Május 25-én telt rendeztük meg a Publicis palotában a Branding/rebranding az FMCG szektorban című konferenciánkat. A következő hetekben rövid összefoglalókat közlünk az összes prezentációról.
Győrváry-Aszatrjan Diána és Pádár Kata a kiskereskedelem legújabb fogyasztói trendjeit ismertette. A magyar viszonyokat a globális helyzetből kiindulva tekintették át. Az NIQ szakemberei marketingeseket kérdeztek meg a világ számos országában, akiknek a 65%-a úgy fogalmazott, hogy amikor az eladások csökkenni kezdenek, akkor bizony komolyan fontolóra kell venni a rebrandinget.
A világban kétpercenként kerülnek új SKU-k virtuálisan vagy fizikailag a polcokra. Átlagosan 19 másodperc alatt hoz döntést egy vásárló. Globálisan a fogyasztók csupán 8%-a elkötelezett az általa vásárolt márkák mellett, 45% nagyobb valószínűséggel próbál ki új márkákat, 47% szívesebben vásárol és keres új márkákat, új termékeket.
A kiskereskedelem jelenleg Magyarországon nem csak Európához, hanem Kelet-Európához képest is rosszul áll, mennyiségben nálunk a legnagyobb a csökkenés, árszínvonalban a növekedés. A Fogyasztói Optimizmus Index, ami 3 paraméterből áll össze (munkahelyi kilátások, saját anyagi helyzet, vásárlási hajlandóság), valamelyest javult ugyan a januári mélyponthoz képest, de a 70-80 pont körüli értékek így is elég aggasztóak. Globálisan 39%, Európában 49%, nálunk 55% azoknak az aránya, akik nem érzik magukat biztonságban anyagilag, szoronganak a hétköznapokban. A magyar fogyasztóknak mindössze 6%-a mondja azt, hogy nem hajlandó olcsóbb márkákat vásárolni.
A vásárlók reagálnak az áremelkedésre: a megkérdezettek fele figyel a promóciókra, és még ennél is többen vannak, akik kevesebbet (56%) vagy olcsóbbat (56%) vásárolnak, tudatosabban (52%). Tavaly áprilisban még csak 38% körüli számokat láttunk, tehát a változás szignifikáns. A fogyasztók bevásárlólistát írnak, felkészülnek az aktualitásokból, nagyobb mennyiséget vásárolnak a jobb árért. Bizonyos termékeket csak akcióban vesznek, könnyen váltanak márkát vagy akár üzletet.
Az élelmiszer, a rezsi, a mobil, a gyógyszer, a közlekedés fontossága nem kérdőjelezhető meg, de az utazás, a szórakozás, a cigaretta, az ételrendelés, az étterem már luxusnak számít. AZ FMCG költésben az alapvető élelmiszer, a pékáru, a mosószer, a tejtermék, a sampon fontos, de csokoládéra, kekszre, jeges teára, alkoholos italokra nem kell feltétlenül költeni a fogyasztók szerint.
Azok a vásárlók, akik olcsóbb termékekre térnek át, bizonyos kategóriákban (bor, borotva, szappan, fogkrém stb.) jellemzően más gyártói márkát választunk, míg más kategóriákban (állateledel, tisztítószer, mosószer, mosogatószer stb.) jellemzőbb a saját márkás termékek, sőt, néhány szegmensben még a saját márkás termékek közül is az olcsóbb vásárlása. Szinte minden FMCG kategóriában a saját márkás termékek vásárlásának a növekedése a jellemző. A döntés legfontosabb faktorai most az árhoz kapcsolódnak: ár, minőség (ami leginkább az ár-érték arányban manifesztálódik) és promóció, a márka csak negyedik a sorban.
Van azonban néhány kategória, ahol a márka az átlagosnál jelentősebb szerepet tölt be a választásban: ilyenek például a higiéniai termékek, dezodor, fogkrém, bőr- és hajápolás, vagy a sör és az üdítő.
Valószínű, hogy a spórolási technikák még egy darabig velünk fognak maradni. A fogyasztók kevésbé márkahűek, ami akár a minőség rovására is mehet. Olyan üzeneteket várnak el a márkáktól, amelyek ezekhez a stratégiákhoz kötődnek. Tudatosan, jó választásra törekednek, a boltban pedig történjen valami, aminek a hatására a mi márkánkat veszik le a polcról.
