K&H: a magyarok több mint fele fél a kártyás visszaélésektől

Inspiráció Kiemelt

Biztonságosnak tartja a netezők túlnyomó része a banki rendszereket, azaz bíznak abban, hogy ezek kivédik az esetleges kibertámadásokat – derül ki a K&H e-dukáció információbiztonsági programhoz készült kutatásából. Ugyanakkor a többség tart a különböző netes visszaélésektől: a megkérdezettek 54 százaléka fél, hogy megbízhatatlan weboldalon keresztül meglopják. 57 százalék pedig azon aggódik, hogy kártyahasználat vagy pénzfelvétel közben az adatai illetéktelenek kezébe kerülnek. A K&H a biztonságos online bankolás érdekében indította el a K&H e-dukáció második részét, amelynek segítségével bárki megismerheti, hogyan lehet védekezni a csalók ellen, és mire érdemes odafigyelni internetes vásárláskor és fizetéskor.

A K&H – még a koronavírus-járvány előtt készült – felmérése szerint bár a magyarok nem élnek rettegésben, de többségük mégis tart a különböző internetes visszaélésektől.

 

A legnagyobb félelmek

A K&H e-dukáció információbiztonsági programjához készült kutatás szerint a felnőtt internetező magyarok több mint fele,  azaz 58 százaléka valós veszélynek érzi, hogy ellopják a bankkártya-adatait és csalók pénzt vesznek le a számlájáról. Közel ugyanennyien, 57 százalék gondolja úgy, hogy kártyahasználat vagy pénzfelvétel közben az adatai illetéktelenek kezébe kerülnek, és így anyagi kár érheti. A megkérdezettek jelentős része lát veszélyt az online vásárlásban: a legtöbben, 58 százalék attól tart, hogy nem érkezik meg az a termék, amit online áruházban vásárolt, és az elköltött pénzt sem tudja visszaszerezni. A megkérdezettek 54 százaléka tart attól is, hogy egy megbízhatatlan weboldalon keresztül meglopják, 47 százalék pedig az e-mailes adathalászattól fél. A visszaélésektől egyébként leginkább a 60 év felettiek tartanak, illetve azok, akiknek már van valamilyen rossz tapasztalatuk.

 

Félnek az érintéses fizetéstől, bíznak a banki rendszerekben

A kutatás azt is megmutatta, hogy 71 százalék nem feltétlenül bízik az érintéses bankkártyákban: ugyanis 10-ből 7 ember szerint az érintéses fizetésre alkalmas bankkártyákkal idegenek sokkal könnyebben vissza tudnak élni. A magyar netezők több mint fele szerint a mobiltelefonos érintéses fizetés egyáltalán nem biztonságos, mert az adatok így könnyen kiszivároghatnak. Az elektronikus bankolást is vegyesen ítélik meg a magyarok: 54 százalék úgy véli, biztonságosabb laptopról vagy számítógépről bankolni, mint az okostelefonról. 59 százalék szerint pedig biztonságosabb a pénzügyeket személyesen, bankfiókban intézni, mint online.

Annak ellenére, hogy sokan tartanak az okostelefonos fizetéstől vagy az online ügyintézéstől, a többség, a megkérdezettek 68 százaléka úgy véli, hogy a banki rendszerek elég biztonságosak ahhoz, hogy kivédjék a lehetséges támadásokat. Ez azért is érdekes, mert sokkal többen bíznak a banki rendszerekben, mint pontosan ezek a rendszerek által védett online megoldásokban.

A koronavírus-járvány azonban jelentős változást hozott a bankolási szokásokban, és egyre többen szavaztak bizalmat a digitális megoldásoknak: a K&H-nál például a lakossági ügyfelek az idén március 16-a és április 15-e között 1,4 millió alkalommal léptek be az ebanki felületre, ami az egy hónappal korábbi időszakhoz képest közel 11 százalékos növekedést jelent. A mobilbankos alkalmazás pedig 3,8 millió K&H-s belépőt rögzített. A belépések mellett az elektronikus utalásoknál is komoly bővülés történt, a mobilbankból küldött átutalások száma 31 százalékkal nőtt március közepéig– napi átlagban – több mint 19 ezerre.  Jelentősen megugrott az online csekkbefizetések száma is: az ügyfelek közel 36 ezerszer fizettek be csekket a K&H e-bankjukon keresztül március 16. és április 15. között. A mobilbankon pedig több mint 50 ezer csekkbefizetés történt. Előbbi 97 százalékos növekedést jelent az egy hónappal korábbi időszakhoz képest, a mobilbankos fizetéseknél pedig 96 százalékos emelkedés történt.

 

Kevesen ismerik a biztonságot garantáló funkciókat

A vegyes megítélés oka az online bankolás esetében az is lehet, hogy a különböző biztonsági funkciókat egyelőre kevesen ismerik. A K&H felméréséből jól látszik, hogy ugyan a legtöbben – a válaszadók 72 százaléka – tisztában van azzal, hogy készpénzfelvételi korlátot állíthat be a bankkártyáján. Ugyanakkor a fokozott biztonságot nyújtó úgynevezett kétlépcsős azonosításról már csak az érintettek 41 százaléka tudja pontosan, hogy mire való. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jelszó megadása mellett szükséges még egy biztonsági feltételt is teljesíteni, egy másik eszközzel (telefon, USB-kulcs), esetleg egy biometrikus kóddal. Még kevesebben, 34 százalék van azzal a saját bevallása szerint teljesen tisztában, hogy a virtuális – vagyis online – vásárlásra és a hagyományos bankkártyás vásárlásra is külön-külön beállítható limit. Az elektronikus bankolás biztonságát garantáló mobiltokenes megoldásról pedig mindössze a megkérdezettek 23 százaléka tud, 31 százaléknak mindössze csak halványan rémlik valami. A K&H mobilbankba épített mobil-token azonosítóval például gyorsan, egyszerűen, magas biztonsági szint mellett lehet belépni például az ebankba, és segítségével az ebankban indított tranzakciókat jóváhagyni.

 

Főszerepben a biztonság

„A koronavírus-járvány miatt még inkább előtérbe kerülnek az érintéses fizetési megoldások, a mobilos fizetések, illetve egyre többen intézik a pénzügyeiket online. Így kiemelten fontos, hogy mindenki biztonságosan tudja intézni a pénzügyeit online, biztonságosan tudjon fizetni például bankkártyával, ehhez pedig az ügyfeleknek is meg kell tenniük az alapvető biztonsági lépéseket” – mondta Patonai István, a K&H informatikai vezetője. Hozzátette: „Az alapvető adatbiztonságot érintően is vannak még hiányosságok. A kutatásból azt látjuk, hogy bár a legtöbben tesznek valamilyen óvintézkedést internetezéskor adataik védelméért, ez nem általános. A megkérdezettek 11 százaléka például nyilvános gép használatakor kijelentkezés nélkül zárja be az alkalmazásokat, minden negyedik megkérdezett pedig, ha csak teheti, közösségi média fiókjával jelentkezik be a különféle oldalakra”.

A bank ezért idén is  folytatja a 2019-ben útjára indult információbiztonsági programját, a K&H e-dukációt. „A programmal most abban szeretnénk segíteni, hogy magabiztosan és biztonságosan intézhesse mindenki a pénzügyeit. Többek között tisztában legyen azzal,  hol lehet biztonságosan fizetni, hogyan lehet felismerni a megbízható online áruházakat, mik azok az adathalász kísérletek, és hogyan szedhet le egy trükkös app pénzt a gyanútlan érdeklődő számlájáról” – mondta a szakember.

A K&H e-dukáció program keretében bárki tesztelheti játékos formában a tudását. Egy online elérhető, animációs játékban négy nagyobb témakörben kell bizonyítaniuk a résztvevőknek. A négy témakört négy szoba jeleníti meg, így a mobil, a digitális bizalom, a kártyás vásárlások illetve az adathalászat és a zsarolóvírusok szobákat barangolhatják végig a játékosok. A játék végezetével a felhasználók megtudják, hogy mennyire ismerik az online világ veszélyeit, illetve, milyen területeken kell elmélyíteni a tudásukat. Az oldalhoz tudástár is tartozik, ahol a játékban körüljárt témákról lehet bővebben olvasni.

A játék itt érhető el.

 

 A kutatásról

A K&H és az NRC közös reprezentatív, online kutatása a 18 éven felüli, magyar internetezőket kérdezte a digitális biztonságról, eddigi tapasztalatokról, esetleges félelmekről az online bankolás, fizetés témakörében. Az adatfelvétel 2020. február 13-24. között zajlott.