Németország célul tűzte ki, hogy 2030-ra világelső legyen a megújuló energia felhasználásával előállított hidrogén előállítása és felhasználása, valamint a hidrogéntechnológiák területén. A német állam már tavaly bejelentette, hogy nyolcmilliárd euróval támogatja az ország hidrogén-ökoszisztémájának fejlődését, ennek keretében kap most támogatást a Toyota mobilitási szolgáltatásokért felelős almárkája, a vállalat második generációs hidrogén üzemanyagcellás elektromos személyautóját kínáló Kinto is.
A német állam már évek óta dolgozik az üzemanyagcellás technológia népszerűsítésén, amelynek részeként most a Toyota mobilitásért felelős almárkája, a Kinto kap többmillió eurós támogatást a német Nemzeti Innovációs Program hidrogén és üzemanyagcellás technológiai támogatásának keretében. Az összeg a Kinto lízingajánlatait támogatja a második generációs Toyota Miraira, amelynek mértéke akár a 12 millió eurót is elérheti.
„A hidrogén technológiával fontos mértékben járulhatunk hozzá a dekarbonizációhoz – az utakon épp úgy, mint a mindennapi életünkben. A Toyota üzemanyagcellás technológiája hajókban, mozdonyokban, villás targoncákban és buszokban, sőt, álló létesítményekben is bevethető, mint zéró emissziós energiaforrás” – avat be André Schmidt, a Toyota németországi elnöke.
„A Kinto jelenléte egyértelműen szemlélteti, hogy az üzemanyagcellának van jövője a mobilitásban” – mutat rá mondta Kurt-Christoph von Knobelsdorff, a hidrogéntechnológiákkal kapcsolatos támogatásokért felelős német állami tulajdonban lévő Now GmbH ügyvezetője. „A támogatással a Közlekedési Minisztérium folytatja a fenntartható hajtáslánci technológiák céltudatos támogatását, ami alapvető szükségességű annak érdekében, hogy megvalósítsuk a klímasemleges mobilitást.”
Németország komolyan elkötelezte magát a hidrogén, mint abszolút zöld energiahordozó mellett
Németország már tavaly tavasszal bejelentette, hogy a német állam nyolcmilliárd euróval támogatja az ország hidrogén-ökoszisztémájának fejlődését. A Német Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium, valamint a Német Közlekedési Minisztérium által akkor kiválasztott 62 projekt az egész hidrogénértékláncot lefedi, közöttük pedig több autóipari is van, hiszen a melléktermékként tiszta vizet termelő hidrogén üzemanyagcellás elektromos a közlekedés minden szektorában kiváló kiegészítője az akkumulátoros elektromos járműveknek. Az akkor bejelentett 8 milliárd eurós támogatási keret részben szövetségi, részben tartományi forrásokból tevődik össze, a támogatott projektek összesen 33 milliárd euró értékben valósítanak meg fejlesztéseket, amelyből 20 milliárd eurót magántőke bevonásával finanszíroznak. A jelenleg terítéken lévő projektek között két gigawattos teljes elektrolízis-kapacitással szerepelnek hidrogéntermelő-üzemek, ami a 2030-ra kitűzött, akkor még öt gigawattos országos kapacitás negyven százalékának felel meg. Az új német kormány ugyanakkor már tavaly ősszel még ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: a napenergia mellett a zöld hidrogént is kiemelten fókuszban helyező stratégia részeként megduplázták a német állam korábbi vállalását, így a nemzeti hidrogénstratégia 2030-ra már 10 gigawattos elektrolízis kapacitással számol.
Arról már tavaly tavasszal döntés született, hogy Németországban emellett pedig 1700 kilométer új, a hidrogénszállításra alkalmas csővezeték is épül, és kiemelt támogatási terület lesz a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek és rendszerek fejlesztésére és gyártsa, amelyek között nem csupán közúti járművek és azok töltőhálózata, hanem többek között vízi és légi közlekedéssel kapcsolatos projektek is szerepelnek.
Az új kormány koalíciós szerződésébe egyébiránt bekerült a megújuló energiát termelő rendszerek tömeges elterjedésének és az olyan korszerű gáztüzelésű erőművek építésének támogatása, amelyeknek klímasemlegesnek kell lenniük, azaz az új gázerőművek építésekor azokat „H2-ready”-vé kell tenni, hogy idővel az infrastruktúra melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén tüzelésre is át tudjon állni amint rendelkezésre áll a megfelelő hidrogén kapacitás. A hidrogénstratégia frissítse mellett az új kormány sokkal több szélenergiát szeretne a rendszerbe kapcsolni és megnégyszereznék a jelenlegi, háztetőkre telepített napelemes termelőkapacitást is, hogy összességében 2030-ra Németországban a megújuló energiaforrások aránya az áram-mixben elérje a 80%-ot (ez jelenleg 65%).
A jelenlegi háborús fejlemények ugyanakkor a tekintetben is komoly kihívást jelentenek, hogy a német kormány a zöldhidrogén ellátás kapcsán komoly szerepet szánt Ukrajnának is, akire az ország komoly potenciállal felvértezhető zöld hidrogén exportőrként számított.
