hogy minden terület hozzájárult a növekedéshez: leginkább az energetika, az autóipar és a kiskereskedelem.

Az eredményesség bizonyos területeken pozitív tendenciát mutat, a fa- és bútoripar 4,6 százalékos növekedést ért el, a kiskereskedelem pedig 41,9 százalékos javulást könyvelhetett el. Az építőipar nézett szembe a legjelentősebb kihívásokkal, a nyereség 146 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a forgalom 10,6 százalékkal nőtt.

A vegyipar és gyógyszergyártás visszavette első helyét a legnagyobb iparágak között, köszönhetően az olajárak emelkedésének 2018 első háromnegyed évében. A növekvő világgazdasági feszültség miatt 2018 utolsó hónapjaiban csökkentek az olajárak, de az OPEC és partnerei a kibocsátás csökkentésével a 2016-os minimum szint felett tartották ezeket. Emellett Kelet- és Közép-Európa nagyvállalatai elsősorban a downstream szegmensben vannak jelen – mint az olajfinomítás és olaj- és gázfeldolgozás -, ezáltal képesek voltak a finomítási haszonkulcs módosításával alkalmazkodni a változásokhoz, így a nyersolaj árának csökkenése nem érintette őket annyira érzékenyen.

Az autóipar és a szállítmányozás elvesztette előző évi vezető pozícióját, összességében az árbevétel 7,6 százalékkal nőtt, míg a nyereség 11,7 százalékkal csökkent az érintett cégeknél. Az autóipar és szállítmányozás korábbi évekhez képest mutatott gyengébb teljesítménye a szektorok globális visszaesését tükrözi, amit a ciklikus lassulás, a növekvő protekcionizmus és az iparág struktúrájának átalakulása okoz. Ezek közé tartoznak például a fejlesztésre fordított erőforrások és a fogyasztói szokások változása. A szektor gyengélkedése kihat a nyugat-európai országok gazdaságára, például Németország teljesítményére, ahol az autógyártás jelentősen visszaesett. Ezzel együtt az iparág a közép- és kelet-európai régió gazdaságának nélkülözhetetlen alapköve.

Bár sok a vásárló, vannak kihívások

A dobogó harmadik fokán a kiskereskedelem áll. Ahogy egy évvel korábban is, a
közép-kelet-európai régió növekedésének elsődleges mozgatórugója a lakossági fogyasztás bővülése volt. Ez 2018-ban tovább erősödött, köszönhetően az alacsony munkanélküliségnek és a növekvő munkabéreknek.

A stabil kereslet pozitív hatása azonban eltörpül a szektor előtt álló kihívások mellett. A szektorban dolgozók munkabérének növekedése, a munkaerőhiány, a még mindig erősen árérzékeny vevőkör és az erős verseny jelentősen csökkenti a szektor cégeinek nyereségét.

Lassabb, de tempós növekedés várható

„Az ellátási oldal korlátai – ideértve a munkaerőhiányt, az erőforrások magas kihasználtságát, a növekvő bekerülési költségeket – és a világgazdaság lassulásának közvetett és közvetlen hatásai óvatosságra intik a közép- és kelet-európai régió vállalatait. A lakossági fogyasztás továbbra is a gazdasági növekedés elsődleges motorja marad, de a hosszú távú befektetések lassulása és a gyengébb export eredmények visszafogják a GDP növekedését” – ismertette a Coface előrejelzését Grzegorz Sielewicz.

A hitelbiztosító szakembere szerint ezzel együtt a lassulás mértéke nem lesz jelentős: a Coface 3,6 százalékos GDP-növekedést vár a közép-kelet-európai régióban 2019-ben, jövőre pedig 3,2 százalékos bővülésre lehet számítani.