Ízelítő a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számából

Kiemelt Márkák

Lapunk október elején összevont számmal jelentkezett, 100 oldal terjedelemben. A tematikát ezúttal az SDG (Sustainable Development Goals, Fenntartható Fejlődési Célok) hazai megvalósulásának helyzetét elemző írások töltötték ki, de foglalkoztunk az e-commerce, a jog, a sport, a művészet, a turizmus aktuális kérdéseivel is. Ezekből idézünk most néhány bekezdésnyit.

 

Nézzünk meg közelebbről egy nagy céget: ez maga a magyar állam. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát 2012-ben fogadták el, és rendszeresen felülvizsgálják. A fenntarthatósággal kapcsolatos lépéseket most már a magyar állam is kezdi komolyabban venni, maga is gondolkodik a tennivalókon. Az Alaptörvény nagyok sok kérdést felvet a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékekkel, a közös örökség védelmével kapcsolatban. Mi ezekkel éltünk. Azt mondtuk, ha valami le van írva az Alaptörvényben, azt be is kell tartani, erre hivatkozva fordultunk különböző ügyekben a kormányhoz vagy éppen az Alkotmánybírósághoz. Tisztelt magyar állam, nagyon progresszív volt az alkotmányozásban, most már tartsa is magát ahhoz, amit leírt! Az államon és a cégeken egyaránt számon lehet kérni, amit írásban vállaltak.” (Interjú Dr. Bándi Gyula zöld ombudsmannal)

 

Az első audit igazi hidegzuhany volt számomra, de egyben nagyon hasznos is. Az adatok transzparensek voltak, de ebben a szerkezetben korábban nem láttunk rá a vállalatra. Az Európai Uniónak van egy regulációja, ami előírja a fenntarthatósági jelentés készítését az olyan vállalatok számára, mint amilyen a SPAR. Ennek keretében kezdtük el mi is a munkát, és hamar kiderült, mennyire hasznos számunkra. Betekintést nyertünk ugyanis olyan szegmensek működésébe, amelyeket sosem vizsgáltunk így.

Számos területen jól álltunk – és ezeket jó volt egyben látni –, de sok területen csak akkor fordult a tekintetünk a 21. század irányába, amikor láttuk az audit által nyújtott információkat. Változtatni kellett a működésünkön, például hogy környezetbarátabb legyen.

Az első audit eredményeiből sokat tanultunk, és ekkor kezdtük el lerakni a SPAR a Fenntartható jövőért program alapjait. A következő auditon már lényegesen jobb eredmények születtek, és eljutottunk odáig, hogy 2019 végére elkészíthettük azt az átfogó koncepciót, ami megmutatja, mi mint FMCG kereskedelmi lánc mit gondolunk a fenntarthatóságról.“ (Interjú Maczelka Márkkal, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetőjével)

 

„… a humán fenntarthatósági fordulatnak jelentős költségvetési igénye van. Ezt egyrészt forrásátcsoportosítással, másrészt a környezetileg káros támogatások csökkentésével látják finanszírozhatónak. Az átcsoportosítás olyan területekre vonatkozik, ahol már eléri a fejlettségi szint az európai uniós átlagot. A tervek között szerepel például a munkahelyteremtés közvetlen támogatásának csökkentése, illetve az úthálózat nagy arányú bővítésének leállítása.

Az így felszabaduló forrásokat többek között a pedagógusok bérének emelésre lehetne fordítani, annak érdekében, hogy a pedagógushivatás vonzó életpálya legyen a tehetséges fiatalok számára. Emellett további cél az oktatásban eltöltött átlagos idő növelése, azaz a középfokú oktatásban a lemorzsolódás csökkentése, a felsőoktatásban a résztvevők arányának növelése.“ (Lukács Rita: Fenntartható fejlődés hazánkban – a nemzeti keretstratégia alapján)

 

Hiába mondjuk el százszor, ezerszer, hogy vigyázzunk a Földre, gyűjtsük szelektíven a szemetet, ne pazaroljunk, járjunk biciklivel, és ültessünk fát! Az emberek egy nagyon kis része megteszi, de ennek valójában nincs jelentősége. Miért nincs? Mert az igazán nagy szennyezők a vállalatok, az igazi felelős a katasztrófáért a termelés. Vagy nem is, hiszen a vállalatok alapvetően profitszerzésre jöttek létre. Nem várhatjuk el tehát tőlük, hogy szembemenjenek életcéljukkal. Akkor pedig ki az igazán felelős? Nos, a törvényhozók.“ (Lakatos Zsófia: Az üres papírlap, avagy miért nem nagyszerű az SDG?)

 

Aki a múltba tekint, a jövőbe lát – szokás mondani, a jelenlegi helyzetben ugyanakkor a múlt tanításai csak korlátozottan alkalmazhatók. Arra a képességünkre van szükség, amely a rendelkezésre álló kutatási adatok, gondolatok és trendek özönéből olvassa ki és intuitíven körvonalazza a jövő fontos stratégiai irányait. Jelen írás tehát a járvány által kiváltott emberi, gazdasági reakciókat csak inputként idézi, a fő hangsúlyt a pandémia utáni világ megváltozott normái kapják. A tanulmány célja következésképp az, hogy miután érdekes kontextusokba helyeztük a marketinggépezet járvány előtti állapotát, rámutassunk a fogyasztói attitűdöt befolyásoló két fogalom földcsuszamlásszerű helycseréjére.“ (Kun Miklós: Talajvesztett márkázás?)

 

Bogdán László a sikereit sokéves küzdelemmel, szorgalommal és önfeláldozással érte el, amit rengeteg szorongás, önmarcangolás és nemtelen politikai támadás kísért. Az elmaradott, nyomorúságos településből virágzó gazdaságot működtető, folyamatosan fejlődő mintaközösséget épített, miközben nap mint nap azzal szembesült, hogy cigánynak lenni nemcsak identitás, hanem statikus létállapot, rosszabb esetben életre szóló billog is egyben. Őszinte, hiteles ember volt, aki különösen nagy figyelmet fordított az iskoláztatásra, a tehetséggondozásra, a cigányok többségi társadalommal kialakított, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatának ápolására. Munkája során mindvégig szem előtt tartotta a tágabb politikai, gazdasági, történelmi és szociológiai kontextust, miközben minden egyes középiskolába menő cigány lányt, sikeresen munkát találó családapát, közösen megtermesztett paprikát fontos lokális eredményként könyvelt el.” (Pintér Dániel Gergő: A sikeres kríziskezelés iskolapéldája: a „cserdi csoda”)

 

“A távoktatás lehetetlensége bizonyos esetekben nem egyszerűen önmagában probléma, mivel a már eleve jelen lévő társadalmi egyenlőtlenségeket is tovább mélyítheti. Az eddig is jelen lévő digitális szakadék, amely elválasztja egymástól a társadalom internethasználó és a világhálóhoz hozzá nem férő rétegeit, az utóbbi hónapokban még nyilvánvalóbbá vált. Hermann Zoltán (2020) az országos kompetenciamérés háttérkérdőívének válaszait felhasználva mutatta ki, hogy a 6. osztályos diákok 12 százaléka egyáltalán nem elérhető online, nincs tehát otthon számítógépük, sem internet-hozzáférésük, további 7 százalékuknak pedig csak korlátozottak a lehetőségeik. Hermann arra is rávilágít, hogy azok a diákok, akik nem vagy nehezen férnek hozzá az online térhez, egyben azok a diákok is, akik eleve hadilábon állnak a tanulmányaikkal.” (Szakács Hanna: Digitális oktatás, digitális szakadék)

 

“Természetesen, mint sok más iparágat, a felsőoktatást is alapjaiban változtatta meg a koronavírus-járvány. A tavaszi szemeszter során szinte egyik napról a másikra kellett átállni a digitális oktatásra, ami még úgy is jelentős kihívás volt, hogy a távoktatás és az online elérhető tananyagok részben már korábban is léteztek. A campusok helyett az oktatás helyszíne átkerült az otthonokba, ami nyilvánvalóan torzítani fogja a 2020-as környezeti kibocsátási adatokat a fenntarthatósági jelentésekben, hiszen hirtelen minimálisra csökkent a felsőoktatási intézmények ökológiai lábnyoma.” (Lukács Rita – Papp-Váry Árpád: Fenntarthatóság a felsőoktatásban)

 

“A hazánkban működő gyógyszergyártó cégek elsősorban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szempontjából kerültek köztudatba az utóbbi években, de a környezetvédelem érdekében végzett tevékenységük is figyelemre méltó. Az iparág nem pusztán értékesít, hanem az ellátórendszer szerves részeként funkcionál a betegek gyógyításának folyamatában. Legyen szó hazai vagy nemzetközi, originális vagy generikus gyártóról, a cégek az üzleti stratégia részeként, a vállalat jövőbeni életképességének alapjaként tekintetnek a fenntarthatóságra, így hosszú távú terveiket nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítják ki.” (Kiss Katalin: A fenntartható fejlődés trendjei a hazai gyógyszeriparban)

 

Nemcsak arányeltolódás történt, hanem a korábbinál többen döntöttek az online vásárlás mellett. Az Amazon friss, augusztus 18-án kiadott felmérése szerint az Egyesült Királyságban 20 százalékról 30 százalékra nőtt azoknak az internetezőknek az aránya, akik vásároltak online. Az Egyesült Államokban ugyanez a mutató 17 százalékról 22 százalékra ugrott. Az Amazon számításai szerint ez azt jelenti, hogy az e-kereskedelemben ötévnyi bővülés történt mindössze három hónap alatt. Az élelmiszerek azonban még erre is rádupláztak: ugyanebben az időszakban tízévnyi növekedést könyvelhettek el. A karantén idején a vásárlások 30 százaléka ebbe a kategóriába esett.“ (Juhász György: E-kereskedelem: tíz év fejlődés három hónap alatt)

 

„2011 óta minden év késő nyarán furcsa képződmények lepik el a Tisza felső szakaszát: PET-palackból készült monstrumok, melyek jó célt szolgálnak, a folyót tisztítják. Bár közhely, hogy a hulladék is lehet jó üzlet (a másodnyersanyagok révén), azt azért nehéz elhinni, hogy létezik egy olyan kezdeményezés, amelyben a részt vevő magánszemélyek és cégek azért fizetnek, hogy – nagyon leegyszerűsítve – szemetet szedhessenek. Pedig ez egy valós és magyar történet. A PET Kupa története.“ (Konstantin Kata: Hulladékból zöldbrand – avagy a tiszai hulladéktutajok diadalútja az (el)ismertségig)

 

„Ma már a zöldcégeket keresik az emberek. A fiatalok már nem feltétlenül a vállalat mutatói alapján döntenek egy cég mellett. Sok esetben azt sem tudják, hogy egyáltalán termel-e nyereséget az adott vállalat, fontosabb számukra, hogy milyen a cég megítélése, szeretik-e a termékét, mi a közösség véleménye róla, tudnak-e azonosulni vele, vagy dolgoznának-e ott. Ilyen a Tesla is, mely még közel nem képes annyi autót előállítani, mint egy hagyományos autógyártó, ráadásul profitot se nagyon termel, de már most többet ér, mint a versenytársai, a részvényárfolyama az elmúlt fél évben 400 dollár alatti szintről 2000 dollár fölé repült. A hagyományos autógyárak pedig lassan öt éve nyögik a „dízelbotrány” terhét. Hasonló volt megfigyelhető az öt nagy technológiai cég (FAANG), azaz az Apple, az Amazon, a Facebook, a Netflix és a Google esetében is, melyek a hagyományos iparágakhoz képest szárnyaltak a pandémia alatt is.“ (Nagy Bertalan: Jól teljesítenek az ESG-részvények, de… )

 

Stay + vacation (nyaralj otthon). Ez a kifejezés, amely nyaralásainkat ebben az időszakban jellemezheti, eredetileg az Egyesült Államokban a 2008-as piaci válság idején született, miután sok háztartás kénytelen volt korlátozni kiadásait, következésképpen szűkíteni üdülési költségvetését is, majd újrafelfedezni közvetlen környezetét. A turizmus negatív környezeti hatásainak egyre szélesebb körű tudatosulása nyomán, most pedig a koronavírus-járvány kapcsán vettük elő újra ezt a szót. Én is így teszek, amikor áttekintjük, milyen jövőbiztos lehetőségei vannak a turisztikai szektornak, milyen ígéretes és szellemes megoldásokkal találkozhatunk, különös tekintettel az ENSZ SDG-rendszerében foglaltakra.“ (Bódis Gábor: Staycation)

 

„A barlangrajz az egykori fenntarthatóság, a túlélés jegyében készült, kivetítve az ősember félelmeit, szembesítve őt a bőséget jelentő lény megszerzésének kockázataival, konfrontálva a veszéllyel, „megidézve” (ide, ide!) a horda fennmaradásának zálogát. Magabiztosan, gondolatilag felvértezve, felkészülve mentek az ősemberek vadászni, és minden bizonnyal sikerrel, különben ma nem lenne miről, és nem lenne kinek írnom – és valószínűleg én se léteznék. Az anyagi és a szellemi világ elementáris találkozásáról van itt szó.“ (Gajzágó György: Művészet és fenntarthatóság – fenntartható művészet)

 

“A márka mint fogalom összefoglalja egy termék és/vagy előállítójának egész arculatát, amelybe beletartozik egyebek mellett a vizuális arculat, a használat különböző színben megjelenő változatai, a használat formája, megjelenési módjai (névjegykártya, levélpapír, szóróajándék, online megjelenések, honlap, közösségi média, televíziós reklámok stb.), vagyis mindaz, ami a fogyasztók tudatában, emlékezetében a termékhez és annak a legszélesebb értelemben vett megjelenítéséhez kapcsolódik.

Ezek azok a komplex asszociatív tényezők, amelyek meghatározzák a piacon a márka helyzetét, összehasonlítási alapot biztosítanak a konkurens márkákkal szemben.”

(Szép Erika: Nem minden márka védjegy, de a legtöbb védjegy márka)

 

Kiadónk előfizetési akciót hirdet. Ha most megrendeli ezen a linken a Márkamonitor branding szaklapot 2021-re, az októberben megjelent 2-3. számot és a november végén megjelenő 4 számot ajándékba adjuk Önnek.

Ajánlatunk az online megrendelt és november 30-ig ténylegesen kifizetett (átutalt) előfizetésekre vonatkozik. 

SOCIAL MEDIA